Uj Kelet, 1964. január (44. évfolyam, 4694-4720. szám)
1964-01-01 / 4694. szám
Hárman az új határon — Kinevezések a vezérkarnál — írta: Fettman Joszéf, az Új Kelet katonai tudósítója Mindhárman, régi kipróbált katonák, mindhárman az új határon szolgálnak majd, amelyet Rabin vezérkari főnök új érája jelent. Mindhárman az izraeli hadsereg csúcspontjain állnak évek óta, de mindhárman másfelől származnak, mások voltak gyermekkori emlékeik, benyomásaik és tapasztalataik. Chájim Bár-Lév tábornok 1924-ben született Jugoszláviában, Aháron Járiv ezredes Litvánia szülötte, Méir Amit tábornok Tibériáson látta meg a napvilágot 43 évvel ezelőtt. Bár Lévet a Pálmáh nevelte, Járivet a Hágáná és az angol hadsereg, amelyben századosi rangig vitte. Méir Amit szintén a Hágáná keretében érett férfivé és harcossá. Mindháromra jellemző, hogy nem az Íróasztalnál ״ ülték” ki magas rangjukat, hanem harcoló csapatok élén jutottak előre. Természetesen az sem véletlen, hogy a vezérkar hadműveleti osztályának élére Bár-Lév tábornok kerül, aki a Szináj hadjárat alatt egy tankbrigád parancsnok A 2״-es számú Ha figyelembe vesszük azt a nagy fontosságú szerepet, amelyet a páncélos tölt be a modern hadviselés terén, mi sem természetesebb, hogy a hadműveleti osztály főnöke, aki tulajdonképpen a vezérkari főnök helyettese, páncélos szakértő legyen. Az izraeli hadsereg 1955 vége óta szorgalmasan fejleszti a páncélos erőket és a jövő még nagyobb feladatokat ró ezen a téren a hadseregre. Bár Lév tábornok Rubin vezérkari főnök mellett elsőrendű szerepet tölt majd be és ez a két szig-vérig katona a lehető legjobb szolgálatot teszi majd a honvédelem ügyének. ha volt, amely elsőnek érkezett a Szuez csatornához, majd 1957-ben a páncélos alakulatok parancsnoka lett. Bár-Lév már járt Bl Arisban és Abu Agélában, a Szináj hadjárat előtt, a felszabadító háborúban, amikor egy Palmach brigád élén jutott el oda. Nem rajta múlott, hogy kétszer is, ,hátraarcot” csinált és viszszavonult... ember” posztján Egyébként Bár-Lév tábornok esetében a katonáskodás tradicionális. Édesapja, aki itt él az országban, annak idején szintén katona volt és alkalmunk volt egy páncélos nagygyakorlat idején megfigyelni az öregurat, amint tábori távcsővel, szakavatott tekintettel szemlélte fia tankjait... Bár Lév nemrég tért viszsza Amerikából, ahol a Columbia egyetemen végezte be közgazdasági tanulmányait. ■k Aháron Járiv ezredest ismeri a nagyközönség legkevésbé, ő talán a legalacsonyabb termetű tiszt a vezérkarnál. Két tulajdonság jellemzi ezt a litvániai születésű 43 éves fiatalembert: a tehetség és a szorgalom. Szorgalma legendáshírű, tehetsége valósággal ragyogó. A Hágánában, a Zsidó Brigádban, az angol hadseregnél mindenütt feltűnt szorgalmával és tehetségével. Az attasé leveszi a glasszékesztyűt... Jellemző rá, miként fogta fel feladatát, mint Izrael washingtoni katonai attaséja. Nem volt talán egyetlen olyan fontos nagy gyakorlat Amerikában, amelyre, ha már meghívták a katonai attasékat, Járiv ezredes na jelent volna meg. A katonai attasék általában ilyen események alkalmával felveszik extraruhájukat, aranysujtásos egyensapkájukat, feltűzik kitüntetéseiket és látcsövet tartanak keztyüs kezeikbe. Az amerikai vendéglátók hüledeztek a csodálkozástól, amikor Járiv ezredes nem a dísztribünön kívánt helyet foglalni, hanem a gyakorló alakulatokkal kívánt lenni, nem a főparancsnoksággal, hanem a menetelő és gyakorlatozó katonákkal, nem a tábornokok véleményére volt kiváncsi, hanem az altisztek tudását és felkészültségét tanulmányozta. Járiv ezredes világéletében rengeteget tanult. Francia katonai akadémiát végzett, miután a hazai összes kurzusokat kijárta. 1952-ben, amikor elhatározták az izraeli törzstiszti akadémia létesítését, Járiv ezredest nevezték ki a tiszti csoport élére, amely az iskola alapjait lerakta. Teljes két évet szentelt ennek a munkának. Előkészítette a tanterveket, írásbeli tananyagot szerkesztett és hozatott külföldről, s két év múlva, amikor az iskola ünnepélyes keretek között megnyitotta kapuit, minden az utolsó vonalzóig a helyén volt. A nagyszámú ünneplő közönség között, alig lehetett látni a hevült arcú, alacsony termetű ezredest, aki szerényen fogadta a vállveregetéseket. Amikor 1961-ben, Amit tábornok mellé, a vezérkar hírszerző osztályának főnökhelyetteseként nevezték ki, nyilvánvaló volt, hogy Járiv ezredes a jövő embere és így is lett. Áháron Járiv lett a vezérkar egyik legérzékenyebb osztályának a főnöke, akinek véleménye, analízise, majdnem minden esetben döntő súllyal esik latba nemcsak katonai, de kormányvonalon is. Rubin tábornokhoz régi és intim barátság fűzi, úgyhogy kitűnően beleillik az uj ״ team”־ be, az új együttesbe vállalás szellemét. Amit, minden eddigi beosztásában kitűnő munkát végzett, de talán legjobbat a Szináj hadjárat előkészítése során, amikor is a hadműveleti osztály főnöke volt. Az ő kezében futottak össze a szálak a hadjárat alatt is, ő volt a vezérkar hadműveleti főnöke. Amit mindig is harcoló alakulatok élén állott, sőt kommandó tevékenység sem volt idegen számára. Egy szerencsétlen ejtőernyős ugrás következtében egy évig nyomta a betegágyat, majd amerikai egyetemen tanult és azután került a hírszerző osztály élére, amelynek rejtelmeit igen gyorsan eltanulta. Amit ezen a téren is igen jelentős eredményeket ért el és utódjának komoly jusst enged át. A hivatalos jelentés szerint Méir Amit ,,magasfokú állami funkciót fog betölteni”. Amit tapasztalata, felkészültsége és tehetsége változatlanul a köz érdekeit fogja szolgálni egy igen fontos poszton. B A R - L fi V A páncél ereje... JAKÍV A hírszerző AMIT Búcsú a hadseregtől Egyhónapi fogházra ítélték, mert arcul ütötte a tanítónőt Az első csattanóért egy hónapig fog a fogházban ülni Mirjám Elián 48 éves asszony Kirját Máleáchiból, de ha mégegyszer eszébe jutna arcul ütni fiának a tanítónőjét, akkor azonnal ki kell töltenie a további két hónapot is, amelyet feltételesen szabott ki rá Sáron áskeloni járásbíró. A vádlott nemcsak Viki Viktor tanítónőt sértette meg súlyosan, hanem a gyermekek érzékeny lelkét, akik megdöbbenve és megriadva látták, hogy Elian asszony beront az osztályba éssze az egész osztály szeme láttára műlt láttára arcul üti a tanítónénit. A harcias asszony azzal védekezett a bíróságon, hogy fel volt háborodva, mert Reuven fiának a nevét az iskolában Mordechájra változtatták meg, ezenfelül pedig agyerekek és a tanítónő is verték a fiút, aki pedig jeles tanuló.” — Sáron bíró azonban azt mondta, hogy az iskolai botrány olyan felháborító, hogy példás büntetést kell kiróni, amelynek elrettentő hatása legyen. Mohamed szakállának eltűnt hajszála súlyos viszályt robbantott ki A pakisztáni kormány Indiát támadja a Kasmírban történt „szentségtörés” és zavargások miatt . Germanus Gyula professzor szerint Szrinagarban egy új vallási szekta alapítójának a hajszálát őrizték minisztere tegnap azzal vádolta az indiai kormányt, hogy felelős a Szrinagarban elkövetett szentségtörésért és a mohamedán lakosság jogainak megsértéséért.• Ugyanakkor Kasmír pakisztáni részének kormányzója rendkívüli ülést hívott egybe, amelyen élesen ostorozta a mohamedán vallási érzelmek súlyos megsértését Kasmír indiai részében. Az indiai Kasmír kormánya tegnap hivatalos nyilatkozatban sajnálatát fejezte ki Mohamed próféta hajszálának eltűnése fölött, amelyet ismeretlen bűnözők loptak el a szrinagari mecsetből. A nyilatkozat szerint a rendőrség kénytelen volt a tüntetőkre tüzelni, mert azok el akartak égetni egy bírót és egy rendőrfőnököt. Budapest, (UPI). Germanus Gyula, a budapesti egyetem professzora, aki évekig Kasmírban élt és a keleti tudományok elismert szakértője, tegnap kijelentette, hogy a kasmíri Szrinagarból eltűnt szent hajszál sohasem ékesítette Mohamed próféta fejét. Mohamednek egy hajszálát és egy fogát őrzik halála óta Isztanbulban — mondta a budapesti professzor. Amit Szrinagarban őriztek, egy másik próféta, Mirza Ghulam Ahmed hajszála volt, aki 1908-ban halt meg, Mohamed próféta utódjának tekintette magát és új vallási szektát alapított, amelynek most kereken másfélmillió hive van. Karacsi, (Reuter).. . A pakisztáni kormány kasmíri ügyekkel megbízott Magasfokú állami funkciót fog betölteni A 42 éves Méir Amit tábornok, aki most megválik a hírszerző osztály igazgatásától, eléggé közismert egyéniség. Chaluc család sarja, aki kora ifjúságától szívta magába az áldozat ..... Kezdhetünk mindent elölről...” — Egymillió font kár a jeruzsálemi ״ Kirját Ilán cár” nyomdatűznél — ״ Ez egy tragédia. Kerek húsz esztendőn keresztül dolgoztunk azon, hogy méltó formában nyomassuk ki a jeruzsálemi Talmudot. Különleges betűket hozattunk külföldről, több, mint százezer font értékű olyan nyomdafelszerelést vásároltunk, amely kizárólag a jeruzsálemi Talmud kinyomásához szükséges. És most mindent élőről kell kezdeni...” így siránkozott Huber rabbi, a Talmudikus Enciklopédia kiadóvállalat vezérigazgatója, amikor a jeruzsálemi Bájit Vágán negyedben lévő „Kirját Hánvár” vallásos nevelőintézmény porig elégett nyomdája előtt állt. Ebben az ultramodern felszereléssel ellátott nyomdában ugyanis három évvel ezelőtt kezdték meg a Talmud újított kinyomatását. Féltő gonddal és szokatlan figyelemmel már körülbelül 300 hatalmas oldalt készítettek elő. Ez lett volna 80 év után az első jeruzsálemi Talmud, amelyet itt nyomtak volna a városban. Az utolsó jeruzsálemi Talmudot 1880-ban, Vilnában készítették és mindazok a Talmud-kötetek, amelyek azóta napvilágot láttak, ennek az eredetinek a lefényképezése alapján készültek ofszet eljárással. A Kirját Hánoárban hétfőn délben kiütött hatalmas tűz közel egymillió font kárt okozott. Az anyagi kárnál is azonban talán sokkal fájdalmasabban érintette a Kirját Hánoár jesiva nevelőintézet nyomdai szakiskolájával dolgozó vallásos köröket az a szomorú tény, hogy a hirtelen elharapódzott pusztító tűznek felbecsülhetetlen értékű tudományos kéziratok is áldozatul estek. Itt van például Stein rabbi, a Pressburg jesiva vezetője, aki valósággal földbegyökerezett lábakkal, gyermek módjára sírva állt a tűz lángjaiban elpusztuló nyomdaépület előtt, miközben — mintha csak a sors különös drámai színhatást keresett volna — Jeruzsálemben könnyű pelyhekben hullott az első hó. Szem rabbi ott állott a nyomda helyiségeit elszállásoló fabarakkok előtt és sírt, nem tudott hinni szemeinek. Olyan kéziratok amelyeken hosszú esztendőkön át fáradozott és amelyekben számos vallás-bölcseleti újításait fektette le, — az utolsó papírdarabig elégtek ... Az illetékesek ma már világosan tudják, mi okozta a tüzet. A nyomda-iskola növendékei benzint töltöttek át egyik tartályból a másikba, miközben a benzinpára belekapott az egyik melegítő kályhába, így tört ki a tűz. — Az illemhelyen voltam és hirtelen csak azt látom, hogy az ajtó alatt lángnyelv kúszik felém —, mesélte Jákay Matalon 15 éves növendék, a tűzdráma egyik szemtanúja. A fiú elmondotta, hogy társaival együtt az első ijedelem után bekapcsolódtak a mentési munkálatokba, jóllehet már alig tudtak valamit kimenteni a tűzből. Legalább egymillió font a kár. A felszerelés, ami bennégett, félmillióra volt biztosítva — magyarázta Lesinszki rabbi, a Kirját Hánpár igazgatója. A natanjai munkástanács harca Ejn Hátchélet lakóival egy ház tulajdonjogáért A munkaügyi minisztérium a község javára döntött Natanja, (Az Új Kelet tudósítójától). 1938-ban az akkor még Érnek Chéfer közigazgatási körzethez tartozó Éjn Hátchélet lakói elhatározták, hogy kulturházat építenek. Tervüket csak 1942-ben valósíthatták meg, amikor is a település 28 családja, szabad idejében, két keze munkájával felépítette a kulturházat, még pedig magántelken. Az épületet a telek tulajdonosnőjének nevére telekkönyvezték, még pedig azért, hogy ha később el akarják adni, ne legyenek nehézségeik. A települést 1948-ban Natanjához csatolták. 1954-ig a kulturház óvoda céljait szolgálta, majd amikor a városi tanács korszerű óvodát épített Érn Hátdiéleten, az épületet kulturrendezvények, különösen pedig a natanjai munkástanács kultur rendezvényei céljaira használták fel. A munkástanács 2000 fontot fektetett be az épület kifestésébe és bútorozásába. 1957-ben Érn Hátchélet alapító társasága, mint valamennyi ilyen társaság, feloszlott. Elhatározták, hogy a kulturházat eladják és annak árából fedezik a település parcellázásának költségeit. A lakónegyed bizottsága, élén Ben Mose betegsegélyzőpénztári tisztviselővel, a natanjai munkástanácsnak ajánlotta fel az épületet megvételre, amelynek titkárságával közölték, hogy számos ajánlatot kaptak magánosoktól is, — a legmagasabb ajánlat 13 ezer font volt, — de hajlandók az épületet 20 százalékkal olcsóbban átengedni és a vételre opciót adni a munkástanácsnak. TULAJDONJOG ELLENSZOLGÁLTATÁS NÉLKÜL A natanjai munkástanács az ajánlatra azt felelte, hogy nem hajlandó megvenni az épületet, mivelhogy az amúgyis az ő tulajdonát képezi. A munkástanács vezetősége a Hisztadrut határozatára alapította meglepő követelését, amely szerint, minden feloszlott sikánépítő tanács ingatlanvagyona a helyi munkástanácsra száll át minden ellenszolgáltatás nélkül. Az éri-házbéletiek arra való hivatkozással, hogy a kulturház közmunkával készült, nem voltak hajlandók átengedni az épületet. A munkástanács sem engedett és egy évvel ezelőtt a lakóbizottság engedélye nélkül klubot rendezett be az épületben. A község lakosai először különböző közigazgatási szerveknél és a szakszervezet központnál tiltakoztak, majd amidőn ismételt tiltakozásukra sem kaptak választ, elhatározták, hogy saját maguk védik meg igazukat. A napokban egyszerűen feltörték a klub helyiségét, teherautóra tették a bútorokat és lerakták azokat Natanján a munkástanács Kemez utcai székháza előtt. A MINISZTÉRIUM A MUNKÁSTANÁCS ELLEN A munkástanács magánlaksértés miatt feljelentést tett a lakóbizottság elnöke, Ben Mose ellen, akit a munkahelyén tartóztattak le, majd óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Ugyanakkor a munkaügyi minisztérium az ériházbéleti lakóbizottság kérésére dr. N. Klein főtisztviselőt küldte ki a helyszínre, aki jelentésében a lakosság javára döntött, amenynyiben megállapította, hogy az épület magántulajdon és mint ilyen nem képezheti a munkástanács tulajdonát. Dr. Bar-Menáchem, a natanjai munkástanács képviselője az üggyel kapcsolatban kijelentette, hogy az épület nem magántulajdon, mert a Keren Kájjemet telkén épült fel. A munkástanács különben már hajlandó volt 5000 fontot fizetni az épületért, de az éri-házbéletiek még 4000 fontot követeltek és ez robbantotta ki a viszályt. Ugyanakkor dr. Bar Menáchem azt is közölte, hogy a natanjai munkástanács fontolóra veszi, ne tegyen-e feljelentést a munkaügyi minisztérium kiküldötte ellen, aki a munkástanács szerint a tényeknek meg nem felelő és részrehajló jelentést nyújtott be felettes hatóságainak az ügyről. Laer József Lezuhant egy kanadai repülőgép Metz (Reuter). A kanadai légihaderő szállítógépe lezuhant, amikor Marvie franciaországi repülőbázison leszállni készült. A gép 11 utasa közül nyolc szörnyethalt. A kanadai légihaderő köreiből közölték, hogy az utasok a hadsereg katonáinak hozzátartozói voltak, közöttük gyermekek is. Nem árulták el, hogy a megmenekültek között vannak-e gyermekek. Egyébként a három megmenekült utas is megsebesült. A gép rendes szolgálatot tartott Anglia és Franciaország között és a szabadságra menő és onnan jövő katonákat szállította.