Uj Kelet, 1966. október (47. évfolyam, 5529-5553. szám)

1966-10-02 / 5529. szám

Lázár elnök személyesen köszöntötte Ben Guriont A Chéma nem üdvözli a volt miniszter­elnököt­­ Huszonnégy diplomata a mai szdé-bokéri nagy ünnepségen Kálmán Lázár államelnök pénteken reggel látogatást tett Szdé Bokér lábáéban a 80. születésnapját ünneplő Dá­­vid Ben Gurionnál, hogy személyesen is gratuláljon nálük az életének kilométerkövét jelző alkalomból. Lázár államel-­­nök születésnapi ajándékként egy 1440 font összegű csekket­ vitt magával, amely az államelnök hozzájárulását képezi­ ahhoz a létesítendő könyvkiadási alapítványhoz, amely a­ Negevvel kapcsolatos tudományos munkák kiadásával fog­­­lalkozik majd. Mint ismeretes, héber számértékben a ״ Cháj”’ szó 18-al azonos, az államelnök csekkjének összege tehát jelképesen nyolcvanszor ״ cháj”, azaz 80-szor 18 font. Lázár államelnök és hit­­vese pénteken délelőtt 10 órakor a Jeruzsálem mel­­letti repülőtérről helikop­­terrel indultak Szdé Bokér­­be. A Ben Gurionnal foly­­tatott szívélyes beszélgetés után a volt miniszterelnök a szdé-bokéri tanintézetben ebédre látta vendégül az ál­­lamelnököt és hitvesét. Ezen a díszebéden részt vettek a tanintézet és a ,,Negev­­alap” oktatói és dolgozói is. Az államelnök és hitve­­se a délutáni órákban, a szombat beállta előtt tér­­tek vissza fővárosi reziden­­ciájukba. A Ben Gurionnak átnyújtott csekket egyéb­­ként az államelnök abból a szerzői honoráriumból fe­­dezte, amelyet a nemrégi־ ben megjelent ״ Or Isim” c. könyvéért kapott. Szdé­bo­­kéri látogatására az állam­­elnöki párt elkísérte két nagynevű író, Sáj Ágnon és Chájim Házát is — mind­­ketten a Ben Gurion 80-ik születésnapjának megünnep­lésére alakult közéleti bi­­zottság tagjai. ״ MÉG NEM ÉRKEZETT EL AZ IDŐ A BÉKÜLÉSRE” A Chéruttal parlamenti tömbbe szövetkezett Liberá­­lis Párt üdvözlő táviratot intézett Ben Gurionhoz szü­­letésnapja alkalmából, mi­­után — néhány nappal ko­­rábban — hasonlóképpen cselekedett a Független Li­­berális Párt is. Ennek a pártnak az üdvözlő memo■ randumát a párt elnöke, Pinchász Rozen szemé­­lyesen hagyta jóvá, noha az emlékezetes ״ párá­­sá” óta igen feszült a vi­­szony Ben Gurion és a volt igazságügyminiszter között, aki annak idején a ״ páro­­sát” kivizsgáló ״ hetes bi­­zottság” elnöke volt s akit Ben Gurion többízben éle­­sen bírált a bizottság mun­­kájáért. A Liberális Párttal ellen­­tétben, a Chérut úgy hatá­­rozott, hogy nem üdvözli Ben Guriont. A párt egyik vezéregyénisége pénteken ki­jelentette, hogy a párt vé­­leménye szerint a születés­­napon nem úgy kell üdvö­­zölni, ahogyan azt Golda Méir és Saul Avigur tették a Mápáj központjának ülé­­sén és ezért úgy határoz­­tak, hogy inkább tartóz­­kodnak az üdvözléstől. A Chérut szóvivője hozzáfűz­­te, hogy ez a párt elvi ál­­láspontja és ennek értel­­mében a Chérut képviselői a kü­­­lönböző városvezetőségek­­ben és más municipális testületekben tartózkodni fognak a szavazástól, a­­mikor Ben Gurion üdvöz­­léséről határoznak. Egyelőre mérsékelt siker­­rel jártak azok az erőfeszí­­tések, amelyek célja, hogy a születésnap alkalmából ki­békítsék Ben Guriont és a jobboldali földalatti ellen­­állási mozgalmak volt ve­­zéreit. A Ráfi egyik vezér­­egyénisége ebben az ügyben tárgyalásokat folytatott a szóbanforgó jobboldali sze­­mélyiségekkel, ezek azon­­ban azt az álláspontot fog­­lalták el, hogy ״ még nem érkezett el az idő a békülésre, de kívá­­natos volna, hogy az erre irányuló erőfeszítéseket későbbi időpontban foly­­tassák”. Szdé Bokérbe, Ben Gu­­rion címére eddig több, mint ezer üdvözlő levél és távirat érkezett. Ben Gu­­rion születésnapi ünnepsé­­geinek megszervezői ez idő­ szerint azon tanakodnak, hogyan válaszoljanak arra, a különböző szervek és in­­tézmények részéről érkezett ן nagyszámú megkeresésre, a­­­melyek kérik, hogy delegá­­cióik ma személyesen üd­­vözölhessék Ben Guriont ki­­bucában. A POSTAÜGYI MINISZTER jókívánságai Pénteken este Szdé Bo­­kárban szűkkörű családi ösz­szejövetel keretében ünne­pelték meg a volt miniszter­elnök 80-ik születésnapját. A diplomáciai kar tagjai közül eddig huszonnégyen jelentették be, hogy sze­­mélyesen részt vesznek a ma Szdé Bokérben rendezendő nagy ünnepségen. A kom­­munista államok közül csak a román követség jelentette be, hogy képvise­­lője jelen lesz az ünnepsé­­gen. A Mápáj miniszterei közül eddig Élijáhu Sászon postaügyi miniszter küldött személyes üdvözletet Ben Gurionnak, amelyben hosz­­szú, kellemes életet kíván neki. A postaügyi minisz­­ter a továbbiakban azt a kívánságát fejezi ki, hogy Ben Gurion világítsa meg a jövőben is az állam fel­­építéséhez és megerősíté­­séhez vezető utat, majd boldogságát fejezi ki afö­­lött, hogy a sors kegyé­­ből Ben Gurionnal egy órában élhetett, dolgozha­­tott és tanulhatott tőle. A Bibliakutató Társaság ma Ben Gurion ciitjében ünnepi ülést tart és ebből az alkalomból közlik, a volt miniszterelnökkel a tár­saság határozatát, hogy őt választják meg a társaság díszelnöki székébe. Ezt a határozatot a társaság né­­hány nappal ezelőtt hozta egyhangúlag. Kálmán Lázár államelnök örömét és meg­­elégedését fejezte ki a ha­­tározat felett. Dr. Chájim Gvárjáhu, a társaság elnöke, elmondotta, hogy az elmúlt három év folyamán kétszer is felaján­­lották Ben Gurionnak a díszelnöki tisztséget, de ő elutasította azt. Most azon­­ban remélik hogy a szüle­­tésnap alkalmából megm­á­­sítja korábbi elhatározását. BEN GURION 80-szor 18 font Gazdasági nehézségek Egyiptomban Több ipari vállalatot be kellett zárni Párizs (STA).­­ A ״ Fi­­garo” kairói tudósítójának jelentése szerint, az az ame­­rikai határozat, amely mint­­egy fél évvel ezelőtt szüle­­tett és amelynek értelmében beszüntetik az Egyiptomba irányuló amerikai élelmiszer­­fölösleg szállításokat, már érezteti hatását Egyiptom­­ban. A francia lapban megjelent cik szerint Szulejmán Cidki új kormánya fontossági sor­­rendet alapított meg, amely­­ből érdekes következtetések vonhatók le a helyzet súlyos­­ságára vonatkozóan. Az új rendelkezés szerint, a kor­­mány kezében lévő deviza­­tartalékokat elsősorban me­­zőgazdasági termékek vásár­­lására fordítják és csak má­­sodik helyen áll az Egyip­­tomban nem beszerezhető pótalkatrészek megvásárlá­­sa. Meghatározatlan időpont­­ra elhalasztották új ipari üze­mek felállítását, amelyek szá­mára még nem rendelték meg a felszerelést külföld­­ről. Ugyanakor bezártak több „presztizs-gyárat” és elbo­­csátották munkásait. Az egyiptomi kormány alapvető revíziót hajt végre ezekben a napokban gazda­sági téren és ennek egyik oka a nemzetközi valutalap­­pal folytatott tárgyalások kudarca, valamint az ameri­­kai kormány merev maga­­tartása. Szakértő körök az egyetlen kiutat a szovjet tá­mogatás emelésében látják. Ez a támogatás — zárja fejtegetéseit a Figaro mun­­katársa — természetesen csak megfelelő politikai fel­­tételek mellett lehet aktuá­­lis. Kártérítés­­ elrontott mézeshetekért Eredeti kártérítési követelést nyújtott be a haifai törvényszéken egy fiatal házaspár, Slomo és Nina Sa­­lem, akik „a mézeshetek elrontása” címén 7600 fontra pertik Kfár Giládi kibucot, illetve az ahhoz tartozó üdülőt. A felperesek keresetükben előadták, hogy tavaly júniusban kötöttek házasságot és még az esküvő előtt elhatározták, hogy mézesheteiket ״ vadregényes helyen, a Gálil hegyeiben töltik el”. Amikor azonban meg­­kezdték üdülésüket Kfár Giládi kibucban, a boldog együttlét mindössze 3 napig tartott. A negyedik napon ugyanis, amikor az étteremből szobájukba tartottak, egy mérgeskígyó megmarta a lábán a fiatal férjet, akit ennek következtében kórház­­ba kellett szállítani és ott 14 napig kezelték. A kór­­házi kezelés befejezése után még hetekig munkakép­­telen volt Slomo Salem. A perirat szerint a kibuc hanyagsággal vádolható, mert nem tette meg a megfelelő lépéseket, hogy az üdülő környékét megtisztítsák a kövektől és a cser­­jétől, amelyek a mérgeskígyók kedvelt rejtekhelyét képezik. Ennek következtében — folytatja a perirat — a „mézeshetek” a szenvedés, bosszúság és fájdalom heteivé változtak, amelyek kitörölhetetlen emléket hagytak az ifjú pár lelkében. Felfedező­körút a Gálilban Ma nyílik meg Tibériáson a ״ Kol Erec Náftáli” találkozó „ Ki volt ״ Joszéf melech Chimjár”? A ״ Chevra Lehákh­át Erec Jiszráél Vöátikotéhá” nevű országismereti társaság szu­­kot félünnepén, október 2 és 5 között Tibériáson rendezi 24-ik országos találkozóját. A ״ Kol Erec Náftáli" bibliai idézet (Királyok első köny­­ve 15,20) jegyében lefolyó találkozó során az ország északi határmenti részével (E­rec Náftáli) foglalkozó előadások hangzanak el a ״ Chámél Tvéria” amfiteátru­­mában, majd pedig a részt­­vevők félnapos kiránduláso­­kat tesznek a libanoni és a szíriai határ mentén. Az előadások tematikus, földrajzi, történelmi és arche­ológiai szempontokat hang­­súlyoznak ki, így az átfogó megnyitó előadást ״ Kol Erec Náftáli’׳ címen Benjámin Mázár professzor, a jeruzsá­­lemi egyetem volt rektora, az ismert régész tartja. A kronológikus sorrendben folyó előadások felölelik a keresztes hadak, az arabok és a törökök uralmával kap­­csolatos eseményeket, vala­­­amint a mandátumi idősza­­kot és a függetlenségi hábo­­rú idejét. A judaisztikát kedvelők bizonyára tömege­­sen keresik majd fel a ״ Don Joszéf Hánászi és a tibériá­­si királyságiról szóló, a ״ Rabbi Méir Bál Hánesz a hagyományok tükrében” és a ״ Joszéf, Chimsár királya és a tibériási szanhedrín böl­­csei” című előadásokat. Az utóbbi előadás (Ch. Z. Hirsch­berg professzor) a zsidó tör­­ténelem egyik alig ismert szakaszáról szól. A Chimjár arab törzs uralta a második században az arab félsziget déli részét, beleértve a mai Jement is. Ezt a harcos törzset még a római légióknak sem sikerült leigázni. A 6-ik század ele­­jén a törzs vezetője, Abu Ka­­rib, önszántából felvette a zsidó vallást és fia, Joszéf Du Nivász Chimjár (520— 530) nemcsak a trónon, ha­nem a zsidó vallás gyakorlá­­sában is követte őt, a törzs összes tagjaival együtt. Jo­­széf Chimjár királya ural­­mának Kalév etiópiai király vetett véget, majd a zsidó­­jemenita király utódait Kuszro perzsa király igázta le. 628-ban, amikor a moha­­medán vallás elárasztotta az arab félszigetet, az utolsó Chimjár is eltűnt — felvette a muzulmán hitet. Az országismereti társaság 24-ik nagygyűlésének rende­­zésében segédkezet nyújtott a vendéglátó Tibériás váro­­sa, a Chámél Tvéria gyógy­­fürdő társaság és a miniszter­elnökség tájékoztatási osz­­tálya is. A helyi szállodák és panziók 20 százalékos ked­­vezményt biztosítanak a ta­­lálkozó résztvevőinek. A ma kezdődő találkozó újabb bizonyítéka lesz az ország és vele együtt a Gá­­lil iránti szeretetnek és a széles tömegek tudásvágyá­­nak. (fuchs) Az újságokból A lapok legnagyobb része, pártállásra való tekintet nélkül, Ben Gurion, az agg államférfi 80. születésnap­­jának szentelik vezércikkeiket. I. (DAVAR, a Hisztadrut lapja) — Az 52S­­­1 egész közönség egyesülten ünnepli Dávid é­s Ben Gurion 80. születésnapját és ezt po­zitív jelenségnek tekinthetjük. Ben Gurion örök időkre be­­véste nevét a zsidó nép történelmébe és nem kell kivárni, amíg egy történész értékeli ki szerepét a zsidó nép nemzeti függetlenségének feltámadásában és a zsidó államiság ki­­alakításában. Nincs szükség történelmi perspektívára, hogy kellőképpen értékeljük, milyen nagy szerepe volt Ben Gu­­rionnak azokban a cselekményekben, amelyek az évezredes nemzeti államot valósággá változtatták. Azok a belpoliti­­kai harcok, amelyekben Ben Gurionnak is szerepe volt —­ akármennyire is fontosak — sohasem árnyékolják be Ben Gurion központi szerepét az Izráel nemzeti feltámadásáért vívott harcban. A makacs hit, az akaraterő, a küldetés fontosságának helyes felmérése, a történelmi érzék — ezek voltak azok a tulajdonságok, amelyek a h­alócok csekély csoportjának Erec Jiszráélbe való alisjárását...a szórványok egybegyűjté­­sének hatalmas akciójává fejlesztették ki. üdvözöljük azt a tényt, hogy a széleskörű nagyközönség minden lehető mó­­don igyekszik kifejezésre juttatni Ben Gurion iránti elisme­­rését és ebben részt vesznek azok a politikai irányzatok is, amelyek nem értenek egyet az ünnepelt vonalvezetésével, gondolatvilágával. Ez helyénvaló is, mert Ben Gurion tevé­­kenysége, felfogása, elsősorban össz­nemzeti, nem pedig pártpolitikai meggondolásokból fakadt. Ben Gurion egyes elgondolásai helyesek, mások pedig mind a mai nap vitat­­hatók. Tény azonban, hogy egy kérdésben, amely Ben Gu­­rion életútjának központi tengelye, volt — a zsidó nemzet sorsának kialakítása — a történelem már Ben Gurion ja­­vára billentette a mérleget. Efelett az egész izraeli nép el­­ismerését fejezi ki az idős vezérnek, 80. születésnapja al­­kalmából. II. (HACOFE, a Vallásos Nemzeti Párt 1­3/ f lapja). " Ben Gurion 80. születésnapját "­­­ olyan időszakban ünnepli, amikor már nem áll a kormány élén és nincs semmilyen központi sze­­repe az állam ügyeinek vezetésében. Ezt a történelmi dátu­­mot megelőzően megvált a kormánytól, utána pedig párt­­jától. Az utóbbi időben idejének nagy részét azzal tölti, hogy élesen bírálja azt a pártot, amelynek megalapítói közé tar­­tozott. Még a Mápáj központjában elhangzott üdvözlő be­­szédból is kicsendült annak az éles vitának a visszhangja, amely az ünnepelt és volt pártja között fennáll. Amikor a nemzet nagy történelmi dilemma előtt állt, amikor a két út között kellett választani, amelyek közül az egyik veszélytelen, de egyben kilátástalan, a másik pedig veszélyes, de egy új, szebb jövő lehetőségét foglalta magá­­ban, Ben Gurion mély, szinte fanatikus hittől vezettetve, merészen és távolbalátóan azok élére állt, akik elhatározták a zsidó állam felállítását. E pillanatban pártvezérből népve­­zér lett. Nem tudunk magyarázatot találni arra a tényre, hogy éppen a vallástalan, a zsidó tradícióktól távol álló Ben Gurion volt a vezér. Bátor, vallásos személyiségek álltak mellette ugyan, de ő volt az első és a legfontosabb azok kö­­zött, akik a zsidó állam azonnali megteremtését köve­­telték. Hasonlóan határozott viselkedést tanúsított a felsza­­badító háború, a hadsereg megteremtése, Jeruzsálemnek az ország fővárosává való kikiáltása, a szináji hadjárat és más történelmi fontosságú események során. A vallásos közönség jól ismeri Ben Gurion negatív állás­­pontját az örökértékű zsidó hagyományokkal, a Tóra pa­­rancsaival szemben — de ennek ellenére, 80. születésnapja alkalmából elismerésünket kell kifejeznünk az állam meg­­teremtése és védelme körül szerzett érdemei, valamint afe­­lett, hogy ma is aktív irodalmi és pártpolitikai munkássá­­got fejt ki, a Kneszetben kifejtett tevékenységén kívül. Ben Gurion örök időkre bejegyezte magát a zsidó nemzet tör­­ténelmének aranykönyvébe és kellőképpen értékelnünk kell nagy óráit, amelyben az egész izraeli nép küldetésében, vég­­telen odaadással, bölcseséggel vezette a népet a nemzeti függetlenség felé­­. THE JERUSALEM (JERUSALEMPOST angol nyel­vű napi- 1־ a1־ lap) — Körülbelül 3 évvel ezelőtt vált­­­­k meg Ben Gurion a kormánytól, de nem fordított hátat a közéleti szereplésnek. Ben Gurion egyike annak a kevésnek, aki még életében legendává vált. Külö­­nösképpen az elmúlt három évtized, a vészkorszak, a világ­­háború, a mandátum megszűnése és az arabokkal való harc volt Ben Gurion politikai alkotóképességének fénykora. Ben Gurion nem volt kétségekkel vivődő Hamlet, hanem mindig energikusan, visszavonhatatlanul, azonnal határozott. Azt is megállapíthatjuk, hogy azok a bíráló hangok, amelyeket Ben Gurion főleg az utóbbi időben hallatott, a legkevésbé sem csökkentik az általa betöltött történelmi küldetés nagy­­ságát. Sohasem fogjuk tudni, lehetett volna-e világrahozni a zsidó államot másképpen, háború, belső és külső küzdelem nélkül is, ha Ben Gurion más lett volna. 80. születésnapja alkalmából Ben Gurion megérdemelte a visszavonulást és a közte és volt munkatársai közötti véleményeltéréseket át kell helyezni a történelemkönyvek lapjaira. Jellemző, hogy a kormánynak külön ülést kellett tarta­­nia, hogy megfogalmazza üdvözletét annak az embernek, aki nyíltan ellenzi Lévi Eskol miniszterelnöki pozíciójának tényét. Bírálat hangzott el a Mápás ülésén is és talán ez a legnagyobb elismerés a 80 éves államférfinek, hogy nézetei, cselekedetei és személye ma is heves vita tárgyát képezik. Ez azt bizonyítja, hogy Ben Gurion felfogása, nézetei nem a múlthoz, hanem a jelenhez tartoznak és ma is nagy fon­­tossággal bírnak a nemzet életének szempontjából. Szovjet flotta a MIG-ek nyomában (HAJÓM, a Gád­iál lapja)­­ Nemrégi­ O­éi­ben nyilvánosságra került, hogy a Szov­­­vv­jetunió állandó flottát tart a Földközi tengeren és a Vörös tengeren is. Ugyan­­akkor a Szovjetunió további fegyvereket szállít íróknak, Szíriának és Egyiptomnak. Ez arra utal, hogy az oroszok egyre jobban megvetik a lábukat térségünkben. Ennek pszi­­chológiai szempontból is nagy fontossága van, mert fokozza az arabok biztonságérzetét és további agresszivitásra ösz­­tökéli őket, főleg Szíria részéről. Ugyanakkor, sajnálatos módon, Amerika is „védelmi” fegyvert szállít egyes közelkeleti arab álamoknak. Ameri­­kának figyelembe kellene vennie azt, hogy a szovjetbarát és a nyugati orientációjú arab államok egyaránt fenyegetik Izrael puszta létét.

Next