Uj Kelet, 1959. november (40. évfolyam, 3423-3448. szám)

1959-11-01 / 3423. szám

A választóé az utolsó szó,­ de amíg Őfensége a polgár eljut odáig, hogy leadja voksát, Mose Silóra hárul a feladat, hogy politikától mentesen és a demokráciá­­hoz hűen megszervezze azt a hatalmas masinát, amely levezeti az általános válasz­­tásokat. Mose Siló a köz­ponti választási bizottság főtitkára — ő szervezte meg az előző választásokat is — az ő vállán nyugszik min­­den probléma: 2500 lyukasz­­tó gyártásától,­­ amelyekkel megjelölik a személyazo­­nossági igazolványban, hogy az illető leszavazott, egészen a választási bizottságok tag­jainak kiképzéséig. — A választások meg­­szervezése — meséli — egy* millió 200 ezer fontba ke­­rül, ami azt jelenti, hogy minden választópolgárra egy font jut. Ez hatszor annyi, mint a demokrácia ára Angliában. A legtöbb fölösleges kiadást — az ön­­kéntesek okozzák. A válasz­­tási bizottságok tagjai — 12 ezren — akiket, hogy csak egy példát hozzak fel, autón kell a választás helyére és onnan hazaszállítani. Ha állami tisztviselők végeznék a munkát, olcsóbb és egy­­szerűbb volna. Mose Siló már előre fel­­készült két problémára, a­­mely minden választás al- ן kaiméval fejfájást okoz.­­ Az egyik: nincs elég vá­­l lasztási cédula. ״ Minden zsi­­dó párt számára két millió cédulát gyártottunk, az arab pártok mindegyikének fél millió cédula áll rendelke­­zésére, az újonnan alakul­­taknak pedig egy millió cé­­dula. Ez több mint 30 mil­­lió (!) cédulát jelent — egy millió választó számára és ennek ellenére is garantá­­lom, hogy a választás nap­­ján, dél felé, sürgős telefon­­hívásokat fogunk kapni, kü­lön­böző választási körzetek­­ből azzal, hogy segítség, el­­fogytak a cédulák! A jóég tudja, hogy hogyan törté­­nik ez, de mindig megtör­­ténik.” A másik probléma: a ״ vándorló boríték.” Ehhez tudni kell azt, hogy a tör­­vény értelmében a válasz­­tó a pártjának betűjével meg­­­colt cédulát egy vá- las-..asi borítékba teszi be. Ezt a borítékot az állam gyártotta, sehol sem kap­­ható és a választási bizott- Ság szeme láttára dobják be az urnába. ״ Csak egy mód van szavazatok meg­­vásárlására — mondja Mo­­se Silo — és az a vándorló boríték esete. Valamelyik párt tagja a választási borí­­tékhoz hasonló borítékba teszi be a cédulát, úgyhogy a bizottság nem veszi észre, hogy nem a rendes boríté­­kot csúsztatta az urnába. Ez csak akkor fog kiderül­­ni, amikor sor kerül a sza­­vazatok megszámlálására és az ő szavazatát megsem­­misítik. Ezzel szemben a zsebében marad egy eredeti, valódi boríték. Ebbe a borí­­tékba beteszik pártjának céduláját, a borítékot lezár­­ják, odaadják egy választó­­nak és azt mondják neki: ezt a borítékot úgy ahogy Van dobd be az urnába. Azt a borítékot pedig amit a választási bizottság ad ne­­ked, hozd el és kapsz érte tíz fontot, így azután ismét a kezükbe jut egy eredeti boríték, abba megint lezár­­nak egy cédulát és a móka folyik tovább. Még sohasem fordul elő, hogy rábizonyí­­tották volna valakire ezt a machinációt, de nem volt még választás, hogy a pár­­tok nem vádolták volna meg egymást a „vándorló boríték” trükkjével. Mose Siló Rigában szüle­­tett, Németországban nevel­­kedett, 1929-ben alistázott és egyike Givát Brenner alapítóinak. Amikor nincs választás, akkor a hadsereg levéltárának igazgatója. Hit­­ler uralomrajutásakor a né­­met­ zsidók mentésével és befogadásával foglalkozott. — Egy nap — meséli — jelentkezett nálam egy né­­metországi ügyvéd és taná­­csot kért tőlem, hogy mi­­hez kezdjen Brecben. Meg­­magyaráztam neki, hogy ügyvédként itt nem fog boldogulni, de most nagy kereslet van kertészekben. Az ügyvéd megköszönte ne­­kem a jótanácsot és elment. Dr. Joel Süssmannak hív­­ják, az izraeli felsőbíróság tagja és pillanatnyilag a fő­­nököm, mert ő a központi választási bizottság elnöke. CZIFFRA MESE . . . Az izraeli filharmoniku­­sok jelenlegi vendégművé­­sze. Cziffra György magyar zongoraművész. ״ Testvérek vagyunk — mondja Cziffra György — mert Hitler két népet akart kiirtani — önö­­ket és minket. Én ugyanis cigány vagyok.” Fiatalkorában Cziffra, a­­ki ma 38 éves, igen tehetsé­­ges boxoló volt és csak a csodának köszönheti, hogy ujja­­épek maradtak a zon­­gora számára. Hosszú éve­­ken át Budapest egyik leg­­ismertebb bárzongoristája volt, de megunta a dícsősé­­get és 1950-ben feleségével és 8 éves fiával menekülni próbált Magyarországról. Az osztrák határon elfog­­ták, feleségét másfél, őt pe­­dig két és f­él évre ítélték. ״ Látja — mondja jobbkezé­­nek csuklóján lévő bőrvédő­­re mutatva — ezt a börtön kőbányájának köszönhe­­tem.” A szocialista realiz­­mus nevében a börtönben mázsás köveket emeltettek a zongoraművésszel. ״ Ki­­szabadulásom után ismét bárban zongoráztam — me­­séli — majd áttértem a klasszikus zenére és elmond­hatom magamról, hogy nagy sikerem volt. Dőlt hozzám a pénz és dicsőség­­ben sem volt hiány, csak éppen külföldre nem en­­gedtek ki. Egyszer ugyan engedélyt kaptam, hogy Prágában játszani, de Bu­­dapestről Prágába menni az ugyebár csöbörből-vö­­dörbe. 1956 október 22-én— éppen most volt három éve — a Városi Színházban Bartók II. Zongoraverse­­nyét játszottam. A levegő már telített volt villamos­­sággal és a koncert végén a közönség nem tapsolt, ha­­nem nemzeti­ szinű zászlócs­­kákat lobogtatott. A kon­­certről azt hiszem egyene­­sen a rádióhoz mentek ... kitört a magyar forrada­­lom...” Ezegyszer sikerült Cziff­­ráéknak átmenekülniük a határon. Nevét Nyugateu­­rópában hanglemezeiről már jól ismerték és ő egyi­­­­ke volt a kevésszámú me­­nekültnek, akinek első nap­­jától kezdve nem volt meg­­élhetési gondja. Ma Pá­­rizsban él és alig győzi tel­­jesíteni a koncertekre és hanglemezfelvételekre szóló meghívásokat. Művészi karrierjének leg­­érdekesebb része a bár­­zongoristából zongoramű­­vészé való átvedlése. — Egy napon — meséli — beidéztek a kultuszminiszté­­riumba és ott rámparan­­csoltak, hogy jelentkezzem egy fél éven belül — klasz­­szikus műsorral. Szükség van zongoraművészekre. Nyilvánvalóan a kultuszmi­­nisztérium nem teljesítette az ötéves tervnek a zongo­­raművészek előállítására vonatkozó normáját... A KIS CHRUSCSEV MEGTÁMADOTT Nem mindennapi dicső­­ség személyes támadásban részesülni Nikita Chruscsev részéről. A nyáron Chruscsevnek látogatást kellett volna ten­­nie Skandináviában és már folytak az előkészületek, amikor váratlanul bejelen­­tette, hogy lemondott a ter­­vezett látogatásról a skan­­dináv közvélemény ellensé­­ges magatartása miatt. Chruscsev többek között megemlítette, hogy elhatá­­rozásának egyik oka Tings­­ten professzornak a stock­­holmi „Dagens Nyheter”­­ben írt ellenséges vezéreik­­ke, amely ellene uszította a svédeket. Tingsten professzor, a 350 ezer példányban megje­­lenő ״ Dagens Nyheter” fő­­szerkesztője, a napokban az országba érkezett, hogy a választásokról beszámoljon lapjának. ״ Hosszú éveken át — meséli — amikor még a politikai tudományok ta­­nára voltam az upsalai egyetemen, ellenséges érzü­­lettel viselkedtem a cioniz­­mussal szemben. Mint sok más keresztény, én is úgy gondoltam, hogy a zsidóság történelmi jogai nem vehe­­tik fel a versenyt az arabok azon egyszerű érvével szem-Az Új Élet október 1. szá­­ma főleg a tragikus hirte­­lenséggel elhunyt dr. Kato­­na József Dohány utcai fő­­rabbi emlékének van szen­­telve. Az 50 éves korában elhunyt dr. Katona szep­­tember 20-án a Dohány ut­­cai nagytemplom százéves jubileuma alkalmából meg­­tartott ünnepi szónoklata után lett rosszul és a kór­­házba való szállítása után még aznap meghalt. A tra­­gikus módon eltávozott, a pesti zsidóság által szere­­tett főrabbi özvegyet és két gyermeket hagyott maga után. Temetése óriási rész­­vét mellett ment végbe szeptember 22-én, kedden. Koporsóját a Dohány utcai templomban ravatalozták fel, onnan kísérte ki a gyá­­szoló tömeg a papsággal az élén a rákoskeresztúri te­­metőbe. A templomban dr. Benesovszky Imre mondott bucsusmát, dr. Salgó László rabbi tartott gyászbeszédet felette, ezenkívül Soós End­­re elnök, Steiner Marcell, a Chevra elnöke búcsúztatta. Ábrahámsohn Manó főkán­­tor végezte az egyházi szer­­tartást. Részvéttáviratot kül­dött a zsidó világkongresz­­szus, dr. Roth Siegfried, a Világkongresszus főtitkára, dr. Eisenberg bécsi főrabbi, dr. Gusztáv Sicher, prágai főrabbi, Dávidovits prágai rabbi, Szamosközi István, dunamelléki református püs­pök, Ferencz József, unitá­­rius püspök és mások. A Hazafias Népfront VII. ke­­rületi békebizottsága külön meleg szavakkal búcsúzott el dr. Katona József főrab­­bitól. A lap külön cikkben hoz szemelvényeket az elhunyt főrabbinak a Dohány utcai templom centenáriumán el­­mondott beszédéből. ״ A béke reménye” című vezércikkében a lap a Chruscsev—Eisenhower ta­lálkozót méltatja. Egy má­­sik vezető cikk szerint ezrek jelenlétében avatták fel „Az Ismeretlen Munkaszolgála­­tos” emlékművét. Az emlék­­művet a rákoskeresztúri te­­metőben állították fel és a felavató beszédet dr. Benc­­sovszky Imre budapesti ve­­zető főrabbi mondotta, aki ebből az alkalomból a tra­­gikusan elhunyt Katona Jó­­zsef főrabbiról is megemlé­­kezett, az emlékmű gondo­­lata t. i. az ő eszméje volt. Ugyancsak dr. Bencsovsz­­ky főrabbi írja a lap másik vezető cikkét, az „Újeszten­dő”-t. ״ Sófár” cím alatt Schück Jenő ortodox rabbi elmélkedik a nagyünnepek­­ről. Szkib­ot első napján tar­­totta meg a hitközség a rá­­koskeresztúri temetőben a mártírok emléknapját. Dr. Schwarz Benjámin országos főrabbi tartotta az emlék­­beszédet. A pesti izraelita hitközség külön ünnepi közgyűlésen emlékezett meg a Dohány utcai templom centenáriu-ben, hogy évszázadokon át egyedül ők éltek Palesztiná­­ban. Még egy napon kezem­­be került Weizmann pro­fesszor önéletrajza és arra késztetett, hogy eljöjjek Iz­­raelbe és saját szememmel győződjek meg a helyzet­­ről.” Tingsten professzor köz­­vetlenül a szináji hadjárat után látogatott el először az országba és az eredmény: „Izráel ostrom alatt” című cionista-barát könyve, a­­mely Stockholmban svéd nyelven jelent meg. — A svédek — mondja— nem antiszemiták és csak egyetlen dolgot vetnek a zsidók szemére: hogy nem isznak. Volt ugyan Stock­­holmban egy Aronovits ne­­vű zsidó, aki delirium tre­­mensben halt meg. Ő az, aki a svéd nép szemében megmentette a zsidók be­­csületét. Lampel Tamás máról. Beszéltek Soós End­­re elnök és dr. Seifert Géza­­ alelnök. Ezután került sor­­ a templomban a hálaadó­­ istentiszteletre, amely után­­­a tragikus haláleset történt.­­ Az ünnepi istentiszteleten­­ még Schwarz Benjámin fő­­rabbi mondott imát és dr. Benesovszky tartott ünnepi beszédet. Községkerületi gyűlés volt Szegeden, ahol az öreg templomban megtartott is­­tentiszteleten dr. Schindler József főrabbi mondott ün­­nepi beszédet. A községke­­rületi gyűlésen résztvettek: Markovits Hermann, makói elnökhelyettes, Rosenfeld József (Baja), Lob Dezső (Baja), Fodor Imre, Pász­­tor Sándor és Hacsek Jó­­zsef (Hódmezővásárhely), Stein Ernő és Rosenfeld Er­­­­nő (Kecskemét), Schwarz­­ Andor (Makó), dr. Feld-­­­mayer György (Nagykő­­rös), Berger Márton, Nádas Géza és Reményi Adolf­­ (Orosháza), Czobor Imre és Braun Sándor, a szentesi és tótkomlói­ hitközség elnö­­kei. A hitközség-kerület ve­­zetőjévé egyhangúlag Kál­­dor Józsefet, a szegedi ház­­i község elnökét választották­­ meg. Ügyvezető elnök dr. , László József lett, elnökhe­­­­lyettes pedig dr. Vág Sán­­dor, nyugalmazott gimnáziu­­mi igazgató. Bármicva ünnepségek vol­­tak a Nagyfuvaros utcai templomban, ahol Falus Andrást, Littner Györgyöt, Roth Pétert, és Weisz Pétert és Jakab Sándor, a körzet helyettesének Gábor fiát avatták bármicvává. S. M. A magyar zsidóság élete az Új Élet tükrében Nagy emberek mosolya Tristan Bernard világhírű francia-zsidó humoristának egyik fiatal drámaira ké­­szülő nagy művéről árado­­zott:­­— Mester, hatalmas fába vágtam a fejszémet — mondta. — Az nem baj — vágott közbe Tristan Bernard —, csak arra vigyázzon, hogy rajta ne csípjék falopáson. ★ Kaestner professzor, a hí­res göttingai matematikus egyszer fiatal tanárjelöltet vizsgáztatott. A vizsga ki­­tűnően sikerült és Kaestner professzor nagyon meg volt elégedve tanítványával, aki­­nek ezért diplomáján kívül ezt a tanúsítványt adta. ״ E sorok átnyújtója kitű­­nő eredménnyel tette le egyetemi vizsgáit, alkalmas és igényt tarthat minden matematikai tanszékre — az enyém kivételével.” ★ Harry Truman, a volt amerikai elnök délelőtti fo­­gadáson vett részt, ahol viszkivel kínálták. — Köszönöm — hárította el az italt Truman — ebéd előtt nem iszom szeszesita­­lokat. Azután mégis a viszkis pohár után nyúlt és ezekkel a szavakkal itta ki annak a tartalmát: — Különben mégis meg­­ihatom, hiszen valahol a vi­­lágon most biztosan már dél van. Arthur Rubinsteint, aki évtizedek óta telt házak mellett koncertezik, meg­­kérdezték, miért nem vonul már végre nyugalomba, amelyet teljes mértékben megérdemelne. Nem tehetem — vála­­szolta Rubinstein —■, mert ez esetben fel kellene ad­­nom a hobbymat. — És mi a hobbyja? — Hogy telt ház előtt zongorázzam. ★ Voltaire-t megkérdezték egyszer a párizsi városi vámsorompónál, nem visz­ el magával tiltott dolgokat — Az egyetlen tiltott do­log a kocsimban — felelte a költő-filozófus — én magam vagyok. ..... 1959 XII Új Kelet­i Apróságok a nagyvilágból éljen a hercegnő Charles de Gaulle, Fran­­­­ciaország 212.659 négyzet-1 mérföldnyi területének el­­­­nöke a napokban eg­y pará­­nyi csúcskonferencia kere­­­tében látta vendégül a fél-­­ négyzetmérföld területű Mon­­­naco abszolút uralkodója III. Rainier Őfelségét. A há­­romnapos állami vizitet úgy hirdették be, mint „a fran­­cia-monakói kapcsolatok nemzetközi viszonylatban való megvitatását.” (Rosz­­szul megy a kaszinó), de a legnagyobb tapsot a párizsiak a szőke és csodaszép Grace hercegnő számára tartogatták. — Grace az első monakói her­­cegnő, aki 1890 óta hivata­­los látogatást tesz Francia­­országban a legújabb pári­­zsi frizurát viseli (rövid, la­­za hullámok). A város ér­­zelmeit dr. Pierre Devraig­­ne, a városi tanács elnöke juttatta kifejezésre: ״ Felsé­­ged befejezte Franciaország békés meghódítását”. FŐ A TAKARÉKOSSÁG Jean Paul Getty, az ame­­rikai olajmilliárdos, akit a világ leggazdagabb és legfu­­karabb emberének tarta­­nak, a napokban egy sze­­rény Tudor kastélyt vásá­rolt, amely többek között 34 hálószobával, 14 fürdő­­szobával, egy uszodával ren­­delkezik és egy 800 diná­ros park közepén áll. A kastély 400 éves, 1,2 millió dollárba került és előző tu­lajdonosa Sutherland her­­cege volt. Getty eddig ho­­telben szállt meg, ha Lon­­donban volt dolga, de so­­kalta a napi 100 dolláros számlát. ״ Rendszerint né­­hány üzletfelet látok ven­­dégül — mondotta — és ki­­számítottam, hogy a hotel­­számlák együttvéve és hosz­­szútávban többet tesznek ki, mint amennyiben egy hercegi kastély fenntartása kerül. BOLOND LYUKBÓL BOLOND SZÉL FÚJ? Ha Vicomte Montgomery tábornagy baklövést követ el, a baklövés országraszó­­ló, így például a zsémbes öreg katona a múlt héten abba a kellemetlen helyzet­­be került, hogy bocsánatot kellett kérnie 12. 205.535 an­­gol állampolgártól — ennyi­­en voltak ugyanis, akik a munkáspártra adták le sza­­vazatukat. Montgomery a választások előtti Tory-buz­­galmában ugyanis azt mond­­ta, hogy „mindenki, aki a Labour pártra szavaz, ütő­­dött és a bolondok házába való”. A választások után azonban Monty bocsánatot kért: ״ Néha, szónoklás köz­­ben az ember olyasmiket mond, amit nem gondol ko­egész.” De a munkáspártiak ugy mászik nem értik a trón­ját: Boltonban, ahol a vá­­ros ünnepi ebédet adott a tábornagy tiszteletére, 50 Labour városatya bojkottá­•­ta az ünnepélyt. Es Ear! Mountbatten, Britannia ve­rkari főnöke így kommen­tálta az ügyet: ״ Ha Montgo* mely most tényleges szol• gálatban lenne, meg kell®• ne vizsgáltatni, hogy nor* mális-e?” , FAKADT­­ .1 STEWARDESSEK Miközben az utasok árak hoznak az új lökhajtásos re* pülőgépek gyorsaságáról és kényelméről, a gépeken szolgálatot teljesítő stewar­­dessek végkimerülésről par­­­aszkodnak. „Állandóan fáradtnak ér* zem magam” — mondja Alanna Schlenkosky, a TWA egyik 28 éves ״ jet-stewast cess”-e, aki, amióta a raké­­ta repülőgépeken dolgozik, magas vérnyomásról, labdaz­ganatokról és menstruációs zavarokról panaszkodik. Ha­a­sonló rendellenességekről panaszkodik a TWA 300 ״ rakéta­ lányának” több, mint fele. A társaság főorvosa úgy találta, hogy nemcsak a lá­­nyokon, de a pilótákon is mutatkoznak a fáradság je­­lei s ez szerinte az állandó idegfeszültségtől származik. A lökhajtásos járatok beve­­zetése óta a repülőszemély­­zet az amerikai transzkon­­tinentális vonalon (például New York—Los Angeles) ha­­vonta hét-nyolc fordulót kesz meg, az azelőtti négy for­­duló helyett. Ezzel szemben a társaság üzletvezetősége azon a vé­­leményen van, hogy a lá­­nyok panaszai mögött fize­­tésemelési követelések hú­­zódnak meg. A TVA szószó­­lója rámutatott arra, hogy a panaszok ellenére a sze­­mélyzeti osztályt a csinos kérvényezők százai lepik el, akik a stewardessz állások­­ra pályáznak. OKOS KUTYUSKAK ! Mr. Barney Morowitz a múlt héten nyitotta meg ex­­kluzív kutyaiskoláját New York egyik legelőkelőbb ne­­gyedében. New York legsike­resebb kutyái (számszerint 11) saját, pirosszinü autó­­buszukon járnak iskolába és útközben vidáman viháncoz­nak és vakaróznak. A heti tandíj: 50 dalián. Engedelmességi leckéken ittí­val az iskolában a növendé­­kek egyéni problémáival (mint félénkség, neurózis­), is foglalkoznak. A kutyáknak vakációjuk is van (mint például a múlt héten Kolombusz napja) és az óraközti szünetben a jó­ magaviseletű bundások sü­­teményt kapnak jutalmul. (A tízórai kosarat mindezt a kutyus a szájába akasztva hozza magával.) Előadás után odahaza „felmondják a leckét, és ha valamelyik rossz fát tesz a tűzre a ta­­nítóbácsi intőcédulát küld haza. Házifeladat nincs. Kutyajó dolguk van. AKIK MEGBÍRSÁGOLTÁK A KIRÁLYNŐT • Az egyetlen szervezet a­ melyről fel lehetett tétet. *2• ni, hogy megbírságolja II. Erzsébet királynőt — pon­­tosan ezt tette. Az autokra­­tikus Jockey Club a napok­­ban közölte eminens tagjá­­val Erzsébettel, hogy ötven fontsterling pénzbírságra ítélték, mert elmulasztotta három nappal a verseny előtt bejelenteni, hogy csi­­kója, az ״ Above Suspicion” (szószerinti ״ Minden gya­­nún felül álló”) nem vesz részt a Newmarket-i baajno­­ki futamokon. (Összeállította: sz. i.)’ Nagy emberek mondták: Ranke. ״ Semmi se meg­­győzőbb, mint a siker.”

Next