Uj Kelet, 1959. augusztus (40. évfolyam, 3347-3372. szám)
1959-08-03 / 3348. szám
Tanév vége New-Yorkban A DIASZPÓRA TÜKRE Nagy a feháborodás sok, amerikai családban. Idáig az iskolák nem buktattak, most, a Szputnyik hatása alatt, a new-yorki iskolák például 30 ezer rossz tanulót „hátrahagytak”. Nemrég a szülök még panaszra mentek, ha a gyerek házifeladatot kapott; ma már kezdik ezt újra bevezetni. Ha azelőtt a diák fenyítést kapott, a szülők (gyakran maguk a diákok is), feljelentették, vagy inzultálták a tanerőt; most több államban megengedték a testi fenyitást. Persze, a követelményeket nem lehet egyszerre túlzottan szigorítani. Előttem a Times-ben a 17 éves brookeni zsidó fiú képe, aki 114 ezer amerikai diák közül megnyerte a matematikai versenyt. Ennek egy kérdését közli a cikk: „Ha egy kocka élét 50 százalékkal növelik, mennyivel nő a kocka felszíne, 50, 125, vagy 750 százalékkal?” Azt hiszem, míg a kérdést elolvassák, sokkal fiatalabbak is tudják, hogy 10 szer 10 a* 100, tizenötször 15, az 225, a növekedés tehát, 125 százalék. Voltak nyilván nehezebb kérdések, de ez mutatja, hogy még nem ki- vannak túl sokat az ameri-kai ifjaktól. Egy másik ver-senyen azt kérdezik, hogy * ha egy amerikai gyárban 60 férfi 10 százaléka mulaszt és 45 nő egyharmada, akkor hány százalék az öszszes mulasztó? Ha egy izraeli diák tudja, hogy 105- nek a 20 százaléka 21, ezért még nem kap négy évi egyetemi ösztöndíjat. Tanárok, írók, politikusok sokat támadják az amerikai oktatást és nevelést. A szülőket, akik elpuhítják fiaikat, a rádiót, a televíziót, filmet, sajtót, rajzregényeket, melyek elrontják őket, a közületeket, amelyek nem adnak az iskolának elég pénzt. De a kényelemhez szokott nép és a módszert alkalmazó pedagógusok nem egykönnyen hajlanak a reformokra. Erről már sokat hallottak az olvasók, így csak röviden említem, hogy a támadások fő célpontja a pedagógus-filozófus John Dewey nevéhez fűződő „progreszszív” oktatás, mely a tanítást modernizálta, az iskolát demokratizálta. A tanárok között vannak konzervatívok és reakciósok, akik visszakívánják a puritánizmust és a nádpálcát, de vannak haladók is, akik a rendszer kinövéseit kifogásolják. És tudnunk kell, hogy miképp Freud tanait is sokan félreértették, túlozták, vagy meghamisították, Dewey se felelős mindenért, amit nevében csináltak. És ha a reformok túllőttek a célon, ezért nemcsak Dewey és a Columbia egyetem tanárképzője felelős, hanem az egész amerikai társadalom. A növekvő jólétű amerikai tömegek nem tartják már szükségesnek a korábbi megfeszített munkát. A dolgozók munkaideje is rövidebb, week-endje hosszabb; sok szakmában egy bizonyos maximumnál nem szabad többet produkálni. 1940 óta kisebb a munkanélküliség és az ifjúság könnyebben elhelyezkedik. A mechanizált és specializált munkakörök kevés tudással betölthetők. Amerika jobban tiszteli a vagyont, mint • műveltséget és sok munkásnak nagyobb a bére, mint az oktatóknak. Mind•a hozzájárul a tanítás-ta■niás lebecsüléséhez. Hozzájárul a szórakoztató ipar is. Azelőtt a szórako■ás az élet ünnepe volt, ma, • grammofon, film, rádió, televízió idején, az élet állandó velejárója. Még az amerikai sajtó se inkább szórakoztat, mint híreket közol. Az elemi iskolások feett 20 órán A4 ״״״!׳ - írta: Major Róbert (New York) revíziót, az utcán a fülükhöz tartott rádión keresztül rock’n rollt hallgatnak. A demokrácia elvének túlzott tisztelete is hozzájárult a követelmények csökkentéséhez. Óriási reform volt a 12 évi ingyenes oktatás, de a standardot a leggyengébb diákok nívójára szállították le, nehogy ezek lelki sérülést szenvedjenek. S az önkormányzat szelleméből folyt, hogy a tantárgyakat az iskolaszékek kívánságához szabták a legtöbb helyen. Követve a modern gyermeklélektan elveit, a gyermekeket minden erőfeszítéstől és sikertelenségtől óvták, nehogy kedélyüket és idegzetüket megzavarják. Mindezt beágyazták az amerikai optimizmusba, a védettség, a behozhatatlan fölény hitébe. Az oktatás ezekből folyó hibáit nem könnyű kiküszöbölni. Megrövidítették az iskolanapokat és tanórákat, leszállították 180-ra a tanítári napok számát. Eltörölték a házifeladatot a szóbeli és írásbeli vizsgákat, sok helyen az osztályzást is, mindenki felléphetett felsőbb osztályba Megszűnt a fegyelmezés ami néhol szinte lehetetlenné tette a tanítást. Az úgynevezett „nehéz” iskolákba alig lehetett tanerőket kapni, mert féltek a tanulóktól; sok iskolába rendőrt kellett állítani és egyre növelik a javítóintézetek számát. New York iskoláiban egy év alatt több ezer diákot tartóztattak le, a gyújtogatásig és gyilkosságig terjedő bűncselekmények miatt. Amerika a leggazdagabb ország, de mint a Dénes Béla által itt már ismertetett Galbraith-könyv írja — ha túl sokat költ például autóra, háztartási gépekre, túl kevés jut másra, például iskolákra. Kevés a tanár, kivált a természettudományokban, és sokan jövedelmezőbb pályára mennek át. A közoktatás nem a szövetség ügye, költségeit mindenütt külön szavazzák meg, így van aztán, hogy néhol évente 400 dollárba kerül egy diák tanulása, másutt meg csak 25 dollárba. Hogy ez mit jelent nívó különbségben, azt nem kell magyarázni. Nem csoda, hogy mind több szülő panaszkodik, gyermekének hiányos ismeretei miatt. Egyre hangosabb a követelés, hogy tanítsák jól a három ״ R'׳-t, ami az Írást, olvasás, számolást jelenti (reading, writing, arithmetic). Egy bécsi zsidó orvos könyve „Miért nem tud Johny olvasni?” keltette a legerősebb visszhangot, még az egyetemek részéről is, ahol olvasó és helyesíró tanfolyamok vannak az első évesek részére. Az olvasási bajokért persze a televízió és a comic könyvek is felelősek, de a főok maga a tanítási módszer. Lélektani alapelvvé nyilván► tetták, hogy ha egy gyerek nem akar írni-olvasni, akkor nincs meg a lelki készsége, amit nem szabad erőltetni, néhány évi kíméleti időt kell neki adni. Meg akarták óvni a gyermekeket a fonetikus olvasás erőfeszítéseitől, ehelyett egyegy szónak a képét jegyeztették meg velük, anélkül, hogy azok egyes betűit ismerték volna. Büszkén hivatkoztak rá, hogy az első osztályban már 50-60 szót, a 3-ban már több száz szót is megtanultak így; arra nem hivatkoztak, hogy így a többség sohasem tanult meg helyesen írni. A modern tanítás hívei azzal érveltek, hogy az angol nyelv helyesírása oly ne-U• Lm----------------׳-'־-־ • másképpp gyorsabban nem lehet megtanulni olvasni; arra sem feleltek, miért tanulnak meg Angliában egy év alatt? Általánosabb érvvel is szolgált a modern amerikai pedagógia a kritikusoknak. Azt mondja, az iskola fő célja az egyéniség fejlesztése, a gyermek beillesztése a társadalomba, amit itt ״„W« adjustment”-nek neveznek, nem pedig tantárgyak, pozitív anyag tanítása. Mottójuk, amit most Stevenson gúnyolt ki, hogy „mi a gyermeket tanítjuk, nem pedig tantárgyakat.” Eszerint mellékes, mire tanítják, annál inkább, mert nincs is egységes tanterv, hanem a laikusokból (főkép üzletemberekből és asszonyokból) álló iskolaszékek szabják meg a tantárgyakat és a legtöbb iskolában maguk a tanulók választanak közülük, így azután — írja a Time — a legtöbb középiskolában nem tanítanak vegytant, fizikát, magasabb mathematikát. A diákok 2/3-a nem tanul vegytant3/4 ״-e fizikát, 7/8-a trigonometriát és stereometriát. Csak minden hetedik tanul idegen nyelvet és míg tavaly a Szovjetben 10 millió diák tanult angolul, az USA- ban 8000 tanult oroszul. De ez a kevés is túl rövid ideig hallgatja a nehéz tárgyakat, semhogy arra egyetemi tanulmányuk alapulhasson. A népszerű tárgyak az autóvezetés, háztartási könyvvezetés, vendégasztal terítés, randevú-etikett, tamburmator pálcaforgatás a parádékon stb. Ezért mondja Mizener, a Cornell-egyetem tanára, hogy az amerikaiak pénzt költenek valamire, amit nevelésnek hívnak. A sok kritika már hozott is némi javulást, de — mondja Hutchins, a chicagói egyetem volt rektora — ez csak azért van, mert félnek a Szovjettől. Ezért szeretnének gyorsforralón több mérnököt, fizikust, mathematikust; enélkül minden a régiben maradna. Hogyan hatná át a közvéleményt a tanítás fontossága, ha azt hallja déli szenátoroktól: inkább ne járjanak iskolába, semhogy négerekkel járjanak. A külföldön azt hiszik, mindez a sok sport miatt van. Ezzel szemben sok isko- lában nincs testnevelés és tornaterem, csak — mint a Harvard-egyetem közegész־ ség-tanára írja — néhány diák-athléta sportol, a többi meg nézi. Főkép a gyaloglástól óvakodnak. A filozófus Lewis Mumsford szerint az amerikaiaknak nincs is lábuk. Egy nemzetközi ügyességi és erővizsga követelményeinek 9 % európai és 58% amerikai gyermek nem bírt megfelelni. Mindez, a mai külpolitikai helyzetben, fokozottan aggasztja az illetékeseket, ezért volt 1956-ban pedagógiai konferencia a Fehér Házban. 3.6 millió sorozott ifjú közül 1.7 milliót találtak testileg vagy szellemileg alkalmatlannak; hasonló legújabb adatokat közöl a Columbia-egyetem sorozata, „Az alkalmatlan katona.” Mindebből természetesen magam is sokat láttam, de jobbnak tartom Rickover tengernagyot idézni, ő erősen elüt külsőleg a tipikus angolszász, szálfatermetű tábornokoktól és admirálisoktól. Alacsony, sovány, többnyíre mérges ember ő, akit — bár nevéhez fűződik az atomerő hajtotta tengeralattjárók nem akartak ellentengernaggyá kinevezni, részint zsidó volta miatt, részben mert kritikáját nem szokta eltitkolni. Annál több tisztelője van a Kongreszszusban, meg is kapta a rangját és így szolgálatban maradhatott. Rickover nem elégszik Az 1899 óta minden évben megjelenő Zsidó Évkönyv most megjelent 1959. évi kiadása szerint a zsidók száma a világon 12 millió 225 ezer. Amerikában 6 millió 200 ezer él, Európában 3 millió 500 ezer, Ázsiában 1 millió 900 ezer, Afrikában 560.000, Ausztráliában és Új Zélandban pedig 65.000 lélek. SVÁJC Az Egyesült Nemzetek mellett működő társadalmi szervezetek, amelyeknek a célja: küzdelem a faji előítéletek és a megkülönböztetések ellen — a napokban tartották üléseiket Genfben. A tanácskozásokon több zsidó testület képviselői is részt vesznek, akik élénk tevékenységet fejtenek ki az emberi jogok biztosítását célzó határozatok megszövegezésében. A ״ Bne Brit’ megbízottja pl. azt javasolta, hogy minden állam nevezzen ki külön bírókat, akiknek a kizárólagos feladata a fenti elveket megsértő személyek és intézmények feletti bíráskodás. A konferencián mintegy 200 delegátus vett részt, akiket az UNO nevében John Humprey üdvözölt. A pakisztáni és spanyol alelnökök mellett dr. Riegner Gerhardot, a Zsidó Világkongresszus képviselőjét választották meg harmadik alelnökké. Dr. Riegner egyben a jogügyi bizottság elnöki tisztét is betöltötte. NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG Nem mindennapi perben, — amelynek anyaga magán viseli a galati helyzetek ellentmondásait és minden fonákságát, — hozott ítéletet a nyugatberlini bíróság. Helmut Georg Hauser, a berlini egyetem diákja, egy évvel ezelőtt levelet intézett az egyetem újságjához, amelyben azt írja, hogy a zsidók térnek vissza Németországba Izraelből, szerencsétlen embereknek álcázva magukat, akik mégis csak Németországban érzik magukat itthon, amikor mindenki jól tudja, hogy Izraelben zavartalanul és kényelemben élhetnek." A levél egyébként „Heil” felkiáltással fejeződik be. A bíróság Hausert 3 heti tényleges és 3 évi feltételes fogházbüntetésre ítélte. Az indoklás: német zsidó polgárokat sértett meg. KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG Külföldön megjelenő, kínai zsidók folyóirata közli hiteles értesülésekre hivatkozva, hogy a dharbini régi zsidó temetőt, ahonnan az ott eltemetettek csontjait átvitték — részben — egy új temetőbe, már felszántották és bevetették. A lap azt állítja és hangsúlyozza, hogy a kínai hatóságok egyszerűen "megunták" a csontok kiásását, a munkálatokat félbehagyták és a temetőt felszántatták. PAKISZTÁN Az óriási kiterjedésű országban ma — mint azt a Zsidó Vitákongresszus jelenti — mindössze 150 zsidó lélek él éspedig a ,,tökéletenült követeli a közoktatás és közművelés javítását, mert úgy véli, a tudatlanság meghaladja azt a fokot, amit egy demokrácia még elbír. Legutóbbi beszédében összehasonlította az amerikai iskolákat a hollandokkal, az előbbiek rovására. Követelte, hogy a tanítás ne csupán az élet könnyítését s az esetleges jó állás szerzését szolgálja, ne szórakozási trükköket nyújtson, hanem pozitív tudást adjon , a szellemi képességeket fejlessze. ״ Vagy jobban neveljük fiainkat — mondotta — vagy szállítsuk le az élet-ésársadalmi gettó légkörében. Vezetőjük egy Teheránból (Irán) odaszármazott tanító. Izraellel semmi kapcsolatuk nincs SZINGAPÚR Mint ismeretes, Szingapúr alig néhány héttel ezelőtt nyerte el állami önállóságát. A világ legújabb országában 750 zsidó él, többségük Irakból és Indiából származik. Gyermekeiket Angliában, Ausztráliában vagy Új Zélandban neveltetik. A hitközség megalapítója egy Reuven Méir nevű zsidó volt, aki az angoloktól Sir címet kapott. Fia nem lévén, leánya folytatta az apa tevékenységét s kezdeményezésére épült fel a „Cheszed Él” templom, a város egyik szép kertjében. Magán társasgépkocsijával naponta kétszer bejárja a várost, hogy összeszedje és a zsinagógába szállítsa az imádkozókat. Van a városban — illetve most már azállamban — még egy templom, amelynek a rabbija egyben sehét és mohér is. A hitközség legnagyobb problémája, hogy nincs fiatal tanító, aki az ifjúságot nevelné, részben ez is az oka, hogy a szülök gyermekeiket messzi földre küldik iskolába. Úgy tűnik,■ egy-két izraeli tanító missziót tölthetne be a távoli keletnek ezen a pontján. ADEN A ״ Jewish Chronicle” köz-i M. Weissmannak, a brit légierőben szolgálatot teljesítő zsidó katonák rabbijának beszámolóját az adeni zsidókról. A tábori pap elmondja, hogy az ottani zsidók csaknem teljes egészükben vallásosak, sokan beszélnek közülük ivritül is. A város egyik negyedének 4 utcáját lakják, ott vannak az üzleteik és a templomuk is, valamint egyetlen iskolájuk, amelyet részben ők maguk, részben az adeni kormány tart fenn. Aden zsidói nem felejtették még el — írja az angol rabbi — az 1947. évi pogrommot, amikor az arab csőcselék lerontolta a lányiskolát s megölt 80 zsidót, többnyire jómódúakat. SZOVJETUNIÓ A Párizsban megjelenő, kommunista ״ Noje Presse” moszkvai értesülésre hivatkozva közli, hogy az utolsó két évben a Szovjetunió területén 50 szovjet-zsidó író könyvét adták ki, orosz nyelven. Prof. J. Austermann zsidó tudós ״ A polgári filozófia napjainkban és vallás” címmel tartott előadást a napokban az ateizmus terjedéséért harcoló szervezet konferenciájának keretében. AUSZTRIA Az ORT kiállítás keretében mutatta be az iskolai év befejeztével tevéknységét Ausztriában. A Bécsben rendezett bemutatón megjelent több osztrák miniszter, diplomaták és politikusok, valamint számos közgazdasági vezető. Goldmann, az Őrt helyi vezetője elmondotta, hogy az 1956. év végén, a Magyarországról elmenekült zsidók közül számosan végezték el az intézmény szakmai tanfolyamait , ezek ipari tudással a tar Bolyukban alijáztak vagy vándoroltak tengerentúli országokba. A most befejezett iskolai évben nem kevesebb, mint 4000 tanulója volt az Ort-iskolának. Bécsből közült: az osztrák kormány elhatározta, hogy a kártérítési követeléseket, helyesebben a magára vállalt járulékokat 1960. év végéig kifizeti a külföldön tartózkodó volt üldözötteknek. Ez azt jelenti, hogy az összeg nem a tervezett 10, hanem 4 év alatt kerül kifizetésre. A belügyminiszter rende-nogy akadályozza meg minden olyan kitüntetés nyilvános viselését, amelyen Borogkereszt látható. Oscar Helmar belügyminiszter rendelkezése hängst► iyozza, hogy az utasítás kivétel nélkül vonatkozik mii► denkire, aki Ausztria téri► létén tartózkodik. A rendelet tulajdonképpen már 15 éve érvényben van, úgy látszik azonban, hogy a belügyminisztérium szükségesnek látta most erre a rendőri közegek figyelmét felhívni.« Az ״ Ágadat Jiszráél" élénk tárgyalásokban van ausztriai rabbinikus körökkel a vágási tilalom kérdésében, amelyet a hatóságok az utóbbi időben a baromfira is kiterjesztenek. JUGOSZLÁVIA Ma mintegy 7000 zsidó * Jugoszláviában (a háború előtt 75.000), akik 30 hitközségben vannak megszervezve. Az utóbbi időben néhány hitközség ifjúsági szervezetet létesített. GÖRÖGORSZÁG A JOINT helyettes igazgatója, aki most tért vissza athéni útjáról, beszámol arról, hogy a görög zsidók közösségi élete az utóbbi két évben szép fejlődést mutat. Néhány új intézményt hoztak létre és a régi kereteke t is több tartalommal törtot׳ ték meg. ANGLIA A Zsidó Világkongresszus angliai szervezete felkérte a brit UNO-egyesületet, hogy vesse latba befolyását az angol kormánynál az osztrák kártérítések kifizetése ügyében. Az angliai UNO- egyesület u. i. most tartja évi közgyűlését s a Világ■ kongresszus londoni vezeti► sége ezt az alkalmat is fel kivánta használni a kérdés mielőbbi megoldásának sió■ segítésére. INDIA Bombay kormányzója egy indiai zsidó küldöttség előtt kijelentette, hogy rendkívül nagyra értékeli azokat a teljesítményeket, amelyeket a zsidóság és Izrael a kultúra és a béke terén elért és annak a reményének adott kifejezést, hogy India és Izrael között a baráti kapcsol®tok ki fognak épülni. A küldöttség, amelyben helyet foglalt az indiai cionista szervezet elnöke is, beszámolt a kormányzónak az indiai zsidóság ezirányú erőfeszítéseiről. SPANYOLORSZÁG Kiállítás nyílik Madridban, amely spanyol-zsidó kéziratokat, könyveket, okiratokat, képeket, rajzokat fog bemutatni a közép- és a jelenkorból. A kiállítást a madridi nemzeti könyvtár bemutató termében rendezik. BRAZÍLIA Golda Méir külügyminiszterünk látogatásának befejeztével Sao Paolo egyik legnagyobb napilapja, a ״ Diario de Sao Paolo" cikksorozatot kezdett Izraelről. Egyik riportjának ez a címe: ,,Országút a sivatagban”, a másik az arabok helyzetét ismerteti Izraelben, a harmadik Tel-Aviv életét írja le. Külön cikket szentel a lap az élék elhelyezése kérdésének. LENGYELORSZÁG Svájci lapok közül, ho׳gy Krakkó egyik legrégibb zeinagógáját állami múzeummá alakítják át, annak dacára, hogy zsidó körök ezt ellenzik. A templomot 1553- ban alapították s ez nem csupán a város, hanem Európa legrégibb zsidó imaházai közé tartozik.