Uj Kelet, 1961. október (42. évfolyam, 4006-4031. szám)

1961-10-01 / 4006. szám

Adenauer veszi a kalapját­­ és marad Megkérdeztem, mi a titka fenomenális egészségének, erejének és vitalitásának. — Ezt szüleimtől örököl­­tem, — válaszolta, — ez egy hatalmas, felmérhetet­­len értékű ajándék, amely­­ért mindig a legmélyebb hálával viseltetek. Ezt az ajándékot természetesen óvatosan kell kezelni. So­­hasem dohányoztam! Rövid szünet után kija­­vította önmagát: ״ Nem — ez nem teljes igaz. 12 éves koromban dohányoztam. De rövidesen abbahagytam és sohasem kezdtem újra ...” — Látom, Kancellár úr szereti a jó bort — je­­gyeztem meg — jómagam is ugyanabból az üvegből töltöttem és megállapítot­­tam, hogy jó ízű volt a bor. — Ó, igen — mondotta Adenauer és a mellettünk elterjedő hatalmas venyige­­földre mutatott — a bor igen jó az egészségnek, fő­­leg az arany rajnai. Mér­­sékelten kell persze inni. — Valóban további négy évig kancellár szeretne len­­ni? — kérdeztem. A válasz nem késett. Ez a Minden­­hatótól függ. — Majd uj­­jával felém bökött. — A Mindenható akaratát soha­­sem szabad ajándékként kezelni. — Ez esetben nem a választók akaratára cél­­zott. — Valószínűleg tudja, hogy valaki udvariatlanul pokolgépet küldött nekem néhány nappal ezelőtt pos­­tán — folytatta Adenauer. Amikor azt a lehetőséget vetettem fel, hogy a cso­­mag feladója elmebeteg volt, Adenauer ezt azzal a megjegyzéssel utasította vissza, hogy egy elmebeteg nem csinálta volna ilyen óvatosan. Kezet fogtunk a villa be­­járatánál. Adenauer moso­­lyogva mutatott az 58 lép­­csőre, amely a kaputól a domboldalon épült villához töltse. A választások utá­­ni éjszaka legnagyobb ré­­szét ébren töltötte. Válasz­­tási eredményeket analizált és a televíziót nézte. Éj­­fél után, amikor már vilá­­gos volt, hogy pártjának többsége elveszett, Franz Josef Straussot, hadügymi­­niszterét nézte a televízi­­ón, amint éppen azt a szenzációs bejelentést teszi, hogy Erhard lesz talán az új kancellár. Minthogy Adenauer örö­­ke felett Erhard és Strauss késhegyre menő harcot foly­­tattak, ez egy igen megle­­pő fordult volt. Strauss azt is nyilvánosságra hozta, hogy Adenauer öröke fe­­lett már a választások előtt tárgyalásokat folytatott, vezethet, amelyek veszélye­­sek lehetnek Németország számára. Vetélytársai — beleértve saját pártjában helyet foglaló vetélytársait is — azt hangsúlyozzák, hogy a krízis miatt mielőbb erőskezű kancellár által ve­­zetett szilárd kormány fel­­állítására van szükség. Adenauer pártjának leg­­több tagja respektussal vi­­seltetik a kancellár iránt. Senki sem meri a távozá­­sát ajánlani. Egy ideiglenes kormányt szeretnének lát­­ni, amelynek éléről Ade­­nauer meghatározott és elő­­re megállapított idő után távozna és lemondana Er­­hard javára. A ״ Szabad Demokraták” azonban ki­­jelentették, hogy a két év­­vel ezelőtti ״ államelnöki já­­ték” után nem hisznek töb­­bé Adenauer ígéreteiben.­­ Október végéig nem lesz döntés. Az újonnan válasz­­tott parlament ekkor fog­ először összeülni, hogy bi­­zalmat szavazzon az új kor­­mánynak. Adenauer csak az esetben adja fel hatal­­mát, ha menesztik, ami kar­­rierjének tragikus, keserű­­ végét jelentené. Abban re­­­­ménykedik, hogy a német­­ államférfiak, akikkel an­­­­­nyi jót tett, talán mégsem­­ teszik ezt meg vele. Jichhák Zákáj, Sdérot eléváros polgármestere, 50 más közalkalmazottal ma reggel kivonul Nir Ozba és részt vesz a gyapot-szüre­­telésben. Nir Oz Sdérot vá­­rossal szomszédságban van és annak idején, mikor az előváros első telepesei meg­­érkeztek, sok támogatás­­ban részesültek az akkor még életképes község lakói részéről. Ezt hálálják meg asszony ismerős katonáktól megtudta, hogy férjét, aki egy másik katona társasá­­gában volt, emberevők tá­­m­adták meg és megették. A katangai kormány mind­­eddig nem adott választ az özvegy asszony kártérítési kérésére, de nem tiltako­­zott az állítás ellen, hogy kannibálok ették meg a katonát, most a sdérotiak, akik e■z­úttal nem csak hálaadásból nyújtanak példát, de h­á­­ludi szellemből is. Mint méretes, nincs elég mun­­káskéz a gyapot leszedésé­­re és minden késedelem nagy károkat okozhat. A­­mikor ennyi munkáskéz hi­­ányzik, még az íróasztal mellett kifinomodott pol­­gármesteri és tisztviselői kezek is jól jönnek. TE IS FIAM, BRUTUS ... vezetett. Figyeltem, ahogy könnyedén mássza a lép­­csőket a tűző napsütésben. ״ Minden nap ugyanezt csi­­nálja — mondotta fiatal gazdatisztje — és szabad óráiban megerőltető sport­­gyakorlatokkal foglalkozik. Ezenkívül sokat gyalogol. — Még nem golfozik ? — kérdeztem. — Még nem. Talán majd amikor idősebb lesz. Adenauer azonban még semmi hajlandóságot sem mutat arra, hogy visszavo­­nuljon és idejét rószakert­­jével, sporttal vagy golffal írta. Roth Edwin, az Új Kelet európai tudósítója A „Szabad Demokrata Párt” vezetője, dr. Erich Mende is megjelent a tele­­vízióban és nyilatkozatot adott, amely szerint pártja sohasem fog egy Adenauer által vezetett kormányban részt venni, vagy azt támo­­gatni. Willy Brandt azon­­ban a bonni parlament épü­­letében felállított külön te­­levíziós stúdióba rohant és ismételten kijelentette, hogy ő és pártja hajlandók koa­­lícióba lépni Adenauer párt­­jával. Jóllehet Adenauer tudta, hogy a választások tudósí­­tását ellátó külföldi újság­­írók hajnali négy óráig ébe­­rek voltak, délre már újra sajtóértekezletet hívott egy­­be. Úgy tűnt, hogy ő volt a legfrissebb a teremben. Vic­­­celődve és nevetve jelentet­­te ki, hogy nem áll szándé­­kában lemondani. Adenauer nem fog lemon­­dani saját jószántából. A hatalomért folytatott drá­­mai harcában még a szoci­­alistákkal is kapcsolatot te­­remtett koalíció érdekében — annak ellenére, hogy a választási kampány idején többször kijelentette, hogy sohasem fog koalícióba lép­­ni a szocialistákkal. Kije­­lez­tette, hogy a jelenlegi krízis olyan változásokhoz Catalin Macey rhodéziai angol özvegyasszony 7.700 fontsterling kártérítést kö­­­vetel a katangai kormány­­tól elpusztult férjéért, aki a katangai hadseregben szolgált. Az asszony 6 hét­­tel ezelőtt hivatalos értesí­­tést kapott, hogy férje, Paul egy akció során el­­tűnt és minden jel szerint életét vesztette. Később az Életének 86-ik évében Konrad Adenauer még min­­dig oroszlánként harcol po­­litikai jövőjéért. Jóllehet konzervatív „Keresztényde­­mokrata Uniója” elvesztette abszolút többségét a nyu­­gatnémet parlamentben, a jobboldali-liberális „Szabad Demokrata Párt” pedig nyilvánosan kijelentette, hogy nem egyezik bele Ade­­nauer kancellárságába — az ״ öreg” nem hajlandó menni. Két évvel ezelőtt, amikor Adenauer alig 83 éves fia­­talember volt, pártja poli­­tikai pályafutásának a le­­hető legszebb befejezést, az államelnöki széket ajánlot­­ta fel. Minthogy jelöltsé­­gét az összes pártok támo­­gatták és a nyugatnémet alkotmány értelmében az államelnök kétszer öt évig maradhat székében, Ade­­nauer minden kilátása meg­­volt, hogy életét, mint ál­­lamelnök fejezze be. Gritenauer bele is egye­­zett a dologba. De néhány hónappal beleegyezése után rájött, hogy nem ő, hanem pártjának képviselői fogják megválasztani az új kan­­cellárt — mégpedig a kö­­vér, ragyogó képességekkel rendelkező és igen népsze­­rű gazdasági miniszter, Ludwig Erhard személyé­­ben — akit Adenauer sem akkor és sem ma ki nem állhat. Saját támogatóinak leg­­nagyobb megdöbbenésére, a kancellár az utolsó pilla­­natban visszalépett az ál­­lamelnöki jelöléstől. Nyilvá­nosan támadta Erhardot és megalapítota, hogy a gaz­­da­sági miniszternek fogalma sincs a politikáról és a nemzetközi ügyekről. Ade­­nauer kancelár maradt és Erhard továbbra is gazda­­sági miniszter és kancellár helyettes, ám a kettőjük közötti elkeseredett harc volt az egyik fő oka an­­nak, hogy az „öreg orosz- lán” pártja elvesztette ab­­szolút többségét. A legutóbbi választási harcban Adenauer és Er­­hard vállvetve küzdött, hogy „bebizonyítsák” barát­ságukat. Adenauer azonban sa­játkezűleg döntötte rom­­ba ezt az okosan kiterve­­zett karm­ányt. Egy közös gyűlésükön Erhard volt az első szónok. Amikor beszé­­dének befejező részében a kancellár mutatta be, Er­­hard így szólt: „Most mind­annyian azt kívánjuk a Bundeskanzlernek, hogy — itt egy pillanatnyi szüne­­tet tartott, ami elegendő volt Adenauernek ahhoz, hogy hangosan a mikrofon­­ba mondja: — hogy mielőb dögöljön meg!” A megjegyzésnek nagy visszhangja támadt mind a hallgatóság körében, mind pedig a német sajtóban. Adenauer támogatói meg­­döbbentek, m­íg ellenfelei ör­vendtek , és a megjegy­­zés valóban megszámlálha­­tatlan szavazatba került. Ez az incidens, valamint Adenauer személyes tám­a­­dásai szocialista ellenfele, Willy Brandt ellen, sokak szemében Adenauer előre­­haladott korának jelenségei voltak. (Ugyan­így viselke­­dett két évvel ezelőtt is, az elnökválasztás idején). Testi kondíciója ezzel szem­ben olyan csodálatraméltó­­an friss volt, hogy leghőbb vágyam az volt, hogy egy­­szer megkérdezhessem tőle, mi ennek a titka). Ilyen kérdést persze nem lehet sajtóértekezleten fel­­tenni. Az alkalom mégis megszületett, amikor én voltam az egyetlen külföl­­di újságíró, aki a szavazó­­urnától az Ebendorf falu­­beli Rajnára néző villájá­­ba kísérhettem gyalogosan. Gyönyörű napsütéses reg­­gel volt. Adenauernek a falusiak lelkes ovációkat rendeztek és hatalmas vi­­rágcsokrokkal árasztották el. Az „öreg” igen jóked­­vű­ volt, míg é*­ mellette Mercedtem * napsütésban.1961X1 NAPROL-NAPRA I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I 11 I I I I I I I I Kanitibáliznms Példamutatás Ünnepélyes keretek között alakult meg a HOH bét-jám­i szint­je Nagyszámú, mintegy két-­­ százötven főnyi résztvevő jelenlétében alakult meg Bát-Jámban a HOH leg­­újabb szintje. Örvendetes tünet, hogy az új tagok jelentékeny része az új élők sorából kerül ki. Az Országos Központot az ünnepi aktuson Spiegel Je­­huda elnök, Csetlg­éri Imre alelnök és Rosner Miklós főtitkár képviselték. Spiel­­mann Eliezer, a régi köz­­életi ember volt a bál-járni szint megalakulásának e­­gyik főtényezője és ugyan­­csak ő tartotta a megnyitó beszédet. Az új HOH sznnf főfeladatának a lelki kli­­tát jelölte meg. Kijelentet­­te, hogy a HOH sokévtize­­des és pártonfelüli műkö­­dése a legalkalmasabb ke­­ret a magyar származású élék begyökerezésének elő­­segítésére. Meghatott sza­­vakkal méltatta a közel­­múltban elhunyt Lauber- Mih­ajlovics Sándor, a HOH egyik alapítójának hervad­­hatatlan érdemeit, s a köz­­gyűlés résztvevői egyper­­ces néma felállással áldoz­­tak a tragikus hirtelenség­­gel eltávozott közéleti sze­­mélyiség emlékének. Utána dr. Merem Mená­­chem mondott mélyenszán­­tó beszédet, melyben be­­számolt arról, mi késztette a szervezőket a HOH szint megalakítására. A szűköt, a betakarítás ünnepének eszmevilágáról beszélt. Ez az ünnep szimbolizálja a vándorlást és jelképezi a népek egyetértését. Ennek jegyében alakult meg most Bát-Jámban a HOH, mely­­nek az a célja, hogy segít­­se a rászorulókat és az új élék begyökerezését. A HOH-nak egyik fő feladat­a az új élók nevelése — mon­­dotta — és arról való meg­­győzése, hogy ő nem be­­vándorló, hanem a régi nemzeti élet egyik folyta­­tója. Csengeti Imre külpoliti­­kai kérdésekről tartott ma­­gas színvonalú, minden ap­­ró részletre kiterjedő elő­adást, melyet feszült ér­­deklődés kísért. Az előadó az Egyesült Nemzetekről és annak fórumán lezajlott legutóbbi eseményekről be­­szélt. Előadása felölelte az összes világpolitikai prob­­lémákat Berlintől Katan­­yáig és a Hammarskjöld tragédiától a szovjet atom­robbantási kísérletekig. Az eseményeket izraeli szem­­pontokból boncolgatta , majd a belgrádi konferen­­cián történtekre tért át. A belgrádi konferencia konklúziója Izrael szem­­pontjából azonban főleg az, hogy a konferencián, saj­­nos a Nyugat-ellenesség automatikusan az Izráel­­ellenességgel lett azonosít­­va és ebből a tényből az izraeli illetékeseknek le kell vonniok a tanulságot. Izraelnek a „neutrálisok”, vagy ״ nem-azonosítottak” táborába való bevonulása, bár természetesen, egyelő­­re erős arab ellenzékbe üt­­közik, mégis bíztató, egy­­részt az, hogy a Nyugat, főleg Amerika megbékél a neutrális vonallal, másrészt főleg az a tény, hogy bár Nasszernek sikerült meg­­akadályozni Izrael Belgrád­­ba való meghívását, de ugyanakkor nem volt ké­­pes az Izrael elleni határo­­zatot keresztülvinni. A nagy tetszéssel foga­­dott, nívós előadás után összeült * jetöiö-bi®otteség, melynek ajánlására egy­­hangúan a következő ideig­­lenes választmányt válasz­­tották meg: Dr. Antal, Albert Dezső, Almoslino Imre, dr. Beret­­vás, Ciment Mose, Feiger József, Gerő Bluma, Gold­­stein Irén, Gross József, Ráv Hirsch Ovi, Horák Ovi, Kálmán József, Kár­­meli N., Klapfer Nándor, Hazai Samu, Mandel Jó­­zsef, dr. Meran Menáchem, Meron Chává, Nierenfeld Smuél, Rátki Jiszráél, dr. Simon József, Schück End­­re, Szántó Smuél, Szántó Chedrá, Vaktor Jákov, Weitzen Dávid és Weiss Dávid. Az ideiglenes vezetőség a következő: Dr. Meran Menáchem, dr. Simor József, Horák Évi, Klopfer Nándor és Szántó Chedrá. Az új vezetőséget Spie­­gel Jehuda országos elnök üdvözölte és iktatta be. Kérte a jelenlevőket, hogy pártállásra való tekintet nélkül szolgálják a HOH ügyét. Mindehhez sok tü­­relem kell, mert enélkü­l a közéleti munka nem hozza meg a kívánt eredménye­­ket. A HOH jelenleg fon­­tos problémák megoldásá­­val foglalkozik. Ezek kö­­zül az első helyen a Kol Jiszráél magyar adásainak megszüntetése elleni ak­­ciónk áll. Mindent el kell követnünk, hogy a minisz­­terelnökséget és a rádió igazgatóságát határozatá­­nak visszavonására bírjuk. A magyar nyelvű közvetítés egyik legfontosabb ténye­­zője a*­ivrit nyelvet nem ismerő új élé begyökerezé­­se országunk életébe. Baucra Spietenana BUmmt* Elvi kérdés Huszonhét német keresz­­tény fiatal, közöttük 12 le­­ány, befejezték munkáju­­kat Nahal-Ozban. A német ifjak két héten át dolgoz­­tak a gázai övezet közelé­­ben lévő település földjein. Mielőtt a német fiatalok munkába álltak volna, a község titkára feltette a bizalmi kérdést a lakosság­­nak, vajon van-e valakinek kifogása az ellen, hogy ke­­resztény német fiatalok két hetes önkéntes munkát vé­gezzenek. Az önkéntes és ingyenes munka ellen senki nem emelt kifogást, így hát elfogadták a 26 német ifjú munka­ segítségét. A köz­­ség titkára egyébként ki­­jelentette, hogyha egy em­­ber elvi kifogást emelt vol­­na a német ifjak munkába állítása ellen, akkor az nem történt volna meg. De hát senki sem tiltakozott. Úgy­­ látszik a nád­ál­oziaknak, s ha vannak is elveik, azt deg s jogidőben felfüggesztik. Vissza az ősfoglalkozáshoz Mose Dáján földművelés-­ ügyi miniszter új munka­­stílust kíván bevezetni mi­­nisztériumában. A napok­­ban kifogásolta, hogy a mi­­nisztériumi osztályként mű­­ködő „Világtanács” vezető­­je egész nap az íróasztalá­­nál ül, jelentéseket olvas és nem hajlandó, vagy nem képes kapcsolatot tartani a való élettel, páján azt mondta neki, hogy utazzon­­ el külföldre és szerez■«* piacot az izraeli világ ré­­szére. Lám, milyen az élet. Van önálló országunk saját mi­­nisztériumaink és miniszteri osztályaink. És íme, aki már felvergődött a minisz­­tériumi osztályvezetőségig, miniszteri parancsra vissza kell fordulnia a gáláti zsidó szakmához, ügynökké kell válnia... Jó éjszakát, gyerekek A közoktatásügyi minisz­­térium államtitkára felszó­­lította az általános iskolák igazgatóit, hogy világosít­­sák fel tanulóik szüleit, mi­­szerin a gyerekeknek nem illik a késő éjszakába nyú­­ló összejöveteleken részt­­venniök. Az államtitkár ar­­ra figyelmezteti az iskola­­igazgatókat, hogy rendszer­­ré vált, miszerint általános iskolák növendékei éjfélig tartó összejöveteleken vesz­­nek részt. Az iskolaigazga­­tók most az államtitkári fi­­gyelmeztetés nyomán arra kérik a szülőket, hogy a harmadik osztályú elemis­­ták fejezzék be összejöve­­teleiket este 8 órakor, a hat- hét- és nyolcadikosok pedig este tízkor térjenek nyugovóra. Szegénységi bizonyítv­ány A negevi Gyulot kibuc több mint egy éve nélkülö­­zi az orvost s emiatt igen sok a panasz. A kibuc tit­­kára minden erőfeszítést megtett annak érdekében, hogy orvost szerezen, de mindeddig eredménytelenül.­­ Ez a legnagyobb sze­­génységi bizonyítványa az ország orvosi társadalmá­­nak — jelentette ki elkese­­redésében a kibuc-titkár. Az utóbbi időben sokat hallunk arról, hogy a kel­létnél több orvos van az országban és nehézségek mutatkoznak az új élő-or­­vosok elhelyezése körül. Nos, ha a régen ittlakó or­­vosok nem vállalkoznak ar­­ra, hogy Gyulot kibuc egész­­ségü­gyi helyzetén könnyít­­senek, jelentkezzék talán egy még el nem helyezke­­dett, ut­olc orvos, mutas­son példát a h­áluei azel­t . A pilisi és az áramütés Az áramütés erősségét és­­ következményeit nagymér-­­­tékben befolyásolja az, hogy milyen ellenállást tanúsít az áram ellen a balesetek­­nek kitett személy teste és öltözete. Megvizsgálták, hogy egy un. hosszanti irá­­nyú áramütés során (kéz­­törzs-láb-föld) a cipő ellen­­állásának nagysága szerint mennyiben változik a bal­eset súlyossága. Megállapí­­tották, hogy a cipő szige­­telő hatása,­ ellenállása nagymértékben a lábbeli nyersanyagától, állapotától és nedvesség­ fokától függ. Gyakran nem a talp vezetőképessége határozza meg az ellenállást, hanem a cipő széleinek állapota és szennyezettségének foka. A széleken ugyanis kis áram­­lási csatornák képződhet­­nek, amelyeknek kialakulá­­sát a láb izzadása is elő­­segíti. Minthogy a cipő rosz­­szul záró részein keresztül az izzadság vezeti az ára­­mot, újabban világszerte rávulkanizált talpú áram­­védő cipőket gyártanak. Ezek teljesen beburkolják a cipő széleit és nincs snog bennük. szólalt fel, aki közölte, hogy egyéb elfoglaltságai miatt nem vállalhat aktív tisztséget, azonban minden­­ben az új szint vezetősé­­gének segítségére lesz. Dr. Meron Menáchem adott vé­­gül programot az ideigle­­nes új vezetőség nevében, majd a rendkívüli közgyű­­lés lelke* hang*Harí­*a árt Billceset !

Next