Uj Kelet, 1963. július (44. évfolyam, 4540-4566. szám)

1963-07-01 / 4540. szám

י־־־ ־ ■י ־ 8 oldal agora Ára 2­0 4540. száma Tel-Avív, 1963. ,július 1., hétfő יוא טלק חרזמ) (שדח ןותע ימוי יתלכ יתגלפמ הסשב תירגנוהה תכרועה : ו״ד .ג מ ר ט ו ז ךרועה יארחאה: ד ו ד ש :ל״ומה חרזמ שדח ,מ״עב ,א״ת ׳חר בגנה 11. הנש •ד״מ X LIV . ÉVFOLYAM F­őszerkesztő: D­r. M­ARTON GIZELLA Felelős szerkesztő: SCHÖN DEZSŐ K­iadó: Mizrftc­ C Kiádás L­td., Tel-A­viv, H áneger 11.­­ POB 831. Telefon: Szerkesztőség: 31476 K­iad­ó h­iv­atal, hirdetés, nyom­da: 31677. UI KEIEI P­A­R­T­O­­ K­I­Y­Ü­L­I N­A­P­I­L­A­P Alapító főszerkesztő: : דסימ,ר ךרועהו ןושארה Dr. m a r t o n E r n ő ר״ד .א ןוטרמ י״ז י*ז Szabad ég alatt koronázták meg VI. Pál pápát Kilenc nyelven ta­rto­tta trónbeszédét az új pápa Róm­a (U­P­I). A hagyo­­mányos pompával, az egész világról egybegyűlt bíboro­­sok, érsekek és korm­ány­­küldöttségek, valam­int ne­­gyedmillió főnyi töm­eg je­­lenlétében tegnap pápává koronázták VI. Pált, a ka­­tolikus egyház új fejét.­­ Több m­int száz év óta első ízben ism­ét a Szent P­éter­­téren és nem a székesegy­­házon folyt le a m­aga ne­­mében p­áratlan színpom­­pájú, díszes szertartás, m­ely három óra hosszat ta­rto­tt. Államfők, hercegek, m­inisz­­terelnökök, 90 korm­ány kép­viselői és közöttük a zsidó­­ság delegátusai is jelen vol­­tak, am­ikor a pápát gyalog hintán a térre hozták és a bíborosok egyenként eléje járultak, hogy hűségüket fejezzék ki. A pápa avatóbeszédét kilenc nyelven ta­rto­tta m­eg közöttük oroszul is. A be­­szédben azt az elhatározá­­sát ju­tta­tta kifejezésre, hogy elődje ú­tjá­t követve, keresni fogja az egyház be­­illeszkedését a m­odern idők­be és a közeledést m­ás fe­­lekezetekhez, bár ism­eri az ennek útjába gördülő nehéz­ségeket. A töm­eg "Viva il P­ap­a" kiáltásokkal fogadta a pá­­pát, akit a történelm­i egyen­ruhát viselő svájci gárda és a teljes ornátusú főpapok hosszú sora kísért. A pápai koronát, a hárm­as tia­rá­t Milánó képviselői vitték, m­ert Giovanni B­attista Mon­tini, m­ielőtt pápává válasz­­tották, Milánó érseke volt. A Szovjetunió és Kína viszályáról tárgyalt a keletberlini ״ kis" csúcskonferencia H­ír szerin­t R­om­ánia nem képviselteti m­a­g­á­t a C­hruscsov elnökletével ta­r­to­tt m­egbeszéléseken . K­ína b­ejelen­tette, hogy a tö­rté­n­te­k ellenére elküldi képviselőit M­oszkvába az ideológiai k­o­n­feren­ciára Berlin (IFP, R­euter).­­ A kelet-ném­et fővárosban, ahol N­ikita Chruscsev teg­­nap hatalm­as szovjet gyárt­­m­ányú autóval ajándékozta m­eg W­alter U­lbrichtet 70 éves születésnapja alkalm­á­­ból, a délutáni órákban meg­kezdődött a ״ kis csúcskon־­ferencia”, amelyen K­ádár János m­agyar m­iniszterel­­nök, Antonin Novotny cseh­­szlovák elnök, W­ladislaw Gomulka lengyel pártfőtit­­k­á­r és Todor Zsivkov bol­­g­á­r m­iniszterelnök vesznek részt. Rom­ánia nevében Ul­­brichtet az ország nagy­­követe üdvözölte- és ez­­é­rt úgy hiszik, hogy Gh­eorghiu-Dej rom­án ve­­zető nem m­egy el Ber­­lin­be. E m u.t­okáról mélyen hall­­gatnak, de az a körülmény, hogy a bukaresti pártlap közzétette a kínai kommu­­nista p­á­rt C­hruscsevre sér­­tő jegyzékét, olyan híresz­­telésekre ad okot, hogy Ro­­m­ánia csatlakozott Albá­­niához, illetőleg Pekinghez a kom­m­unista ideológiai vi­­szályban. Későbbi bukaresti jelen­­tés szerint Gheorghiu-Dej írásban küldte jókívánságait Wal­te­r U­lbrichtnak. U­gyanakkor közölték hogy egy rom­án küldöttség Pe­­kingbe érkezett a kultúr­■ kapcsolatok kiépítéséről szóló megegyezés m­egköté­­sére. Cinege L­ajos tábornok hadügym­iniszter vezetése ala­tt rövidesen m­agyar ka­­tonai küldöttség tesz lá­­togatást Lengyelországban M­arian Spichalsky tábor­­nok, lengyel hadügym­inisz­­te­r m­eghívására — közöl­­ték tegnap Varsóban. W­ladislaw Gomulka teg­­nap Berlinbe érkezve el­­mondta, hogy a kommunis­­ta vezetők Chruscsov elnök­­lete a­la­tt megbeszélést fog­­nak tartani, am­elynek napi­­rendjén m­indenekelőtt Ber- Un kérdése szerepel. Ezzel szemben m­ás hírforrások úgy hiszik, hogy a Szovjet­­unió és Kína közötti ideo­­lógiai viszály lesz a napi­­rend legfontosabb pontja. A m­egbeszélések való­­színűleg csak rövid ideig fognak tartani, m­ert Ká­­dár Jánosnak m­ár ma vissza kell térnie Buda­­pestre, hogy fogadja a T­ant U­N­O -főtitkárt, aki hivatalos látogatásra érkezik, G­om­ulkának pedig azért kell visszatérnie V­ar­­sóba, m­ert csütörtökön nyi­­lik m­eg a lengyel p­á­rt köz­­ponti bizottságának ülése, Peking, (U­PI, R­euter és IF­P ). A pekingi rádió teg­­nap előre bejelentett és na­gyon fontosnak m­inősített rendkívüli adásában a p­árt központi bizottságának nyi­latk­o­zatát közvetítette, a­­mely szerint a m­oszkvai tárgyalások tervszerűen m­egnyílnak pénteken, jú­­lius 5-ikén. K­ína elküldi tárgyalóbizottságát, amely­­nek élén Teng Hsziao-ping, a központi bizottság főtit­­k­ára áll, helyettese pedig Pen Csen, a Politbüro és a központi bizottság titk­ár­­ságának tag­ja. A nyilatko­­zat egyben sem­mi kétséget sem ha­­gyott aziránt, hogy a kí­­nai küldöttségnek utasí­­tá­sa van a pekingi orto­­dox vonal teljes fenntar­­tá­sá­ra a Szovjetunió „bé­­kés együttélésével” szem­ben. A kínai nyilatkozat azzal vádolja M­oszkvát, hogy ,,közvetlen és esztelen tá­­m­adásokat” intézett a pe­­kingi központi bizottság el­­len és három kínai diplo­­m­ata, valam­int k­ét kínai polgár k­iu­tasítása által ״ komoly lépést te­tt a két ország közötti kapcsolatok lerontására és szakadás előidézésére a nem­zetközi kom­m­unista mozgalom­­ban”. Peking szem­ére veti M­oszkvának, hogy a ki­­u­tasítás által ״ az ideo­­lógiai viszályt átv­itte az állam­ok közötti kapcso­­latok terére”. A kínai küldöttségnek uta­­sítása van arra, hogy a központi bizottság június 14-iki jegyzékének értelm­é­­ben járjo­n el. E­z az a jegyzék, am­elynek terjesz­­tése m­ia­tt az öt kínait ki­u­tasíto­tták Moszkvából, mi­után a szovjet kom­m­unista p­árt és a hatóságok el­­u­tasíto­tták K­ína ism­ételt követelését, hogy tegyék­­ közzé a Chruscsevet élesen tám­adó jegyzéket és ame­­lyet a keleteurópai kom­­m­unista állam­ok közül egyedül Rom­ániában hoz­­tak nyilvánosságra. Az öt k­iu­tasíto­tt kínai tegnap m­egérkezett Pe­­king repülőterére, ahol hivatalos küldöttség vi­­rág­g­al és tapssal fogadta őket. A nagykövetség három tag­­ján kívül egy kutatóm­un­­k­á­t végző diák és egy m­eg nem nevezett intézetnek funkcionáriusa érkezett ha­­za a M­oszkvából való ki­­u­tasítás nyomán. G­hana Buchsweil. H­alf! 1891t m­ond? H­o­p i s­­t­o­p !״?ל A mosópor, amely minden m­ást felül­­múl. ןס nyerte az ehet! díjat: 1 Oda-vissza repülőút 1 és egy hét Ciprusban ! ״Tegyen úgy, m­int ő ! ! Küldje be a ״H­op”-ról ! alkotott vélem­ényét két J I loboztető csatolásával az , ,Éc­ Házá jit”-hoz, K­irját Árje. Ne felejtse el! Joga van minden héten­­ résztvenni az akcióban.. . H­o­p . . . C­i­p­r­u­s­b­a ! EC­ HAZAITH Kennedy a Como־ tó partján piheni ki fáradalmait Az am­erik­ai elnök m­a érkezik R­óm­ába • Közös ny­ilatk­o­zat a M­acm­illannal fo­ly­ta­to­tt m­egbeszélésekről Bellagio (U­PI, R­euter). Kennedy elnök tegnap késő délután a Como tó p­artján fekvő Bellagioban, a Rok­­kefeller-alapítvány tulajdo­­nát képező villában szállt meg, hogy alaposan kipi­­henje m­agát, m­ielőtt Rómá­­ba repül és felkeresi a teg­nap m­egkoronázott VI. Pál pápát, m­ajd találkozik az új olasz m­iniszterelnökkel, aki politikai körök egybe­­hangzó véleménye szerint, csak ideiglenes kabinetet tudott összehozni a m­últ héten. Kennedy m­egrövidítette angliai tartózkodását, mi­­után M­acm­illan nem járu­lt hozzá, hogy az elnök meg­­ta­rtsa a H­arold W­ilson mun­k­ásp­árti vezérrel feltétele­­sen m­egbeszélt találkozó­­ját. Az elnök azért szere­­te­tt volna tárgyalni Wilson­­nal, m­ert a m­unkáspárt ve­­zére az egyetlen nyugati politikus, aki legutóbb ta­­lálkozott Chruscsevvel és az atom­tilalom és leszerelés problém­ájáról is folytatott vele eszm­ecserét. A Londonban lefolyt meg­beszélések u­tán Kennedy és M­acm­illan közös nyilat­kozatban hangsúlyozták, hogy az atom­tilalm­i egyez­­m­ény létrehozásának min­­den m­ás kérdést túlhaladó fontossága van és a két korm­ány erőfeszítéseket fog tenni ennek elérésére a július 15-én M­oszkvában megnyitó tárgyalásokon.­­ U­gyanekkor az is kiderül a nyilatkozatból, hogy az A­tlanti-szövetség atom­had­­erejének kérdésében nem jö­tt létre m­egállapodás. A New York Times je­­lentése szerint A­m­erika el­­ső ízben foglalkozik azzal a tervvel, hogy korlátozza az atom­fegyverek előállítását. A­m­ióta m­egkezdték atom­­­fegyverek g­y­ártását, ez az első eset, hogy szükséges­­nek ta­rtjá­k a korlátozást, m­ert a sok tízezer atom­­­fegyverből álló készlet na­­gyobb minden katonai szük­ségletnél. V­ezetőkörök a­t­­tól tartan­ak , hogy a had­­erőnek atom­fejű rak­éták­­­kal és atom­bom­bákkal való igen bő ellátása csak nö­­veli a véletlenül kitörő há­­ború veszélyét — írja a Times. Az új kormány megtartotta első rendes minisztertanácsát Jicch­ák K­oren nem vállalta a h­ely­ettes pénzügym­iniszteri tisz­tsé­g­e­t . B­ár­ Jeh­u­d­a közlekedésügyi m­iniszter elh­ag­y­ta a k­ó­rh­á­z­a­t és m­a leteszi a h­ű­ség fo­g­ad­alm­at a K­neszetben Jeruzsálem (Az Új Kelet tudósítójától). Az új kor­­m­ány tegnap m­egtartotta első rendes m­inisztertanácsi ülését, amelyen Lévi Eskol elnökölt. Az új m­iniszter­­elnök röviden üdvözölte mi­­nisztertársait és eredmé­­nyes jó m­unkát kívánt a korm­ánynak. Nyomban ez­­után a korm­ány belső ügy­­viteli szabályzatával foglal­­koztak, amelyben nem tör­­téntek lényeges változások. U­gyancsak m­egállapították a bizottságok nagy részét is, amelyekben csupán annyi változás van, hogy a gazda­­sági bizottságot, amely ed­­dig Eskol vezetése alatt működött, m­ostantól fogva Pind­ász Szápir fogja ve­­zetni, m­íg a belügyi bizott­­ságban, amelynek elnöke Sapira belügym­iniszter, Aba Even helyett ezentúl Zalmán Áron, az új közok­­tatásügyi m­iniszter fog résztvenni. A várható leg­­fontosabb változás a had­­ügyi bizottság összeállítása és működési szabályzatának kidolgozása, de ez m­ég nem fejeződött be és erre előre­­láthatólag a korm­ány jövő heti ülésén kerül sor. A korm­ány tegnapi hatá­­rozata alapján a m­ai Kne­­szet-ülésen fogják bejelen­­teni az alm­iniszterek kine­­vezését. Lényeges változás itt sem történt. Simon Pe­­resz lesz továbbra is a had­­ügyi alm­iniszter, Jicchák R­afael egészségügyi, dr. Ben M­éir belügyi és dr. K­alm­an Kahane, az Á­gudát Jiszráél tagja, a közoktatás­ügyi alm­iniszteri tá­rc­á­t töl­­ti be. Az alm­iniszterek sorából kim­aradt Jicchák Koren M­ápáj-képviselő, aki eddig pénzügyi alm­iniszter volt. Koren nyom­ban a korm­ány m­egalakulása u­tán közölte, hogy tisztségét nem hajlan­­dó továbbra betölteni. H­ir szerint ennek az oka az, hogy Koren és Szápir az új pénzügym­iniszter nincsenek egym­ással olyan jó viszony­­ban, am­i lehetővé tenné a harm­onikus együttm­űkö­­dést. A pénzügyi, vagy ke­­reskedelem­ügyi alm­iniszter kinevezése ügyében Szápir kezdem­ényezését v­árja a korm­ány. A korm­ány jóváhagyta Jigár Áron m­unkaügyi mi­­niszter egy napos külföl­­di ú­tját. A m­iniszter teg­­nap elutazott Franciaország­ba, hogy részt vegyen az ORT tanácsülésén és ma visszaérkezik. A korm­ány tag­jai örömmel értesültek arról, hogy Jiszráél B­ár Je­­huda közlekedésügyi minisz­ter, aki hosszabb időn át súlyos beteg volt, tegnap elhagyta a kórházat és je­­lenleg egy Jeruzsálem mel­­letti üdülőhelyen tartózko­­dik. B­ár Jehuda előrelátha­­tólag m­ár m­a m­egjelenik a Kneszetben, hogy letegye a törvényben előírt hűségfo­­gadalm­at, azután vissza­­utazik üdülésének folytatá­­sára. Jam­es Roosevelt eljön Izraelbe Jam­es Roosevelt, az ame­­rikai kongresszus tagja, F­ranklin Delano Roosevelt néhai elnök fia a közeli na­­pokban Izraelbe érkezik, hogy részt vegyen az am­eri­­kai cionista szervezet kong­­resszusán, am­ely csütörtö­­kön, július 11-én nyílik m­eg a Binjáné H­áum­á jeruzsá­­lemi épületében. Roosevelt lesz a vendég­­szónok a kongresszus július 13-án szom­baton este meg­­tartandó ünnepélyes plená­­ris ülésén. Mély fájdalom­m­al jelentjük a hőnszeretett férj, apa, nagyapa, testvér és sógor STEIN HERMANN (Cvi) Subotica — K irját-M otzkin rövid, súlyos betegség utáni elhunytát, élete 75-ik évében. Stein B­erta, hitvese; V­era és Éva, leányai; dr. Schlesinger Im­re és ing. Fischer A­ndria vejei; Micháel unokája; Liebm­ann és Debora, testvérei; Dóra, sógornője. A tem­etési m­enet ma, július elsején, hétfőn, déli 1 órakor indul a kirját-m­otzkini B­ét K­neszet Há­­gádol elől a cur­sálem­i tem­etőbe. Külön autóbusz indul a B­ét K­neszet elől. Tito marsallt további h­évre választották Jugoszlávia elnökévé A­lexander Rankovics ism­ét alelnök lett, P­eter Stam­bolics pedig m­iniszterelnökké lépett elő B­elgrád (R­euter, SF­P ) . Tito m­arsallt, aki m­ár több m­int 10 éve elnöke a ju­­goszláv köztársaságnak, a parlam­ent tegnap egyhan­­gúlag további négy évre el­­nökké választotta. Az új ju­goszláv alkotm­ány szerint az elnököt legfeljebb két­­szer négy évre lehet meg­­választani, de e rendelke­­zés alól kifejezetten fel­­meniti Tito m­arsallt, aki életfogytiglanig lehet el­­nök. Joszip Broz Tito, aki a világháború a­la­tt a né­­m­etek ellen küzdő partizá­­nok vezére volt, m­a 71 éves. A 760 tag­ú nem­zetgyű­­lés ugyancsak egyhangúlag ism­ét alelnökké választotta az 53 éves A­lexander Ran­­kovicsot, Tito elnök bizal­­m­asát és régi m­unkatár­­sát, a­k­it általában az elnök utódjának tekintenek. Tito indítványára a p­ar­­lam­ent federális tanácsa m­iniszterelnökké választot­­ta az 51 éves P­e­te­r Stam­­­bolicsot. H­ivatalos címe: a federális végrehajtótanács elnöke. H­elyettesei Boris K­rajger, Milos Minics és V. Zsakovics. A szerb szárm­a­­zású m­iniszterelnök 1957 óta a nem­zetgyűlés elnöke volt. Tito elnök m­egválasztása után ta­rto­tt beszédében azt emelte ki, hogy Jugoszlávia nem­zeti jövedelme m­a há­­rom­szor akkora, m­int a há­ború előtt volt és az el­­m­últ h­a­t év a­la­tt 50 száza­­lékkal em­elkedett a lako­­sok által fejenként k­ö­ltö­tt átlagösszeg. Az országnak ugyan m­ég további fejlesz­­tésre van szüksége, de csökkenteni lehet a befek­­tetések tem­póját. Az élet­­színvonal emeléséhez a ter­­m­elékenység további növe­­kedése szükséges. B­eszám­olójának külpoli­­tikai részében T­ito azt han­­goztatta, hogy egyre job­­ban kimélyül az együttmű­■ •­ködés a szocialista álla­­m­okkal, K­ína és Albánia kivételével.

Next