Uj Kelet, 1965. március (45. évfolyam, 5049-5075. szám)
1965-03-01 / 5049. szám
Mordecháj luk a „böröndember"emlékiratot „Elhódítottam Oszmán Szaid amerikai szeretőjét" — kérkedik az „izráeli James Bond" — Az egyiptomiak plasztikai műtétet akartak végrehajtani arcán, hogy Joszéf Dáhánként Izráelbe küldjék - Ki volt a szépséges amerikai kémnő? - Mordecháj Luk, akit az izraeli és a nemzetközi közvélemény a „böröndember” néven ismer, jelenleg az egyik izraeli börtönben a rácsok mögött várja, hogy megkezdődjék bűnpere. Az ügyészség az állambiztonság ellen elkövetett súlyos bűntényekkel vádolja a négygyermekes, marokkói születésű Lukot, akit az Olaszországban működő egyiptomi kémszolgálat emberei a római egyiptomi nagykövetség e célra készült „diplomáciai bőröndjében” próbáltak erőszakkal Kairóba küldeni. Mordecháj Luk kalandos élete, a kairói kémiskolában folytatott „tanulmányai” és a diplomáciai bőröndben való „jelenése” a római repülőtéren, nemcsak a szenzációra éhes újságok hasábjait látták el heteken keresztül izgalmas anyaggal, de mint épp a napokban értesültünk, már megmozgatta a filmvilág fantáziáját is és Menáchem Golán izraeli filmproducer májusban kezdi forgatni a „Bőröndben Kairóba” című filmet, amelynek főszerepére (nyilván Luk figurájának alakítására) Stephen Boydot szerződtette. Természetes, hogy számos izraeli és külföldi lap versengett egymással az ezerféle variációban megjelent „izraeli James Bond” romantikus, kétes alakjának az emlékirataiért. És mintha csak időzítve lett volna minden, azon a napon, amikor befejeződött Luk vizsgálóbírói tárgyalása és a bíró úgy találta, hogy indokolt a „bőröndlakó” bíróság elé állítása, a Jediot Aehronot héber esti lap szenzációs tálalásban megkezdte Luk emlékiratának folytatólagos közlését. A magunk részéről nem kívánjuk ezt a folytatólagos emlékirati közleményt átvenni. Az alábbiakban is mindössze arra szorítkozunk, hogy a tárgyalására váró Luk jellemének további megvilágítása végett néhány olyan mozzanatot ragadjunk ki újabb nyilatkozatából, amely megint csak bizonyítja, hogy a mai napig is a legkönnyebben nem a banánhéjon, hanem a női szoknyák nyomán csúszik el az ügynök... egész pontosan a titkos ügynök. Mordecháj Luk elbeszéléséből kiderül, hogy az egyiptomiak plasztikai műtétet készültek végrehajtani arcán, hogy azután mint „Joszéf Dáhán nápolyi utazási ügynök” Izraelbe jöjjön és az országban egyiptomi kémcsoport élén álljon. De nemcsak ezt közli Luk. Emlékiratának talán legújabb pikantériája, hogy említést tesz egy bizonyos Katy nevű feltűnő szépségű fiatal amerikai nőről, aki egyiptomi titkosügynök volt és Oszmán Szaid, a római egyiptomi nagykövetség első titkárának a barátnője, akit Luk — saját állítása szerint — elhódított tőle. Az elbeszélésből kiderül, hogy maga Luk is tisztában van impulzív jellemével. Mint mondja, gyúlékony természete és a nők iránti élénk vonzódása okozták azt is, hogy egy haragos pillanatában otthagyta feleségét és gyermekeit és a gázai sávba szökött, ahonnan a kairói kémiskolába került. Ismerkedés a vonatfülkében Az elbeszélésből kiderül, hogy 1964 nyarán kalandor természete, nyughatatlan ösztönei Párizsba hajtották Lukot, akinek Oszmán Szaid parancsa értelmében nem lett volna szabad engedély nélkül elhagynia Nápolyt és ottani lakását. Luk azonban mindenképpen el akart kerülni Párizsba, hogy felkerese Joszéf nevű bátyját, egyetlen testvérét, aki Izraelen kívül él. Ez pedig, amint őmaga is elmeséli, az őrülettel határos lépés volt. Oszmán Szaid ugyanis, aki formailag a római egyiptomi követség első titkára volt, valójában azonban az Olaszországban tevékenykedő egyiptomi kémhálózat egyik főnöke és Mordecháj Luk közvetlen fölöttese — ez az Oszmán Szaid a legszigorúbban megtiltotta, hogy elhagyja a várost. Luk pedig szabadságolta önmagát. Annak ellenére, hogy állítása szerint jól tudta hogy Oszmán Szaid nem viseltetik iránta bizalommal és állandóan ügynökeivel követteti, mégis vállalta a kockázatot a párizsi útra. Vonaton indult el. Azt hitte, hogy sikerült leráznia Oszmán Szaid embereit, akik állandóan a nyomában voltak és az egyiptomiak eszén túljárva, most zavartalanul robog Párizs felé. Rómában azonban, amikor a vonat megállt, felszállt a szerelvényre egy 30 év körüli, feltűnő szépségű, pazar eleganciával öltözött szőke nő, aki folyékony olaszsággal de mégis kiérezhető amerikai dialektussal beszélt. Ez volt Katy. Mire a vonat Milánóba érkezett, Luk és sudártermetű szőke nő már jóbarátságban voltak. Randevút beszéltek meg Párizsban, mert mint a beszélgetés során kiderült, a „véletlen” folytán Katy is Párizsba készült. A fény városában egy hetet töltött Luk Katyval. Luk elvitte a nőt bátyjához, Joszéfhez is, aki Párizs mellett, egy repülőgépgyárban dolgozott. A vasúti ismeretségből szerzett barátnő egy alkalommal fültanúja volt egy beszélgetésnek, amikor Luk bátyja arra próbálta rábeszélni öccsét hogy maradjon Párizsban, ne menjen vissza Olaszországba az egyiptomiakat szolgálni és ő majd segít neki és barátnőjének az elrendezésben. Ez után a beszélgetés után, még aznap este, az amerikai nő azzal a javaslattal fordult Lukhoz, hogy tényleg ne menjenek vissza Olaszországba. „És hová mehetnék?” — kérdezte csodálkozva Luk. „Utazzunk Mexikóba, ahol megesküdhetünk” — felelte Katy. Az amerikai nőt azért küldték utána — ismervén gyengéjét a szép nők iránt —, hogy pontosan tájékoztassa feletteseit az Izraelből Egyiptomba került ügynök minden mozdulatáról. Luk azonban mostani emlékirataiban szeretné szépíteni a dolgokat és azt állítja, hogy az egyhetes párizsi tartózkodása alatt Katy a kezdeti játék helyett valóban szerelemre lobbant iránta és szerette volna, ha mindketten kimenekülnek az egyiptomi titkosszolgálat karmaiból és a távoli Amerikában rejtőznek el. Az emlékiratból az is kiderül, hogy Oszmán Szaid a római egyiptomi nagykövetség épületében, ott a helyszínen szerette volna felszámolni Lukot. Ezt azonban az egyiptomi nagykövet megakadályozta, aki félt az olasz rendőrséggel való bonyodalmaktól és előnyben részesítette a bőrönd-megoldást . .. így dugták bele Lukot a bőröndbe és így indult el a nemzetközi hírnév és hírhedtség felé a külföldi sajtó által a kettős, sőt néha hármas ügynöknek titulált Luk, aki, saját bevallása szerint, már 14 éves korában meglopta saját édesatyját és az apa pénzével a zsebében megszökött a marokkói szülői házból. Luk azonban nem csinál magának illúziót atekintetben, hogy amikor Katy visszatért Rómába és beszámolt Szaidnak küldetéséről, tulajdonképpen már meg is pecsételte Luk sorsát, mert felébresztette Szaid féltékenységét, így került el otthonról és így indult el Ugíron, majd Franciaországon keresztül Izraelbe, ahol mint új élő hamarosan megnősült, és jóllehet felesége egyik gyermeket a másik után szülte neki, ő a különböző bűntények, erőszakoskodások sorozatát hajtotta végre, amíg nyugtalan vére a gázai sávon át nem hajtotta az egyiptomi titkosszolgálat karjaiba. Ezeket a csak látszólag új, valójában már nagyrészt ismeretes mozzanatokat mondja el most folytatólagosan megfelelő emlékirataiban Mordecháj Luk , akinek sikerült a bőrönd fogságból az izraeli börtön rácsai mögé kerülni. Már 14 éves korában lopott L U K Szaid féltékenykedett.. . ÓCSKAVASAT ADTAK EL IRAKNAK ÚJ AUTÓALKATRÉSZ HELYETT Három kaliforniai kereskedő ellen eljárás indult a nagyarányú Los Angeles (PI). A „föderális nagyesküdtszék”, amely Amerikában az előzetes vizsgálatokat folytatja, vád alá helyezett három férfit, akiket azzal vádolnak, hogy 350.000 dollárért hasznavehetetlen katonai autóalkatrészeket adtak el az iraki kormánynak. Az államügyész vádja szerint, a három férfi 1959-től egészen nemrég történt letartóztatásáig az amerikai hadsereg feleslegeiből származó, ócskavasként eladott, használhatatlan régi autóalkatrészeket szállított Ipaknak, de ezeket mint új alkatrészeket adta el. A három vádlott: David Kline 43 éves los angelesi panama miatt lakos és bátyja, az 52 éves Morris Kline, aki a kaliforniai Beverly Hills lakosa, valamint az 59 éves Marshal Worcester, ugyancsak kaliforniai lakos. A vád kiterjed a Los Angelesi Alkatrész Társaságra is, mely a három vádlott közös birtokában lévő cég és a szállítások lebonyolítására szolgál. A bűnper első tárgyalását március 15-ére tűzték ki. Azért, hogy a vádlottakat federális bíróság elé vihessék, az ügyészség posta útján elkövetett 14 rendbeli csalás címén, valamint öszszeesküvésért emelt vádat, ami súlyos federális bűntényt képez. Emberek a hírek mögött A jóimérmi munkástanács titkárából — hadügyi államtitkár — Mose Kásti, aki a „hallgató szfinx" székébe került — Ma reggel már hivatalosan és formálisan is megtörtént az őrségváltás a hadügyminisztérium zöldtámlájú államtitkári székében. Aser („Arthur”) Ben Nátán eddigi államtitkár befejezte működését és elfoglalta hivatalát Mose Kásti ezredes, eddigi helyettes államtitkár. A hadügyminisztérium államtitkári székében beállott személycsere messze túllépi egy szokványos államtitkári személycsere határait. Mint ahogy a hadügyminisztérium is összehasonlíthatatlanul fontosabb szinte minden más minisztériumnál az államgépezeten belül. Nem lehet tagadni, hogy a hadügyminisztérium, amely a múltban is — Izrael sajátos körülményei között — mindig a legvitálisabb fontosságú ügyeket kezelte, most talán még nagyobb fontossággal bír. Az elmúlt öt évben ugyanis — a lelépő államtitkár tevékenysége alatt — a hadügyminisztérium összehasonlíthatatlanul kibővítette tevékenységének egész hálózatát. Ma egészen másképpen néz ki a hadügyminisztérium belülről, mint amikor öt esztendővel ezelőtt Aser Ben Nátán átvette a gyeplők irányítását Simon Peresztől, aki államtitkárból alminiszterré lépett elő. És Mose Kászinak is új problémákkal kell majd megbirkóznia az elkövetkező időkben. Ezek a feladatok nyilvánvalóan eltérnek azoktól, amelyek Ben Nátán működése folyamán a hadügyminisztérium legfőbb gondjait képezték. Az elmúlt öt évben ugyanis az izraeli hadsereg is belépett a rakéták korszakába. Mint ahogy szerte a világon, Izraelben is a hadsereg bonyolultabb, összetettebb, magasabb fokú elektronizációt igénylő hadfelszerelést igényel. És ezek a újfajtájú fegyverek sokkal drágábbak, mint a régiek. A hadügyminisztérium feladata, hogy — függetlenül minden anyagi nehézségtől és meggondolástól — a hadsereg, a Cáhál rendelkezésére bocsássa mindazokat az eszközöket, amelyek a vezérkar, a hadügyminiszter és a kormány megítélése szerint szükséges Izrael biztonságának a fenntartása végett. Az elv, a maximális hadfelszerelést, minimális idő és pénz útján a hadsereg kezébe adni. Az elmúlt öt évben Aser Ben Nátán viselte vállain ennek a sokrétű, rendkívüli felelősséggel járó feladatnak gyakorlati végrehajtását. Most, hogy befejezte működését és — ha a politikai szelek kedvező fordulatot vesznek — elindul új állomáshelyére, Nyugat-Németországba, ahol az izraeli bevásárló bizottság vezetőjeként fog működni, most, az ötéves államtitkári tevékenység után sem hajlandó Ben Nátán nyilvánosan összegezni. Sem a sikereket, sem a kudarcokat nem kívánja nyilvánosan részletezni. Most is ugyanolyan csendes és hallgatag, mint a múltban, amikor központi fontosságú állambiztonsági feladatokat hajtott végre az útban lévő állam, a Szochnut, a Hágáná, az illegális alijja, majd a külügyminisztérium és a hadügyminisztérium számára. Ma is ugyanúgy ráillik a „szfinx” (a hallgatag) jelző, mint korábban, amikor munkatársai, barátai ezzel a címmel emlegették. ★ A „hallgatag szfinx” helyét elfoglaló 47 éves Kásti ezredes eredetileg Mose Regenbogenként látta meg a napvilágot az egyik lengyelországi kisvároskában. — Tipikus zsidó gyermekkorom volt. Olyan gyermekkor, mint amilyen a többi kisvárosi zsidó fiú sorsa volt. Chéderbe jártam én is, ezután tanultam lengyel iskolában és délutáni órákban pedig a Tarbut héber iskolában. Az országba egész fiatalon, 17 éves koromban alijjáztam, — mondja hivatalba lépése alkalmából az új hadügyi államtitkár. Életrajzi adataiból kitűnik, hogy alijjázása után először építőmunkásként kereste kenyerét, majd az Érnek Jizreélben lévő Jokneámba költözött, ahol különböző gazdaságoknál mint mezőgazdasági munkás dolgozott. Alig egy esztendővel később pedig búcsút mondott az ifjú elé a kétkezi, fizikai munkának. Jokneámban a helyi munkásbizottság titkárává választották meg és a cukorrépa ültetés helyett a hisztadruti dijak, a Kupát Cholini, a helyi corehania (fogyasztói szövetkezet) ügyeivel kezdett foglalkozni. Abban az időben csatlakozott Kásti is a Hágánához és mindjárt viharos események fergetegébe került. Az arab zavargások kirobbanásával aktív lett Jokneám és környéke védelmének a megszervezésében. A második világháborúban csatlakozott a héber jisuvok rendőrségéhhez, majd a „mezőgazdasági központ” Gán Jávneba küldte titkárnak. Egy évvel később Tel- Avivba helyezték át, ahol a mezőgazdasági falvak hisztadruti pénzügyeit intézte. A felszabadító háború alatt Tel-Aviv körzetében az úgynevezett Chél Mismár keretében szolgált, majd a hadifontosságú ipari tevékenységet kifejtő és emiatt munkahelyükhöz kötött munkásokat egyesítő hadosztály adminisztrátora (Folytatás a 7-ik oldalon). K A S T I Chéder és adminisztráció MARCIUS Központi szálloda iskola közli, hogy szakács kurzust indít A kurzus a „Hilton” és más új szállodák megnyitásáig befejeződik. Érdeklődök forduljanak az iskola titkárságához, „Tadmor” szálló Herzba, a munkaközvetítő irodákhoz, a munkaügyi minisztérium szakmai oktatási ügyosztályához, a leszerelt katonákat útbaigazító egységhez, Tel Aviv,, Kirjá és Haifa, és az Állami Turisztikai Vállalat bármely irodájához. • Beiratkozás az iskola titkárságánál, „Tadmor” szálló, Herzlia, tengerpart, a hét minden napján, 8—15.30 óra közt, péntek kivételével. • A HELYEK SZÁMA KORLÁTOZOTT • 1965101. Uj Kelet 3