Uj Kelet, 1964. március (44. évfolyam, 4745-4771. szám)
1964-03-25 / 4766. szám
WOOOOOOOOOOOOOOOOOM100000000000000 0000000000000000000 A VILÁG 00000000000000000000000000000000000000 ׳ 0000000000000000 írja: DIAMANT ELEMÉR Forradalom az elmebetegek kezelésében A tel-hásoméri kórház mellett a napokban avatták fel az elmegyógyászati ambulanciát, amely kimondottan forradalmi újítást jelent a lelki és idegbetegek kezelése terén. Az új intézmény élén dr. Kulcsár István, az országos nevű pszichoterápiai szakértő áll, aki régebben az akkói elmegyógyintézet igazgatója volt. Az avatóünnepségen adott nyilatkozatában dr. Kulcsár ismertette az ambulancia rendeltetését, amelynek az Az új intézmény felavatása annak az évek óta folytatott küzdelemnek a sikeres befejezését jelenti, amelyet dr. Kulcsár István még 1959-ben indított, amikor meggyőzte az egészségügyi minisztériumot, hogy Tel-Hásomérban rendezzenek be két pavilonban nyitott pszichiátriai osztályt. Ez volt az első eset, hogy rendes kórház keretében elmegyógyászati osztályt létesítettek, ahol magas falakkal és drótsövénnyel körülkerített zárt intézet helyett a betegek nyitott ajtók mellett, szabadon közlekedhetnek. Az újítás forradalmi jellegét az is fokozta, hogy a betegek egy részének szabályszerű szabadságot és kijárási engedélyt is adtak időnként, akik azután dz a lényege, hogy megfelelő kezelésben részesítse a betegeket anélkül, hogy azoknak külön zárt intézetben kellene élniök. A dr. Kulcsár vezetése alatt álló rendelő-szanatórium, amely 40 —50 új és mintegy 200 viszszatérő beteg kezelését tudja ellátni, azon az elven működik, hogy a beteget ott kell hagyni a családja körében és nem szabad elszakítani a mindennapi valóságtól, jöttek Tel-Avivba, vagy hazautaztak a hozzátartozóikhoz. Ez a meghökkentő szabadság kisebb riadalmat is okozott a közönség körében, amikor a sajtó egy része téves túlzással azt írta, hogy veszedelmes elmebetegek forgolódnak a város utcáin. Különösen felerősödött a zúgolódás, amikor kitudódott, hogy az állami kórházak is bevezették ezt az újítást. Szerencsére, a közönséget sikerült hamarosan megnyugtatni, hogy a zárt intézeteken kívül eltöltött szabáág igen fontos része a lelkibetegek gyógyításának és különben is az igazán súlyos eseteket változatlanul szigorúan őrizték az elmegyógyintézetekben s nem engedték szabadon jönni-menni. gyógyintézet távoli és elszigetelt helyeken van, amelyeket még magas falak vagy kerítések vesznek ke-dr. Kulcsár István akkor jött rá, amikor még maga is zárt intézetet vezetett Akkón és már abban az időben végrehajtott érdekes és vakmerő kísérleteket a kezelésére bízott betegekkel, valamint a keze alatt dolgozó orvosokkal és ápolószemélyzettel. Egyik legérdekesebb kísérlete az volt, amikor az elmegyógyintézetben színjátszó együttest szervezett és az fel is lépett Akkó városi kultúrházában. Magától értetődik, hogy kemény és kitartó munkára volt szükség, amíg az ápoltakból szabályszerű drámai együttest lehetett Kézenfekvő volt ezután az a gondolat, hogy nyitott intézményben, vagy ambulancián kezelt betegeknél még biztatóbb eredményeket lehet remélni, ha a végen szokásos elkülönítés és elriasztó elzárkózás helyett úgy tekintik őket, mint akármilyen más beteget, akinek átmeneti kezelésre és ápolásra van szüksége, így született meg Tel Hasomérban a pszichiátriai osztály. Az első kísérleti évben 140 nőt és 133 férfit vettek fel az osztályra, akik közül az idők folyamán 233 beteget elengedtek és 28 további ápoltat ambulanciára utaltak. Ez az eredmény minden elmerül, ugyancsak nyomot hagy a pszichiáter lelkületén és az elmegyógyász idővel maga is eltávolodik a valóságtól és az általános orvosi élettől. Következésképpen tehát az elmegyógyászt is közelebb kell hozni az orvosi társadalomhoz és különleges szakfoglalkozását az orvostudomány többi ágához, hogy éppúgy kezelje a maga betegeit, mint ahogy a belgyógyász, vagy a fülorvos kezeli a saját szakkörébe tartozó betegeket. leti megállapításnál meggyőzőbben hat. Tel Hasomérban eleinte úgy a többi osztály betegei, mint az orvosi és ápolószemélyzet egy része is idegenkedve fogadta az új rendszert. Több ápoltja el is panaszolta dr. Kulcsárnak, hogy milyen feltűnést keltettek a kórház parkírozott területén és milyen meglepetéssel fogadták azt amikor logikusan és természetesen beszélgettek másokkal. De idővel úgy a betegek, mint az ápolószemélyzet tagjai hozzászóktak ehhez és ma már teljes megértéssel fogadják a pszichiátriai osztály betegeit. Lelkibetegek a rendes kórházban TÜKRE Színházi előadás az akkói kistúrházban Ezekre az igazságokra összeállítani, amelyet betanítottak egy modern egyfelvonásos szerepeire. A darabnak, amelynek főhőse az úgynevezett „jobb csa- ládból való” fiú és a csa- lád életét mutatja be, nagy közönségsikere volt, amely arról győzte meg a jelenlevőket, hogy a lelki- és idegzavarokban szenvedő emberek nem jóvátehetetlenül betegek és nem vesztek el örökre a társadalom és a család részére. Az előadás egyúttal azt is megmutatta, hogy megfelelő szellemi foglalkoztatás feltétlenül jótékony hatással van az elmekórházi ápoltakra. 273 beteg közül 233 meggyógyult Az elmekórház orvosa is „elzárkózik” Dr. Kulcsár István az általa bevezetett újítás első évi eredményéről nagyon érdekes cikkben számolt be az egyik egészségügyi folyóiratban. A beszámoló talán legérdekesebb megállapítása nem is a betegekre vonatkozott, hanem a kezelőorvosokra. Eszerint a hivatásos pszichiáter, aki zárt intézetben működik maga is hajlamos arra, hogy „bezárjon és bezárkózzék”, mert a zárt ajtók biztonsági érzettel töltik el. Ennek megfelelően azt hiszi, hogy a beteg részéről szükséges együttműködés hiányát kényszerrel lehet pótolni, holott ez nem igaz. Ezenkívül az a tény, hogy a legtöbb elme I I I I I I I I I II ן ן ן ן ן ן ן ן ן I I I I I 11 I I 11 I I I < NAPRÓL ־NAPRA Kenyér, vagy Gadna helyzet elé került. Meg kellett indítani a kenyérsütést, de ennek erős fizikai akadályát képezték a mélyen alvó gadnások. A munkások már beöltözve vártak a gépek beindítására, de Amrám Kohén a sütöde vezetője még mindig magával harcolva tűnődött azon vajon felkeltse a ifjúságot, vagy sem. A végén telefonon a helyi körzet titkárát hivta és ezt mondotta neki: „Titkár uram, vagy kenyér, vagy Gadna” — és megmagyarázta a fogas probléma lényegét. Ugy látszik a titkár hasonlóan gyengeszivü, embernek bizonyult, mert a drót végéről ez a vállasz érkezett: ״ Hagyja meg nyugodni azokat a szegény gyerekeket, a körzet falvai Mint megemlékeztünk róla, a múlt héten lebonyolított négynapos gyaloglóversenynek egyik kellemetlen epizódja a viharosan esős időjárás volt, amely egyik éjszaka a Bét Semes alatt elhelyezett Gadna sátortábort teljesen eláztatta. A gadnások nagy részét éjszaka kellett evakuálni. Többszáz gadnás fiút a hegy alatt, a jeruzsálemi úton fekvő nagy körzeti sütőde helyiségébe helyezték el éjszakára. A berigázott kis gadnások boldogan helyezkedtek el a hatalmas sütöde meleg kemencéi mellett és a hevenyészett fekvőhelyeken elnyúlva, csakhamar mély álomba merültek. A sütöde vezetője azonban, aki este az elszállásolást majd egy-két órával később végezte hajnalban nehéz , fognak friss kenyeret enni Náchum Goldmann titkokat fed fel Dr. Náchum Goldmann a legújabb ״ újolér és mellesleg a Cionista Világszövetség elnöke, a múlt héten ünnepélyesen köszöntötte a jeruzsálemi egyetem baráti körét, amelynek tagjai ezekben az egyetem költségvetése fölött tanácskoztak. ״ Tudom, hogy önök nemcsak plátói szimpátia nyilatkozatot várnak tőlem, de megmondom önöknek őszintén, hogy amikor ide indultam, Árje Pinkusz, a Szochnut pénztárnoka ezt telefonálta nekem: Nádium, légy elővigyázatos! Ne ígérj semmit, mert valahányszor ilyen helyen kinyitod a szodnit, az mindig pénzünkbe kerül. Miután pedig pénzügyekről beszélt, egy Dávid Horovitzcal, a Bank Jiszráél elnökével kapcsolatos epizódot is elmondott. Horovitz, akinek mindenről pontos statisztikája van, elmondta Náchum Goldmannak, hogy hány év múlva fog beállni az a helyzet, amikor Izráelnek nem lesz többé szüksége az amerikai zsidóság adományaira. ״ Tartsd titokban ezt a felfedezésedet, — mondottam Horovitznak, — ha nyilvánosságra hozod, nagyon kellemetlen helyzetbe kerülsz. Gondolod, hogy az amerikai zsidók valaha bele fognak egyezni abba, hogy Izraelnek ne adjanak pénzt? Szépségápolási szalon és táncesték A korszerű felfogás másutt is erősen hódít a lelki és idegzavarokban szenvedő emberekkel való bánásmód terén. Az erősen konzervatív Angliában, ahol 1959 előtt jóformán valamennyi elmegyógyintézet és idegszanatórium magánkézben volt, az első modern elmegyógyintézetet a Londonderry megyéhez tartozó Liugh Foyle mellett létesítették 2 és félmillió fontsterling költséggel. A kórház villaszerű épületekből áll, amelyek mindegyikében 30, vagy 60 beteg lakik. Valamennyi épületben van. A női ápoltak részére szépségápolási szalon áll rendelkezésre, hetenként táncestéket rendeznek és egyetlen ajtó sincs zárva benne. Dr. D. J. C. Dawson orvosügyi felügyelő kijelentése szerint az ingyenes szépségápolás és fodrászat hozzátartozik a kezeléshez és a tapasztalat azt mutatja, hogy kitűnő hatással van a női páciensek lelkületére. Ugyancsak a szokásos kórházi hangulat kiküszöbölését célozza az is, hogy a betegeknek nem a szokásos kórházi ágyakat adják, hanem olyan fekvőhelyeket, amilyenek otthon vannak. A férfiak számára borbélyműhelyt létesítettek a kórházban, azonkívül műhelyek vannak benne, mindenféle gyógyfoglalkoztatási lehetőségek, pihenő csarnok, tornaterem, könyvtár, üzlet és kantin. A betegek saját maguk által választott hanglemezműsort vagy rádiót hallgatnak, filmeket mutatnak be nekik és hangversenyeket is rendeznek számukra. Ahol a betegek döntenek az ügyeikben Érdekes kísérletet valósított meg egy dániai elmegyógyintézet igazgatója, dr Hendrik Olsen, aki amolyan mintaállamot rendezett be a Jütland sziget északi részében működő kórházban. A demokrácia összes szabályai szerint a betegeknek is komoly beleszólást engednek az intézmény ügyeinek az irányításába és számos ügyvezetési kérdésben a betegek és a személyzet közös szavazással döntenek. Az újítást dr. Olsen azzal indokolja, hogy nagy veszélyt jelent a betegek számára az intézettől és vezetőitől való teljes függőség tudata, amely lealázza a beteg lelkét és zavarja a gyógyítását. Erre való tekintettel dr. Olsen a beteg személyes felelősségére építette fel a kórházban uralkodó állapotokat. Többek között megszüntette az ingyenes mozielőadásokat. Minden beteg maga köteles megvásárolni a jegyét és ő szabja meg az árát is a hely szerint, ahová ülni akar. Ugyancsak megszüntették azt a rendszert, hogy a borbély automatikusan bejárjon a kórházba és sorra megnyírja, vagy borotválja a betegeket. Ehelyett a kórházban fodrászszalont rendeztek be nők és férfiak számára és a betegek „tort” rendelnek maguknak, ők szabják meg, hogy milyen frizurát akarnak és a zsebpénzükből fizetik meg a kezelés árát. Az ötévi kísérlet eredményeiről nyilvánossága hozott jelentés szerint a jütlandi elmekórházban kezelt 1300 beteg közül ezer teljesen gyógyult állapotban hagyta el az intézetet. Az újságokból .......... !. USZ A hibák jóvátétele (HÁÁREC, független polgári napilap) Ha az állami ellenőr most közzétett vizsgálódásait alaposabban szemügyre vesszük, meg kell állapítanunk, hogy az állami és municipális szervek adminisztrációjában még sok hiányosság mutatkozik és a javulás ezen a téren nagyon kis lépésekkel halad előre. Az ország 16 éves fennállását tekintve az állami ellenőr megállapításait nem lehet negatívnak, vagy pláne lesújtónak mondani, mégis a zsidó állam, amely sok más fejlődőfélben lévő államnak nyújt technikai és adminisztrációs segítséget is, nagyobb előrehaladást kellene felmutasson ezen a téren. Az egyes kormányhivatalok és szervek politikai, vagy szűk csoportérdeke alapján való ténykedései még mindig elég gyakoriak. A minden részletre kiterjedő ellenőri jelentés sok kifogásolni valót talál a hadsereg higiéniai és egészségügyi adminisztrációjában is. Szóváteszi a lakótáborok és a konyhák egészségi szempontból nem megfelelő állapotát. Rámutat egyes minisztériumoknak arra az eljárására, amellyel a közönség szimpátiáját a miniszter politikai pártjának kívánják megnyerni. Elégtétellel kell konstruáljuk, hogy a jelentés erkölcsi szempontból nem mutat rá súlyosabb esetekre, de így is rengeteg olyan hiányosságot állapít meg, amelyek sürgős javításra szorulnak. Az állami adminisztráció érettségi bizonyítványa (DÁVÁR, — a Hisztadrut lapja). — Elégtétellel állapítjuk meg, hogy akik az állami ellenőr most közreadott jelentésében az állami adminisztráció területén mutatkozó többrendbeli rendetlenséget és súlyos mulasztások felfedését várták, erősen csalatkoztak. Bár az állami ellenőr mostani jelentése sokkal részletesebb és átfogóbb, mint az eddigi jelentések voltak, sokkal kevesebb hibáról és mulasztásról számol be, mint bármelyik eddigi ellenőri jelentés. Ugyanakkor nem lehet szemet húnyni az állami ellenőrnek olyan megjegyzései fölött, amelyek ha nem is visszaélésekre, vagy súlyos mulasztásokra mutatnak rá, de mindenképpen eltérést jelentenek a minden állami szervtől megkívánt szabályszerű adminisztrációtól. Tudnunk kell, hogy a rendhagyó esetek az ország lakosságának állandó szaporodásával is összefüggésben vannak. Ez a helyzet az intézkedő hivatalnokokat sokszor a szokványszerű adminisztrációs eljárástól való — feltétlenül jóhiszemű — eltérésre kényszeríti. Az ellenőri jelentés ugyanakkor úgyszólván egyetlen hiányosságot sem említ fel, amelynek erkölcsi hiányosságában, vagy morális okokban volna az eredete. Amerika és az arab bojkott דח1ת (CHÉRUT, a Chérut-mozgalom lapja) Az arab államok Izrael-ellenes bojkottja a szabad világ passzív viselte ...gyre szemtelenebb formában nyilatkozik meg. Dánia, Anglia és Franciaország erélyesen utasítják viszsza állandóan az Arab Ligának ez irányú tevékenységét és zsarolási kísérletét, de még mindig nem tartanak ott, hogy saját polgáraikat és vállalataikat az arabok próbálkozásaival szemben erélyesen védelmükbe vegyék. Kevésbé volt ismeretes Amerikának ezen a téren kifejtett munkája, mert közelkeleti politikájában a „csendes diplomáciát” ezen a téren előnyben részesítette. Most első ízben történt, hogy az amerikai külügyminisztérium világosan érthető szavakkal adta tudtára az araboknak, hogy az Izrael-ellenes bojkottot nem hajlandó tudomásul venni és nem ismeri el a Liga ilyen irányú ténykedését Amerika területén. Úgy látszik, Amerika is rájött, hogy az eddigi módszer nem vezet eredményre és ezenkívül az Arab Liga gátlástalan és arcátlan munkája a nyugati államok presztízsét is aláássa. A nyugati államok azonban mostani magatartásukkal még mindig csak félminnkát végeznek, a feladatuk az lenne, hogy nemcsak egyikmásik kereskedelmi vállalatot védjék meg, hanem hogy nyilvánosan emeljék fel szavukat a nemzetközi törvények megsértése ellen. Az Arab Ligának ezen a gangszterizmussal határos ténykedése ellen erélyes fellépést kell tanúsítania az UNO-nak is. A veszély Németország részéről fenyeget _ (SEÁRIM, a Poér Ágáda lapja). —Qjjl Az izraeli sajtó gyakran veti fel a kérdést, vajon Németország részéről újabb veszély fenyeget-e bennünket? Az angol lapok legutóbbi jelentései szerint az Egyiptomban működő német technikusok munkája, — minden ellenkező híreszteléssel ellentétben, — kizárólag katonai természetű. — Ugyanakkor a német kormány magatartása az ,,útlevél törvény”-nyel kapcsolatban nem egészen őszinte. Ennek a megerősítését jelenti az egyik most hazatért technikusnak a nyilatkozata, amely szerint a német náci technikusok kormányuk munkaengedélyével a kezükben érkeztek ki Egyiptomba és így ott, mintegy a bonni kormányzat küldötteiként szerepelnek. Azt hisszük, hogy a kétszínű német magatartással szemben, Izraelnek erélyesebb politikát kellene követnie. Régen tudjuk, hogy a konvencionális fegyverek tömege áramlik Egyiptom felé, de Németország jóvoltából a nem konvencionális fegyvereknek még nagyobb veszedelme fenyeget bennünket. Hírek szerint orosz körök nagy elismeréssel adóznak Eskovnak a Szovjetunióval szemben követett józanabb politikája miatt. Azt hisszük, hogy erre a józanabb politikára a németekkel szemben még nagyobb szükség lenne. 1964 III 25 UIj Kelet 5 A kötelező választott bíráskodás nem jelent megoldást (ÁL HAMISMÁR, a Mápám lapja). A munkaviszályok esetében alkalma- T zandó kötelező választott bíróság elve nagyon tetszetős egyes Mápáj-vezetők szemében, ez nem jelent azonban megoldást a probléma számára. A felvetett javaslat még jobban kiélesíti és még bonyolultabbá teszi a munkaviszályok problémáját, a munkaviszony kérdésében beállott nehézségek a munkástömegeknek a Hisztadruttal szembeni bizalmatlanságából ered. Ezenkívül pedig a Hisztadrutban ülő többség szakmai politikájának az eredménye, amely nem számol a munkásság érdekeivel. A kötelező választott bírósági eljárás a munkások bizalmatlanságát és ellenállását csak növelni fogja, ugyanakkor nem likvidálja a bérharcokat.