Uj Kelet, 1964. február (44. évfolyam, 4721-4744. szám)

1964-02-02 / 4721. szám

Chakini érsek: ״ N3׳ n adtam át semmiéri pimasziratot a pápának" A görögkatolikus főpap erélyesen cáfolja a milánói ״ Oggi” című lap hírét — ״ A pápa mindent tudott az izraeli keresztényekről״ Haifa. (Az Új Kelet tu­­dósítójától.) — Semmiféle panassziratot nem nyújtot­­tam át a pápának itteni lá­­togatása alkalmából a „Szen­fü­dön” élő kereszté­­nyek helyzetéről, annál ke­­vésbé, mert egy ilyen aktus tapintatlanság lett volna — közölte pénteken libanoni látogatásáról való hazatérte után George Chákim görög­­katolikus érsek a haifai új­­ságírókkal, akik felkeresték rezidenciáján, hogy meg­­hallgassák állásfoglalását az „Oggi” milánói hetilap­­ban megjelent cikkel kap­­csolatban. (Az Oggi szerint az ér­­sek sötét színekkel ecsetel­­te az Izraelben élő keresz­­tények helyzetét, s többek között panaszt emelt memo­randumában az izraeli ara­bokra rótt korlátozások mi­att, amelyet a hatóságok az ׳ Izrael és az arab államok közötti háborús állapottal „indokolnak” és hangsúlyoz­ta, hogy a hatóságok a he­­lyi arabokat ״ ötödik had­­oszlopnak” tekintik.) Chákim érsek kijelentet­­te, hogy rendszeresen szok­­ta tájékoztatni a Szentszé­ket a Szentföldön élő ke­resztények helyzetéről, a­­mellyel ״ meggyőződése sze­­rint a pápa már tisztában volt mielőtt a Szentföldre tette volna a lábát.” Az érsek elismerte, hogy a pápai látogatást megelőző napokban számos interjút adott külföldi újságíróknak, közöttük az Oggi munkatár­sának is a Szentföldön élő keresztények nehéz helyze­­téről, amelyet ״ fel akarunk tárni a keresztény világ közvéleménye előtt.” A to­­vábbiakban kifejtette, hogy a keresztények elenyésző kisebbségben vannak és a helyzetet csak súlyosbítja, hogy ez a kisebbség is szá­­mos felekezetre szakadt. Hasonlóképpen nehéz a hely­zet Jordániában is — mon­­dotta. Az érsek megcáfolta a Jerusalem Post pénteki szá­­mában megjelent feltevést, miszerint a vallásügyi mi­­nisztérium köreiben úgy vé­lekednek, hogy Chákim ér­sek az arab világ kedve akart járni a memorim­­mal, hogy megerősítse e­lveit a damaszkuszi pátriár­­ka posztjára, amely a kö­­zelkeleti egyházi hierarchiia legmagasabb tisztsége. — A legkevesebb, amit ezzel kapcsolatban mondha­­tok az, hogy ez a feltevés nem felel meg a valóságnak — mondotta Chákim érsek. K végezték a moszkvai töm??g gyilkost Moszkva­ (UPI).­­ A Tass sajtóiroda tegnap kö­­zölte, hogy golyó útján ki­­végezték a moszkvai gyil­­kost, aki baltával verte a gyón áldozatait. Vladimír Joneszján, örmény szárma­­zású, munkanélküli színészt — mint jelentettük — az orosz szovjetköztársaság legfelső bírósága halálra ítélte. Joneszián kegyelem­­ért folyamodott Brezsnyev elnökhöz, aki azonban el­­utasította kérését. Barátnő­­jét és bűntársnőjét, A. Di­­mitrievát 15 évi fegyházra ítélték, miután bűnösnek ta­lálták abban, hogy nemcsak tudott Joneszián tetteiről, hanem segített neki bűnei eltitkolásában. Jonesziánt két asszony és három isko­­kisgyerek meggyilkolásá­­ban, valamint egy 15 éves lány elleni gyilkossági kí­­sértet és erőszak elköveté­­sében mondták ki bűnös­­nek. 30 iz­raeli cég állít ki Berlinben Berlin. (ITIM, DPA). ״ A nemzetközi zöld hét” kere­­tében Berlinben rendezett mezőgazdasági kiállításon 30 izraeli cég állít ki gyü­­mölcssz­ö­׳pöket, narancsot, avokádot, földi mogyorót, bort és keleti ételeket. A sajtó, a rádió és a televízió naiv­ figyelmet szentel az izraeji partij­onnak, amely rendkívüli­­s népszerűségnek örvend. A kiállítás harma­­dik napján elfogyott az az 500 kiló avokado, amelyet a kiállításra hoztak és új mennyiséget kellett rendel­­ni. Két nap alatt ötezer adag keleti specialitást szol­gáltak fel a pavilon étter­­mében. Tavaly tíz nap alatt 10 ezer adagot adtak el. A Wolfson-csoport részvényeket bocsátott ki a londoni tőzsdén ״ Nem aggaszt bennünket az arab bojkott” ■, kamatot hozó kötvényekről van szó, amelyeknek esedé­­­­kessége 1964-től számított • 25 év múlva lesz. A válla­­­­lat emellett 3 millió 800.000­­ izraeli font értékű rész­vényt is kibocsát egy köi­­,­csőn fedezetére, amelyet a­­ vállalat előzetesen Tel Aviv városának adott, úgyhogy ezt az összeget most másra lehet felhasználni. A teljes összeg, amely a kibocsátás­­ból Izraelbe kerül, 18 millió 800 ezer izraeli fontot tesz ki. A sajtófogadáson, melyen Charles Clore is részt vett. Wolf­son elmondotta, hogy a múltban is adtak hosszú­­lejáratú kölcsönöket Izrael­­nek Angliában, de ez az el­­ső eset, hogy egy angol bank előre megvásárol egy izraeli kibocsátású kötvényt az érdekelt körökben való terjesztés céljából. Ez a bank a Philip Hill & Co. pénzintézet. Ez a tény visszatükrözi a londoni pénzügyi körök­­ben az izraeli gazdasági élet iránt megnyilatkozó bi­zalmat, különös tekintettel arra, hogy az esedékesség nem kevesebb, mint 25 év. Az is figyelememéltó, hogy a tranzakciót közvetlenül a kairói csúcsértekezlet után hajtották végre. Wolfson azt is elmondta, hogy az összegből hatmillió fontot egy jeruzsálemi bank rendelkezésére bocsátanak, hogy alacsony kamattal jel­­zálogkölcsönöket nyújtson munkásoknak. Az összeg fennmaradó részét az ipar­­ban, főleg annak elektroni­­kai ágába fektetik be és csak az összegek egy részét ruházzák be ingatlanokba, ami bizonyos eltérést jelent a Wolfson-Clore-Mayer cso­­port eddigi üzleti politiká­­jától. Sir Isaac Wolfson végül­­ kijelentette, hogy mindezek­­ az ügyletek az angol pénz­­ügyminisztérium hozzájáru­­lásával történnek, ami kife­­­­jezi az angol kincstár bizal­­­­mát is Izrael iránt.­­ — Pénzügyi szempontból­­ jövedelmezőbb módon is el­­ lehetett volna helyezni a­­ pénzt — mondotta Wolfson­­ London, (STA). — Su Isaak Wolfson Londonban sajtófogadáson bejelentet­­te, hogy 5 millió dollár ér­tékben izraeli érdekeltségű kölcsönkötvényeket bocsát ki a londoni piacon. A köl­­csönkötvények az izraeli Wolfson-Clere-Mayer cég kibocsátásában fognak meg­jelenni. Hat és fél százalék ! , de nemcsak ez volt a cél, hanem figyelembe vet­­tük Izrael érdekeit és, hogy ez a tranzakció is előre vi­­heti a zsidó állam nemzet­­gazdaságát. Jól tudjuk — folytatta —, hogy jómagam és Charles Clore az arab bojkottlistán vagyunk, de ez egyáltalán nem aggaszt bennünket. LETARTÓZTATTÁK ERHARD KANCELLÁR TESTŐRSÉGÉNEK PARANCSNOKÁT Náci tömeggyilkosságokban vett részt a német miniszterek biztonsági felelőse Bonn, (Reuter).­­ A német rendőrség letartóz­­tatta Erhard kancellár test­őrségének parancsnokát, akit azzal vádolnak, hogy a világháború alatt részt­­vett zsidók lemészárlásá­­ban. Ewald Peters tiszti rangot viselt a nyugatné­­met bűnügyi nyomozóiroda különleges osztagában, a­­mely a kancellár és a kor­­mánytagok biztonságáért felelős. Ugyancsak ennek az osztálynak a feladata az áskálódó tevékenység elhárítása. Peterset a belügyminsz­ter parancsára felmentet­­ték állásától, amíg befeje­­ződik az ellene folyamat­­ban lévő bűnügyi vizsgálat. A letartóztatási végzést a bonni rendőrség kérésére adta ki a bíróság. Ewald Peterst annak­­idején, kinevezése előtt a német denatifikációs bi­­zottság felülvizsgálta és megállapította, hogy „a múltja kifogástalan”. Most Kelet-Németországból küld­tek terhelő adatokat, ame­­lyek előbb vizsgálat meg­indításához, majd letartóz­­tatásához vezettek. Változások lesznek a rádió nyári műsorában közönség 82 százaléka hallgatja a rádiót szombaton A Kol Jiszráél nyári mű­­sorának részleteit ismertet­­ve Chanoch Givton, a rádió igazgatója elmondotta azt, hogy az esti 9 órás híreket egy félórával hamarabb, es­­te 8.30 órakor fogják sugá­­rozni a nyári műsor kez­­detétől. A Kol Jiszráél kétezer hallgatója között, akiket az izraeli lakosság társadalmi összetételének megfelelően válogattak ki, körkérdést rendeztek, amelynek ered­­ményéből számos következ­­tetést szűrtek le, így pél­­dául az esti közvetítésnek az időpontja tekintetében 29 százalék az előrehozás mellett volt, 36 százalék kö­­zömbös maradt, 20 százalék pedig ellenezte. Kiderült, hogy a hallgatók 15 száza­léka egyáltalán nem figyeli ezt a híradást. A közvéleménykutatás eredményeként a rádió igaz­gatósága azt is elhatároz­­ta, hogy szombati adásait reggel 8-tól fogja megkez­­deni, fél 8 helyett, délután pedig 4 órakor, fél 4 helyett. Ezt úgy pótolják, hogy a szombat délelőtti párhuza■ más hullámhosszon kétórás komoly műsort közvetíte­­nek délelőtt 11 és 1 óra kö­­zött. A műsorban koncert is lesz. A Véleménykutatás megállapította, hogy a zsi­­dó lakosság 82 százaléka hallgatja a rádiót szomba­­ton, 18 százaléka pedig nem nyitja ki a készüléket. A nyári műsorral kap­­­csolatos további változáso­­kat néhány hét múlva fog­­ják közölni. Új adókivetési módszert vezetnek be a nagyvállalatoknál Ariel Arieli, az állami jö­­vedelmek főfelügyelője és Uzi Steinberg, a jövedelmi adóhivatal országos igazga­­tója Jeruzsálemben elmon­­dották, hogy a pénzügyi kormányzat igyekszik meg­­teremteni a bizalom légkö­­rét az adóhivatal és az adó­­fizető között. Arieli rámu­­tatott arra, hogy az erre­­irányuló törekvés már né­­hány évvel ezelőtt ered­­ményre vezetett a kisjöve­­delmű adófizetőknél, akik­­nek elfogadják az adóvallo­­másukat, ha teljesítik az adóhivatal követeléseit a könyvvezetés tekintetében. Ez a rendszer helyesnek bi­­zonyult és azóta a kisjöve­­delmű adófizetők és az adó­­hivatalnokok közötti kap­­csolat kifogástalan. Ennek a tapasztalatnak az alapján a jövedelmi adó­­hatóságok elhatározták, hogy a nagyvállalatokkal való kapcsolatokban is meg­kísérlik ugyanezt. Első lé­­pésként a hatezer legna­­gyobb jövedelmű adófizető vállalatnál vezetik be az új rendszert. Ezeknek a válla­­latoknak csekkben kell esz­­közölniök kifizetéseiket, na­­pi jövedelmeiket rendszere­­sen be kell fizetniök szám­­láikra és a törvény előírása szerint kell vezetniök köny­­veiket. Ha ezt megteszik, az adóhivatal el fogja fo­­gadni adóvallomásaikat és az év során nem zavarja őket többé. A 6 ezer kisze­­melt nagyvállalat adói a be­folyt társulati adó 80 szá­­zalékát teszik ki. Tenger alatti kőolajkutatást kezdenek az izraeli partok mellett Haifa, (Az Új Kelet tu­­dósítójától). — Meggyőző­­désünk szerint jók az esé­­lyek arra, hogy olajat ta­­láljunk a tengerfenéken az­­ izraeli partok közelében­­— jelentette ki Gordon Hirsch­­ham, a torontói Senkana bánya és olajkutató kon­­szern vezérigazgatója a haifai tengerészeti és gaz­­dasági klub pénteki össze­­jövetelén. Hirschhorn, aki koncesz­­sziót kapott az államtól tengeralatti olajforrások feltárására, Petrodhana Ltd. név alatt vállalatot alapított Haifán, amely a tavaszi szezonban újult erővel folytatja kutatási munkálatait. Az izraeli tengerpart és tengerfenék geológiája hasonlít a kali­­forniai partokéhoz, ame­­lyek mentén a Senkana hatalmas olajleleteket ta­­lált. A Petrochana úszó fúró­­tornyokkal és tengeralatt­­járókra szerelt fúrókészü­­lékekkel fog kísérletezni és a modern technológia minden vívmányát beveti a kutatásokba — mondot­­ta Hirschhorn. ״ Ha van olaj az izraeli partok kö­­zelében, azt meg fogjuk találni”. I . Három megrokkant gyermekükért kártérítést követelnek az államtól 420 ezer fontért nevelnek a szülők A délvidéki Omer szö­­vetkezeti faluban lakó Fa­­chima család 420 ezer fon­­tos kártérítési pert indí­tott Izrael állama, a Kai­­ser Ilin autógyár és a Ju­­val biztosítótársaság ellen, miután őket okolja a há­­rom gyereküket ért súlyos közlekedési balesetért. A Fachima család eredetileg 1,25 millió fontos kártérí­­tést követelt, azonban a magas bírósági illeték mi­­att egyharmadára csök­­kentette a keresetet. Ábrahám és Szadesz Fa­­chima keresetükben el­­mondták, hogy 22 éves Ilo­­na, 17 éves Mázál és 12 éves Joszéf nevű gyere­­keik 1962 augusztus 7-én az aradi övezetbe vezető úton egy állami tenderen i­s utaztak. Az autó műszaki hiba következtében fel­­borult és egy 6 méter mély patakmederbe esett. A baleset nyomán a sofőr meghalt, Kiana Fachima százszázalékos, Mázál Fa­­chima 75 százalékos, Jo­­széf Fachima pedig 50 százalékos rokkantságot szenvedett egész életére. A család szerint az állam felelőssége abban van, hogy a tender sofőrje ál­­lami alkalmazott volt és az illetékes minisztérium nem gondoskodott az or­­szágot karbantartásáról, amely közvetve a balesetet okozta. A család szerint a Kaiser Ilin mulasztást követett el, amikor a ten­­derbe hibás rugót szerelt be. I Mai jegyzetek • Bllllllllllllaaaill IIIIIIIIIIIIIIIIIIIB­llllllllllllalllll A VASÚT HASZNÁLT VAGONOKAT VÁSÁROL Az izraeli vasutak igaz­­gatósága tárgyalásokat foly­tat egy európai állammal 10—12 használt személyva­­gon megvásárlását illetően, amelyeket a csúcsforgalom idején helyeznének üzembe. A tárgyalások döntő stá­­diumba jutanak és a tranz­­akció előreláthatóan rö­­videsen lebonyolítják. A költségvetési gondok­­kal küzködő vasút semmi gördülő­anyag tartalékkal nem rendelkezik a decem­­ber végi két-jósvai szeren­­csétlenség óta, amely két Diesel-mozdonyt teljesen, néhány személyvagont hu­­zamosabb időre üzemképte­­lenné tett. A napokban meg­érkezett Haifára egy ame­­rikai gyártmányú 1400 ló­­erős Diesel-mozdony és áp­­rilisban további két Gene­­ral Motors mozdony esedé­­kes, míg Jugoszláviából 12 új személyvagon érkezik a tavasz és a nyár folyamán. Ezek az utánpólások azonban csupán a kimust­­rált (még a mandátum érá­­jából visszamaradt, több, mint 40 éves kocsik) he­­lyettesítésére szolgálnak, de nem elegendők az ünnepek előtti, hétvégi és nyári csúcsforgalom zökkenőmen­­tes lebonyolítására. A tar­­talékállománynak szánt és használt személyvagonok előnye, hogy olcsón és ha­­ladék nélkül leszállíthatók. Egyébként a két­ josuai szerencsétlenség sebesültjei közül eddig 46-an nyújtot­­tak be kártérítési követe­­lést, amit a vasút a biz­­tosító társaság címére to­­vábbított. A legkisebb kár­­térítési követelés mindössze 1 font 85 agarát tesz ki, míg a legnagyobb megha­­ladja az 5000 fontot. Ügyeletes gyógyszertárak Tel-­׳­vivban 19—24 óráig Dr. Kohlberg, Allenby­ út 23, tel. 55535. Jehuda Hálévi 91, tel. 65159. Nordau, Ben Jehu 3­1 ?­, tel. 42673. Noga, Jaffa, Noga mozi mellett, tel. 42804. Jeruzsálemben, Méhr, Jesájáhu utca, telefon 29125. T'alifin, Joszéf, Joszéf u. 31, telefon 4014. 1 1964 N­ 2 Új Kelet 3 ­ AMIKOR A SZOLEL BONÉT „KIRAMOLJÁK” A RAKTÁRBÓL A jeruzsálemi felsőbíró­ság rendeletére, a Szolel Bone kénytelen átadni egy másik építővállalatnak két ,­­ összesen mintegy 10.000 négyzetméter kiterjedésű raktárhelyiség építését a Kison kikötőben. A szóbanforgó két rak­­tár megépítésére az orszá­­gos kikötőhatóság a múlt évben árlejtést írt ki és a pályázatok befutása után, a Szeléi Bonénak adta ki a közel 700.000 fontos mun­kát, annak ellenére, hogy a chederai Gázit és Sáchám építkezési vállalat négyezer fonttal olcsóbb ajánlatot nyújtott be. A kikötőhatóság döntése alapján, a Szoléi Bone rög­­tön hozzálátott az építke­­zéshez, mire a chederai cég a bírósághoz fordult és olcsóbb ajánlatára való hi­­vatkozással, követelte, hogy a raktárak felépítését neki adják át. A per során a kikötőha­­tóság azzal érvelt, hogy a Szoléi Bone rövidebb ter­­minus alatt kötelezte ma­gát az építkezés befejezé­­sére, s így ׳,az idő, pénz" alapon ajánlata olcsóbbnak bizonyult, de sem a kerü­­leti, sem a felsőbíróság nem fogadta el ezt az érvelést, tekintve, hogy az árlejtés feltételei között az idő nem szerepelt. Gázit és Sáchám egyéb­­ként utólag kötelezte ma­­gát, hogy a Szelei Bené által proponált határidőn belül befejezi a raktárak építését. AKIK MOSOLYOGVA OSZTOGATJÁK A ״ RAPORTOT" A haifai közlekedési rend­őrség az utóbbi időben erő­­sítést kapott néhány női rendőr személyében, akiket Tel-Aviv forgatagából he­­lyeztek át a kikötőváros valamivel nyugalmasabb légkörében. A Vespán gu­­ruló sikkes rendőrlányok máris nagy népszerűségre tettek szert a motorosok körében, annak ellenére, hogy éppoly szorgalmasan osztogatják a raportokat a legkisebb szabálytalanság­­ra, mint férfi kollégáik. Csak azzal a különbség­­gel, hogy mosolyognak hoz­­zá. A minap az egyik kollé­­gám ősrégi tragacsán trem­­peltem, amikor egy mellék­­utcából a Herzlre feljövet ״ ránkfütyült” egy csinos rendőrfruska és a járda szélére terelt. — Má­jes, göveret? — érdeklődött a kollégám. — Jés — csicseregte a zsaruba, miközben blokkot plajbászt rántott és kényel­­mesen elhelyezte egyik lá­­bát a hágcsón — Jés, hogy adom­ kijött a főútvonalra, anélkül, hogy megállt és körülnézett volna, ahogyan azt a törvény előírja, ná­­chon? — Náchon, de minek áll­­jak meg, ha üres az út­­test? Arra várjak, hogy megteljen? — Maradjunk a tények­­nél, adom­. Ez tiz font. Tes­­sék, itt a raport. Remélem legközelebb kellemesebb kö­rülmények között találko­­zunk. — Ne hallja —, mondta a barátom, s miközben a starterral babrált, ráka­­csintott a rendőrlányra — tíz fontért bármikor, bol­­dogan... Székely István­­ !

Next