Uj Kelet, 1967. július (48. évfolyam, 5758-5783. szám)

1967-07-28 / 5781. szám

m........................................v.v.v.v.^^ p. I LÁRÁTI MELLÉKLET ............... 1967 JULIUS 28.־כ זומת ז״כשת מ1ףס זובטל A N­E­­VS­Z­E­T­I ÖSSZEFOGÁS JEGYÉBEN: Óriási érdeklődés mellett zajlott le az egységes magyar fisur demonstratív nagygyűlése | ־­­A felszólalók kihangsúlyozzák: Nincs különbség a hitleri „végső megoldás” (Endlösung) és Nasszer emberirtó törekvései között. — Súlyos szavakkal bélyegzik meg a pesti kormány Izráel­­ellenes magatartását . Kiáltvány a világ magyarnyelvű zsidóságához A hatnapos háború egyik nagy eredménye, hogy mind Izraelben, mind a külföldi zsidóság körében megteremtette az egységfrontot. A nagy nemzeti összefogás iránt az iz­­raeli magyar sisuv sem maradt közömbös: Salpeter Julius kezdeményezésére megindultak a szervezet­közi tárgyalás­­ok, amelynek eredményeképpen létrejött az Egyesült Izraeli Magyarajkú Zsidók Szervezete, amely hétfőn tar­­totta meg első demonstratív nagygyűlését Tel-Avivban, a Hitac­dut Olé Hungária nagytermében. Jeruzsálemből, Haifáról, Ná­tánjáról, Beér-Séváról és az ország különböző városaiból jöttek el a magyar zsidó szervezetek képviselői a nagy­gyűlésre, hogy meghallgas­­sák a politikai, diplomáciai helyzetről szóló jelentéseket és meghatározzák a magyar sisuv tevékenységének irány­­vonalait a sorsdöntő kérdé­­sekben. A nagygyűlést Salpeter Julius nyitotta meg, méltat­­va a magyar-zsidó egység­­front jelentőségét és fontos­­ságát, majd köszönetet mon­­dott a szervezetek és egyesü­­letek vezetőinek, a nagygyű­­lés szónokainak, valamint az előkészítő bizottságnak, a­­mely Simon Tibor, Farkas Tibor, Bleich Lajos, Reich Jehosua, Reich Helén és Für­­tös Simonnal az élen kitűnő munkát végzett. Ezután rö­­vid szertartás következett, a­­melynek keretében kegyelet­­tel emlékeztek meg a hatna­­pos háború hősi halottairól és két magyar­ zsidó, aki fiát vesztette el a háborúban, meg­gyújtotta a gyertyákat. Az egyik Lax Mordecháj, akinek Dov nevű fia, míg a másik Genuth Joszéf, akinek Asér nevű főhadnagy fia halt hősi halált az izraeli nép megvál­­tásáért folyó harcokban. A felszólalások sorát dr. Herskovits Fábián, a buda­­pesti Dohány­ utcai templom volt főrabbija nyitotta meg, aki a magyarajku jisuv tör­­ténelmi feladatairól beszélt. Élénk színekkel vázolta fel a magyar jisuv múltbeli telje­­sítményeit és hangsúlyozta: A nagygyűlés az ország ma­­gyarajkú lakosságának de­­monstratív állásfoglalását kell, hogy kifejezze, hazánk béketörekvései mellett. Dr. Kanders Ben Cion, aki az izraeli Bné Brit páholyok munkaközösségének elnöke és így pozíciójánál fogva is intenzív kapcsolatot tart fenn a külföldi zsidósággal, arról beszélt, hogy a veszély nap­­jaiban a világ zsidósága egy­­emberként sorakozott fel Iz­­rael mellett. Dr. Kanders ez­­után az alijta szükségességé­­ről beszélt: Legfontosabb gondunk, hogy Izrael állama továbbra is őrizze meg zsidó jellegét és a megnagyobbo­­dott területek, valamint az arabság természetes szaporo­dása révén ne váljék idővel binacionális állammá. Dr. Weissburgné, Ohlbaum Etus, a gálati zsidó asszo­­nyokhoz intézte szavait, rá­mutatva arra a mérhetetlen áldozatra, amelyet Izráel né­­pe hoz a zsidóság jövőjéért és fennmaradásáért. A nagygyűlés kétségkívül leghatásosabb szónoka dr. Hermann Dezső volt, aki a legsúlyosabb szavakkal ítélte el a Szovjetuniót, egyrészt, mert állig felfegyverezte az arab államokat, másrészt, mert a csúfos vereség után diplomáciai vonalon igyek­­szik Izraelt lépten-nyomon kompromittálni, miközben a legdurvább fenyegetésektől sem riad vissza. Hermann Dezső konklúziója: Oroszor­­szág kénytelen a koexiszten­­cia útját választani a nyugati szuper - nagyhatalommal, az Egyesült Államokkal, mert egy Kínával való összecsa­­pás esetén egy kétfrontos há­­borúban ab ovo pusztulásra van ítélve. Schön Dezső arról beszélt, hogy soha háborúról még olyan bőséges tudósítások nem jelentek meg, mint a hatnapos háborúról, amelyet riporterek, katonai szakírók, fotóriporterek, rádió- és tele­­víziós állomások munkatár­­sai „koveroltak”. Az ok: Vi­­lágszerte szinte biztosra vet­­ték, hogy az állig felfegyve­­rezett arab államok három frontos háborújában Izrael el fog vérezni. Ez a példa nél­­küli összecsapás vonzotta ide az újságírók hadát. Izra­­el győzelme a világ csodála­­tát és elismerését váltotta ki, ugyanakkor az arab orszá­­gok, továbbá Oroszország és csatlósainak rádió­ adásaiban és sajtójában különböző vér­­vád-mesék születtek meg, s immár második hónapja eze­­ket tálalják hallgatóik, illet­­ve olvasóik elé. Schön Dezső ezután arról beszélt, hogy a magyarországi sajtó egyér­­telműen a rágalmazók kóru­­sához szegődött és a leggya­­lázatosabb szerepet a zsidó származású újságírók töltik be. Dr. Frenkel Jenő, volt sze­­gedi főrabbi gyönyörűen fel­­épített felszólalásában arról az évezredes intim lelki kap­­csolatról beszélt, amely a zsidó népet Jeruzsálemhez köti. ,,Volt idő — mondotta — amikor zsidó nem lakha­­tott Jeruzsálemben, de Jeru­­zsálem mindig a zsidó nép szívében lakott”. Dr. Fren­­kel ezután vitába szállt Péter János magyar külügyminisz­­terrel, aki a cionista mozg­a­­lommal kapcsolatban az ava­rokról példázott, holott, min egykori debreceni református püspöknek tudnia kellene, hogy a zsidó jisuv folytossága egy pillanatra sem szakadt meg a Szentföldön és a zsidó nép egy pillanatra sem mon­­dott le a visszatérés jogáról, hitéről és reményéről. A magyar kormány állás­­pontját analizálta felszólaló­ Sábán dr. Tuval Méir, Izráel volt budapsti követe is. ,,Tör­­ténelmi elszámolásunk van a magyar néppel, amely min­­dig rosszul helyezkedett” — mondotta dr. Tuval. Ezután bonckés alá vette Kádár Já­­nos és Péter János legutóbbi, a közelkeleti kérdéssel kap­­csolatos beszédeit. Péter Já­­nos azt állította külügyi expo­zéjában, hogy a magyar kor­­mány Izrael 1956-os „agresz­­sziója” után nem küldött kö­­vetet Tel-Avivba és nem volt hajlandó kibővíteni a keres­­kedelmi és kulturális kapcso­­latokat Izraellel. ,,Péter Já­­nos enyhén szólva valótlan­­ságot állít — mondotta dr. Tuval —, mert 1956-59-ig jó­­magam követi minőségben (Folytatás a 10-ik oldalon) AZ EGYSÉGES MAGYAR JILOV TEL-AVIVI DEMONSTRATIV NAGYGYŰLÉSE Felvételünk a nagygyűlés közönségének egy részét ábrázolja, amely megkülönböztetett érdeklődéssel hallgatja a felszólalókat . A kép jobb sarkában Salpeter Julius, a nagygyűlés elnöke, akinek kezdemé­­nyezésére jött létre a magyar sisuv egységfrontja KIÁLTVÁNY Cionért nem hallgatok és Jeruzsálemért nem nyugszom, mig földerül, mint fényesség az ő igazsága és szabadulása, mint a fáklya tündököl. .Jesajáhu 62—1. A VILÁG MAGYAR NYELVŰ ZSIDÓSÁGÁHOZ Az Egyesült Izraeli Magyarajkú Zsidók Szervezete, a­­mely magába foglalja, a mintegy kétszázezer főnyi magyar ajkú lakosságot, a világ minden táján élő, magyar nyelvte­­rületről elszármazott zsidósághoz — Izráelt és az egész világ zsidóságát érintő küzdelmes és sorsdöntő órákban, az alábbi kiáltvánnyal fordul: Testvéreink! Ma már a világ minden részén élő és józanul gondolkodó ember előtt, tisztán állanak az előzmények és okok, melyek Izraelre, ezt az általa nem kívánt és annyi vér — és anyagi áldozatot követelő háborút rákényszerítették. A frontokon a harcok szünetelnek, sajnos azonban azok a sátáni erők, melyek Izrael államának megszületése óta a békés együttélést, a közelkeleti térségben megakadályoz­­ták, immár a harmadik háborút kényszerítették ránk, — most a nemzetközi fórumokon próbálják Izraelt, légbőlka­­pott, hazug vádaskodással kompromittálni. Fájdalommal állapítjuk meg, hogy ebben a rágalom­­hadjáratban olyan államok is részt vesznek, melyek polgá­­rai, — zsidók és nemzsidók — együtt szenvedtek a hitleri rémuralom alatt. Meg kell lássa és meg kell értse a világ, hogy nincs semmi különbség a hitleri „végső megoldás” (Endlösung) és Nasszer emberírtó törekvései között, aki félreérthetetle­­nül kürtölte világgá, hogy Izrael népét fizikailag meg fogja semmisíteni és országunkat a világ térképéről le fogja törülni. Ezt a tényt az izraeli hadsereg birtokába ju­­tott és az egyesült arab vezérkar által kiadott napiparan­­csok is egyértelműen igazolják. A világ zsidósága e napokban felismerte a súlyos ve­­szélyt, amely ebben a küzdelemben fenyegetett és egyönte­­tűen zárkózott fel minden eszközzel Izrael megsegítése érdekében. Ez a rendkívüli összefogás nem kis mértékben segítette népünket és hős katonáinkat a győzelemhez. A békét még nem nyertük meg, óriási, további erkölcsi és anyagi erőfeszítésekre van szükség a mindannyiunk által óhajtott béke elnyeréséhez, amely mind népünknek, mind a világ összes népeinek meg kell hozza a biztos nyugalmat és a zavartalan fejlődés lehetőségét. Felhívunk tehát Ben­­neteket, Testvérek, arra, hogy: 1) Szünet nélkül folytassátok erőfeszítéseiteket Izrael erkölcsi és anyagi támogatására. 2) Felvilágosító munkátokkal, a társadalom minden­zsidó és nemzsidó­ rétegében küzdjetek tovább a világban terjesztett koholmányok ellen, amelyeknek célja: Izráel fényes győzelmének aláásása és nemzeti létünk megsem­­misítése.1967 VII 28 UIJ Kelet 1­3) Hozzátok országotok közvéleményének tudomására, hogy az az álláspont, melyet a Szovjetunió és csatlósai —• közöttük Magyarország is, ebben a kérdésben elfoglalt és elfoglal, a háborús állapot és az ellenséges légkör kialaku­­lásához nagy mértékben hozzájárult, — minden erkölcsi alapot nélkülöz és kizárólag a Szovjetuniónak, a közelkeleti térhódításait szolgálja. 4) Világosítsátok fel országotok közvéleményét és ve­­zető politikusait arról, hogy Jeruzsálem városa egy és oszt­­hatlan, annak birtoklása Izrael elévülhetetlen történelmi joga. 5) Mutassatok rá, hogy államunk fennállása óta, a szenthelyeket bitorló Jordánia, a fegyverszüneti egyezmény 9-ik pontjában foglaltak ellenére elzárta a Szentfal és az összes szenthelyek látogatását a zsidóság elől, valamennyi történelmi múltú, zsidó templomot lerombolta és a földdel egyenlővé tette. Ennek az intézkedésnek nyomán nem ke­­vesebb, mint harminchat templomunk semmisült meg. Az Olajfák hegyén levő ősrégi zsidó temetőket meggyalázták, a sírkövekből kaszárnyákat és utakat építettek. 6) Az elmúlt húsz év alatt a vallás szabad gyakorlatá­­nak nemzetközileg biztosított jogaiért egy állam sem emel­­te fel szavát,­­ ezért ma, amikor Izrael állam­a minden fe­­lekezetnek egyaránt biztosítja a szenthelyek látogatását és vallásaik szabad gyakorlását, nincsen jogi és erkölcsi alapja annak, hogy államunknak Jeruzsálemhez való jogát bárki is elvitassa. 7) Országunk jövő fejlődésének záloga: Az alijja állan­­dó fokozása. E történelmi időkben a legnagyobb segítség az Izraelbe való hazatérés, annak gazdasági, társadalmi, és politikai életében való, begyökerezés. Az ország igen nagy számú éré befogadására képes. Támogassátok teljes szíve­­tekkel az alijjára való törekvéseket, tudatosítsátok orszá­­gotok zsidó társadalmában, hogy ez az egyetlen járható, biztos út, mely magunk és gyermekeink számára a szabad nemzeti élet és a boldog jövő felé vezet. 8) A küzdelem változatlanul folyik tovább és előrelát­­hatóan még hosszú időn át folytatódni fog. Hogy ennek a gyümölcsei beérjenek, szükséges, hogy éreztessétek azok­­kal az államokkal, melyek igazságtalanul és fondorlatosan ellenünk fordultak és részt vesznek a rágalomhadjáratban, hogy nem vagytok passzívak e magatartással szemben. Jut­­tassátok kifejezésre felháborodásotokat, azáltal is, hogy nem fogtok ezekbe az országokba utazni, akár üdülés, akár más célból és általában csökkentsétek le kapcsolataikat minden vonatkozásban. 9) Testvéreink! ügyünk igazságos. A világ közvéle­­ménye mögöttünk áll. A Teremtő segítségével a világ Ítélő­­széke előtt is győzni fogunk. IZRAEL ÉLT, ÉL ÉS ÉLNI FOG AZ EGYESÜLT IZRAELI MAGYARAJKÚ ZSIDÓK SZERVEZETE.

Next