Uj Kelet, 1967. szeptember (48. évfolyam, 5811-5835. szám)
1967-09-01 / 5811. szám
A visszatérés mellékvágánya Sehogy sem jó. Nyilván nem lett volna jó, ha annnak idején Mose Dáján véleményét fogadja el a kormány, éspedig, hogy egyetlen új menekültet sem kell visszafogadni. A hadügyminiszter a Ráfi aktivistáinak tel-avivi gyűlésén fejtette ki rideg elméletét. Azt magyarázta, hogy az általános arab menekültprobléma szempontjából egészen mindegy, hogy még 150—200 ezer ember hagyta el a lakóhelyét. Ezeknek nagy része az 1948. évi háború menekültjei, tehát voltaképpen ugyanazon személyekről van szó, akiknek végleges letelepítését a közelkeleti kérdés békés rendezése keretében kell végrehajtani. Jordánia üljön le a tárgyalóasztalhoz és akkor majd megoldást találunk az új menekültek elhelyezésére vagy visszatérésére, a békefeltételek alapján. Dáján hadvezér módjára beszélt, logikusan és velősen. Szembehelyezkedtek vele a kormánynak csaknem összes tagjai — csak a Gádát két minisztere támogatta. A kormány Aba Even külügyminiszterre hallgatott, akinek a hatnapos háború utáni nemzetközi helyzetben igen sok körülményt kellett figyelembe vennie. Az UNO emberbaráti szempontok vezette határozatot hozott, felhatalmazva főtitkárát, tegyen meg mindent a háború következtében kiváltott emberi szenvedések enyhítésére. A főtitkárnak külön megbízottja is érkezett, a nemzetközi Vöröskereszt is közbelépett. A világ televíziós állomásai tele voltak a menekültek szenvedéseit ábrázoló beszámolókkal. Az UNO rendkívüli közgyűlése is együtt volt még akkor és a szeptember 19-én nyitó rendes közgyűlés sem volt messze. Aba Evennek is igaza volt tehát, amikor úgy érvelt, hogy Izrael nem szállhat szembe a nemzetközi közvélemény akaratával. S a heteken keresztül folyt tárgyalások után, amelyekben Jordánia az arabokra sajnálatosan jellemző presztízs-jelszavakon nyargalva, sokáig nem akarta megkötni a Vöröskereszt közvetítésével felajánlott egyezményt, megkezdődött a visszaköltözés, amelyről hamarosan kiderült, hogy tökéletlensége és mondhatnók, keresztülvihetetlensége voltaképpen mellékvágányra vezette az Izrael és Jordánia közötti megegyezés távoli lehetőségét. Könnyű lesz most az UNO közgyűlésén embertelenséggel vádolni Izraelt. Goszpodin Koszigin hű szóvivője, dr. Fedorenko megismételheti perverz vádjait Izráel hitlerista módszereirel. Nem lesz könnyű az izraeli küldöttség feladata, amikor azt kell megmagyaráznia, hogy ez az egész visszatérési akció csak arra volt jó, hogy a közelkeleti kérdést mellékvágányra terelje és még jobban megnehezítse a békekötést. Holott a valóság nyilván az, hogy a menekültek nem akarnak visszatérni és erre ugyanattól a jordániai kormánytól kaptak támogatást, amely kifelé a leghangosabban követelte Izraeltől, hogy visszaengedje őket. Az ammani rádió éppúgy, mint a többi arab államok propaganda szócsövei az Izrael által a nyugati partvidéken elkövetett kegyetlenkedések ocsmány rágalmaival voltak tele. A megszállt területeken gyilkolnak, rabolnak, az arabok tömegeit kiüldözik házaikból, deportálnak a cionista-imperialista hatóságok. A menekültek jordániai sátortáborainak primitív lakossága miért ne hitt volna ezeknek a hazugságoknak? Csak így magyarázható, hogy Jordánia egyetlen napon sem tudta teljesíteni a kvótát, a háromezer személyre szóló engedély alapján még kétezer sem érkezett a Jordán két hídjához, amelyeken a visszatérést lebonyolították. Száád Dzsuma jordániai miniszterelnöknek a chartumi tanácskozások forró napjaiban sem volt más mondanivalója, minthogy Izraelt vádolja a visszatérés elszabotálásával. A kérések felülbírálása során elszakítottak egymástól családtagokat, ez az egyik leghangosabb vád. Lehet, hogy ilyesmi megtörtént. Ha egy arab család nyolc tagjából kettőről megállapították, hogy az El Fatah tagjai, nyilván nem adtak nekik engedélyt a visszatérésre. Politikailag és biztonsági szempontból veszélyes elemeket nem lehet rákényszeríteni Izraelre. Ha emiatt az egész család inkább Jordániában akar maradni, úgy birkózzanak meg evvel a problémával az ottani hatóságok, amelyek szintén nem igen rajonganak a terroristáidért. : a terminus augusztus 31- én lejárt s most íz- Isráelnek szembe kell nézni a nagyhatalmak és az UNO bírálatával. Miért nem hosszabbítja meg, miért tűri könyörtelenül a menekültek szenvedéseit ? Hol marad a zsidó—arab testvéri együttélés ideálja, amelyről Aba Even olyan szépen beszélt a közgyűlésen ? Mindezek igen kellemetlen kérdések és azt is bizonyítják, milyen kínos helyzetbe kerülhet egy pusztító háborúból győztesen kikerült ország, ha sötét nemzetközi erők fognak össze ellene. Olyan ország, amelynek lakossága kétévezredes diaszpórában üldöztetésekre és sanyargatásokra emlékszik és most, amikor már húsz évig harcolt hősiesen nemzeti önállóságáért, akarva-akaratlan hódító hatalom szerepét kell megjátszania, ami nem illik lelkialkatához és történelmi etikájához. Végeredményben azonbanmégis a hódítás ténye dönti majd el ezt a kérdést is. Izrael nem ad vissza talpalatnyi területet sem, amíg az arabok nem kötnek békét. Minden probléma, amely a közelkeleti válság megoldásá- I nak keretébe tartozik, a békeszerződésekben nyernek majd megoldást — tehát a menekültek visszatérése is, amelyet nem hagyhatunk az egyetemes béketörekvéseinek mellékvágányán. Ha tehát Jordániának panaszolni valója van, mindenekelőtt rendezze el önmagával a lenni vagy nem lenni problémáját: döntsön afelől, akar-e Izraellel békében élni vagy sem. Ha majd hivatalosan is nyilvánosságra kerül, hogy milyen béketervet nyújt be Husszein az arab ״ testvérállamoknak, és hogy van-e reális támaszpont ebben a béketervben a jövendő tárgyalások szempontjából — jó lesz a menekülteknek is. Ha úgy gondolják, hogy a közelgő tél sok szenvedést okoz majd a sátortáborok lakóinak, kössenek békét még a tél beállta előtt. IRATKOZZON FEL KIRÁNDULÁSAINKRA: Jeruzsálem, Chebron, Jericho, Seehem, RÁMÁT HAGOLÁN (Kuneitra), Gáza, El-Aris (Szináj) Mácádá, Arádon keresztül. - Körrepülés Szuez és a Tirán szoros felett. CANAANTOURS, Ben Jehuda 80., T.-A., Telefon: 229125. 2 bgq-KÉSZPÉNZZEL VÁSÁROLHAT 3 SZOBÁS LAKÁST NATANJÁN KERJÁT NORDAU NEGYEDBEN A különbözet 135.- iS egyenlő havi részletekben rögzítés nélkül. Részletek: Bassco, Tel-Aviv, eladási osztály, Hár Színáj u. 1. tel. 622211. Az események margójára SZOVJET FLOTTA a közelkeleti térségben 1967 IX 1 Uj Kelet 3A JIDDISE JUNG TEATER Igazgató: ARJE FINKELSTEIN bemutatja a legújabb zenés aktuális szatírát ״ GESOSZNUNGETROFN' ' a híres énekessel: JISZRAÉL JICCHAKI Péntek, szept. 1. Szombat, szept. 2. KIRJAT-CHAJIM TEL-AVIV Bét-Háám, 8.40 | Ohel-Sém, 7 — 9.15 m Hétfő, szept. 4. Kedd, szept. 5. CFAT AKKÓ cm, 9-kor Gán Eden, 9-kor ״ Szerda, szept. 6■ Péntek, szept. 8■ TEL-AVIV HAIFA Ohel-Sém, 8.30 Óra, 9-kor Szombat, szept. 9. JERUZSÁLEM, Mitchell, 8-30 g | Jenny Kessler | | NAGYOPERETTBEN | ■ Di ruménise I diászene | Péntek, szept. 1. NAZARET Nurit, 8.45 Szombat, szept. 2. TEL-AVIV ZOA, 7 — 915 1 Hétfő, szeptember 4. , RAMAT-GAN Keszem, 8.45 Kedd, szept. 5. GIVAT OLGA Gál, 8.30 Szerda, szept. 6. RAMLE Ajálon, 8.30 Csütörtök, szept. 7. ■ KFAR-SZABA Árnás, 8-30 Péntek, szept. 8. DIMONA Dimona, 8.30 Szombat, szeptember 9. TEL-AVIV ZOA, 7 — 915 ן te• Vagy talán éppen az orosz veszedelem kergetné a békébe? , Sajnos, nem tudom elhindni. - Faragó Miklós írta: Arad Gideon A nagy arab vereség egyik kihatásaként a Szovjetunió Hadiflottájának egyik raja itt cirkál a Földközi-tenger keleti részében, minden cáfolat ellenére is ellátási bázisokat épít ki az arab országokban és nyilvánvalóan az a szándéka, hogy állandó jeleggel képviselje ebben a térségben a szovjet haderőket, az amerikai hatodik flotta némi ellensúlyaként. Az Atlanti Szövetség főparancsnoksága ezért máris arról tárgyal, hogy ellenflottát szervezzen az oroszok által veszélyeztetett déli szárnyának védelmére, de ez a flotta csak háború esetén állna rendelkezésére. Közben Molodhov tengernagy flottájának hadihajói megunták, hogy Port Szaidnál tétlenül és tehetetlenül farkaszszemet nézzenek az izraeli csapatokkal — és odébb álltak, átköltöztek a szíriai Latákiába. A közelkeleti válság csupán alkalmat szolgáltatott arra, hogy az oroszok a mi körzetünkben is érvényesítsék új stratégiájukat, amelyben a flotta jelentékeny szerepet játszik — de az orosz flotta hajói már évek óta cirkáltak a Földközi-tengeren. A változás annyiból áll, hogy növelték a flotta erejét és nyilván állandó jellegűvé tették, míg azelőtt gyakrabban váltották le a Földközitengeren cirkáló kisszámú hajót, amelyeknek Albánián kívül nem volt állandó ellátási bázisuk. A nagy gonddal és költséggel felépített egyiptomiorosz hadsereg villámgyors szétmorzsolása az izraeli haderők által, arra késztette Moszkvát, hogy hosszúlejáratú terveiben az új helyzet által megkívánt változtatásokat eszközöljön. Világos, hogy az oroszok többé nem bízzák magukat arab hadseregre és főleg nem egyiptomi hadseregre. A riadt tempójú fegyver és repülőgép szállítások és az egyiptomi hadsereg valame-Gorcskov tengernagy, a szovjet hadiflotta főparancsnoka, maga írta meg a Morszkoj Szbornyik című tengerészeti folyóiratban, hogy a Szovjetunió az amerikai és angol tengeri haderők növekedése nyomán, az ötvenes évek közepén határozta el olyan flotta kiépítését, amely „képes stratégiai jellegű támadó feladatok elvégzésére”. A tengernagy szerint az oroszok tudomásul vették, hogy az általános fejlődés abban az irányban halad, hogy a flottát tegyék a hadviselés legfőbb stratégiai eszközévé és úgy döntöttek, hogy nagy szabású flottát építenek, amelyben rakétákkal, atomfegyverekkel ellátott tengeralattjárók és repülőgépek játsszák a döntő szerepet. Amint az oroszok annakidején nem követték Amerikát távbombázók építésében, hanem megkockáztatták, hogy bevárják a távrakéták kifejlődését, úgy ezúttal a repülőgép-anyahajók építéséről mondtak le. Szerintük a rakétakorszakban a költséges és könnyen sebezhető anyahajók elavultak. Ma a szovjet haditengerészetnek kereken 400 tengeralattjárója van, ezekből 60 atomhajtásos és vagy 40 van távrakéták kilövésére berendezve, amelyek hasonlóak az amerikai Polaris rakétákhoz. További 40 tengeralattjáró közepes hatósugara irányított rakétákkal van felszerelve. Anyahajók hiányában a tengerészet légihaderejének szárazföldi bázisai vannak. Ennek a légihaderőnek a keretébe legalább 500 távbombázó tartozik, amelyeknek hatósugara 6000 kilométer. Azóta újabb változás is állt be a szovjet stratégiai felfogásban, ugyancsak az amerikai példán és a kubai tanulságon okulva. Amerika az 50-es évek végén feladta a „tömény visszaütés" elvét. Hadereje eddig jóformán kizárólag atomtámadás viszonzására rendezkedett be. Gyakorlatilag Kennedy elnöksége elején nyilvánult meg az új stratégia, amely kon- vencionális fegyverekkel vivott, kisebb méretű, vagy he-lyi jellegű háborúval számol (Vietnám). Az oroszok leg-utóbb a rakétahordó cirkálók mellé partraszállító hajókat osztottak be, amelyek képessé teszik flottájukat kétéltű feladatok elvégzésére. Gorcskov tengernagy tankszállító hajókat említ, valamint tengerészeti kommandókat (az amerikai Marines mintájára). Az a hajóraj ,amely most Molodhov tengernagy alatt a Földközi-tengeren cirkál, híven képviseli a szovjet haditengerészet új képét. Vannak benne rakétás cirkálók, tengeralattjárók , és emellett csapatszállító, valamint tankszállító ostromhajók. A flotilla tehát egyaránt van felkészülve nagyméretű atomháborúba, valamint konvencionális helyi háborúba való beavatkozásra. Ezzel megközelíti az amerikai 6. flotta felépítési mádlyes lábraállítása a minden egyiptomi parancsnok mögött álló orosz tisztek segítségével, csupán arra szolgáltak, hogy valamiképpen betömjék a hatalmi űrt, megvédjék Egyiptomot nemcsak Izrael, hanem esetleg más arab államok étvágya elől és főleg tudassák, hogy a Szovjetunió még mindig az arabok oldalán áll. A szovjet hadihajók megjelenése Alexandriában és Port Szaidban nemcsak propaganda jellegű demonstráció volt (flottánk két egyiptomi naszádnak az oroszok orra előtt történt elsüllyesztésével gyorsan bebizonyította, hogy az orosz flotta nem kész fegyveres beavatkozásra), hanem azt is jelképezte, hogy a Szovjetunió hadereje ezentúl közvetlenül jelen lesz körzetünkben és nem bízza magát arab csatlósok általi képviseletre. Az orosz flottamozdulatok mögötti elgondolás megértéséhez szükséges, hogy megemlítsük az orosz stratégiai felfogásban beállott változásokat. Hát, bár nélkülözi az anyahajókat. Erőben, számban persze nem tud vetélkedni a 6. flottával, amely 50 hadihajóval, 200 repülőgéppel, 25.000 tengerésszel, Poláris rakétás tengeralattjárókkal, a világ egyik nagy, komoly úszó hadereje. A különbség másban is megnyilvánul. A 6. flotta majdnem teljesen független szárazföldi ellátási bázisoktól, igen hosszú ideig folytathatja menőverezését a tengeren, anélkül, hogy bázisra szorulna, míg az oroszoknak egyelőre alig van ellátó hajójuk, megszervezett tengeri utánpótlásuk, elegendő segédhajójuk. Emiatt vannak ráutalva az ellátási bázisokra. Alexandriában már régen van ilyen bázisuk, megfelelő raktárakkal, legutóbb pedig, a szíriai Latakia kikötőben építettek ki teljes titokban ׳ ilyen támaszpontot. A szovjet flotta számára egyébként Abdul Nasszer ha-talmas nehézséget keltett azáltal, hogy eltömte a Szuezi-csatornát. Nasszer saját flottáját is kettévágta. Az egyiptomi hadihajók egyrészét június első napjaiban a Tiráni-szoros vidékére rendelták, miután Izráel ügyes csellel azt a benyomást keltette, hogy ott tengeri támadásra készül. Ezek a hajók bázis nélkül maradtak, mert Szuez kikötője ma izraeli tábori ágyuk lőtávolságában van és főleg túl közel fekszik a szináji izraeli repülőterekhez. Ezért Nasszer a jemeni Hodejbába küldte hajóit. Hodejba kis kikötőjét az elmúlt években az oroszok építették ki igen jelentékeny hadi és kereskedelmi kikötővé. Itt van a szovjet hadiflotta másik nagy bázisa az arab térségben. Nasszer elvágta az összekötő utat a földközi-tengeri és a vörös-tengeri szovjet flottarajok között, ami egycsapásra csökkentette mindkettőnek erejét. Pedig tudjuk, hogy májusban jónéhány szovjet hadihajó haladt át Szuezen, a Vöröstenger felé. Az oroszok a múltban azért mutatkoztak keveset a Földközi-tengeren, mert ide csak a Boszporuszon keresztül tudnak eljutni és az 1936 évi nemzetközi egyezmény szerint minden hadihajójuk áthaladását egy, héttel előre kell közölni Törökországgal, tehát az Atlanti Szövetséggel. Miután leküzdötték ezen csatornával szembeni ellenszenvüket és biztosították a maguk számára a Szuezicsatorna uralását Nasszer útján, lemerészkedtek a Vörös-tengerre, eljutottak Jemenig. Most saját „megbízható” szövetségesük, Gamal Abdul Nasszer, vágta el az odaküldött hajókat az anyaflottától. A következő támaszpont, amelynek megszerzését az eredeti tervek szerint az oroszok Nasszerre bízták, Aden nagyfontosságú kikötője. Az adeni fejlemények még sürgősebbé teszik az oroszok számára a Szuezicsatorna megnyitását. Nem keltene meglepetést, ha az oroszok Adenben és Jemenben a jövőben megbízhatóbb helytartót keresnének. Gondolom, nem mindenki tudja, hogy ki volt Glubb pa- ja. Most azért vált időszerű- öné, mert közvetlenül a hat capos háború után feltűnést keltett a történtekről közzé- tett véleményével. Ezért 16- 1 ,׳ idén bemutatom: 11 Évtizedekkel ezelőtt angol s katonatiszt volt, utoljára őr-agyi rangban. Abdallah, Jor- lánia, illetve akkor csak Cranszjordánia emírje szervetette az Arab Légió meg- szervezésére és kiképzésére. I Glubb őrnagy a vállalt fel-datot kitűnően teljesítette: 1 az Arab Légió éveken át, 1 számban ugyan kicsi, de fügyetlen ütőképes erő volt e ezen a tájon. Olyan odaadás- Iiái töltötte be hivatását, hogy ן végül ő maga is teljesen bele- s jlvadt az arab környezetbe, Mohamedán lett és az akkor már király, pasává nevezte ki, ami egyenlő a tábornoki ranggal. Husszein, Abdallah unokája és utóda, kezdő-ki- 1 rály korában nem jó szem-mel nézte a pasa népszerűsé- i gét, valószínűleg félt is, hogy a tisztikar inkább húzta- f rancsnokához, a pasához, s , mint a még nagyon ifjú ki- 1 rályhoz, ezért az egyik nap- | ról a másikra menesztette. | Glubb pasa azóta nyugdííjasként Londonban él. Az e egyik ottani lap szerkesztője 1e emlékezett rá, mint a Közel-elet kitűnő szakértőjére és a hatnapos háború másnapján megkérdezte tőle, mi a véleménye a történtekről. Az interjút annak idején az Új Kelet is közölte. Glubb pasainnak a meglepő véleményé- jek adott kifejezést, hogy té- - vedés az arabok mellett az oroszokat is belevonni a ve reségbe, mert a szovjet-szak- 1rtőknek tudniok kellett, hogy 1íz Izraelt körülvevő arab államokra biztos vereség vár. Az oroszok ennek tudatában találták ki, hogy Izráel tá- ן madásra készül Szíria ellen. , A szájukba rágták, hogy el- i érkezett az alkalmas pilla- 1 iát leszámolni az ellenség- !i ?el. így akarta és sikerült is , neki teljesen hatalmába kék- ' teni a megvert és minden srejétől megfosztott Egyipto- ! 1 nőt és Szíriát. s Ez a nyilatkozat azóta állandóan motoszkál bennem. Először akkor döbbentem rá 1 volt főparancsnok vélemén jnyének valószínűségére, amiikor orosz hajók kezdtek be-1 szivárogni Egyiptomba, rész- 1( jen Port - Szaidha, a csatár- Iiát megszálló izraeli arcvo- ra jobbszárnyától néhány killométerre, részben Alexandriába. Az első flottilát kicsi, de elég sűrű adagolásban annyi hadihajó követte, hogy a flotilla időközben tekintélyes flottává erősödött. Néhány nap előtt, amikor m már hozzászokott a világ, hogy Egyiptomban orosz flot- tabázis létesült, Moszkva az-sal a feltűnést keltő híradás- jóval lépett a nyilvánosság elé, hogy a szükséghez képest be- ,hivatkozásra alkalmas orosz erők fognak állomá-!yiózni Algériában, Egyiptomban és Szíriában. A két egymást követő katonai mozdulat egyenes következménye a hatnapos háborúnak, helyesebben: az arabok totális vereségének. Izrael győzte ugyan le őket, de az elsőszámú győztes Szovjetoroszország. A győzelem édes gyümölcsét eddig csak az oroszok aratták le. A világraszóló szovjet győzelem hírét tudtommal, egykét lap kivételével — legalább e pillanatig — teljes csend, túlzás nélkül mondhatni: dermedt csend fogadta. Mintha megnémultak volna a hírmagyarázók, a világlapok vezető publicistái! (Vagy talán elkerülte a figyelmemet.) Kinek van olyan jó fantáziája, hogy elképzelje, miként reagált volna védelmi intézkedéseken túl az USA erre a bejelentésre, nem is régen még, csak Vietnam előtt is ? Aki még ismeri Oroszország történelmét és tudja, hogy Nagy Péter cár óta soha meg nem-szűnő vágyakozással, minden leh״** ' get megpróbálva, de hasztalanul igyekezett meleg tengerhez jutni, csak az képes felfogni, mit jelent Moszkvának az évszázadok alatt soha szem elől nem tévesztett nagy cél diadalmas elérése. Azt hiszem, annak van igaza, aki hiszi és vallja, hogy a hatnapos háború győztesei Izraelen kívül az oroszok. Amit nem tudtak elérni sem évszázadok hagyományain finomra csiszolódott, tehetséges diplomatákkal, sem fegyverrel, mint a többször megismételt orosz-török háborúkban a valamikor ortodox Konstantinápolyért és a Dardanellákért, ahhoz hozzásegítette őket Marx és Lenin, valamint hatalmas fegyverzetük... a hatalommal párosult ideológia. ״ Hatalmukkal támogatták az ideológiát, ideológiával pedig fokozták és megszilárdították hatalmukat״ — írja Salvador de Madariaga egyik remek tanulmányában, nem sokkal a hatnapos háború után. (Madariaga túl a 80-on, spanyol emigráns író és diplomata. Franco óta Londonban él, nagytekintélyű és befolyásos képviselője az európai kultúrának és liberalizmusnak.) A magam részéről mindenesetre kalapot emelek Glubb pasa éles szeme előtt. Kapóra jött dr. Nachum Goldmannak, a Cionista Világszervezet elnökének e héten a johannesburgi francia távirati iroda munkatársa előtt tett nyilatkozata. — A Szovjetunió — mondta többek között — nem kívánja Izrael elpusztítását. (Jólesik ezt ilyen tájékozott ember szájából hallani, de még jobb lenne, ha véleményét elfogadható érvekkel támasztaná alá.) Minthogy a Szovjetunió fegyverezte fel az arabokat — mondta tovább —, feltételezhető, hogy a béke is Moszkván keresztül jut el ide. Lehet, hogy hibás a szemem, de a két tény között nem látok okozati összefüggést. Csak azt tudom, hogy Moszkva fenntartás nélkül magáévá tette, és mint valóságot hirdeti az arabot durva hazugságait, azt azegyet kivéve, mintha Ameri■ ha és Anglia fegyveresen segítette volna Izraelt. Ezt Moszkva soha nem állította le a többi rágalmat, mert a legvisszataszítóbbakat is szorgalmasan hirdeti. Addig azonban, amíg Izrael ragaszkodik az arabokkal való köz■ vetlen tárgyaláshoz és a békekötéshez, alig hihető, hogy a szovjet valamilyen megoldást igyekezne ránk kényszeríteni. Más a helyzet, ha Amerikával együtt tálalnák elénk közösen létrejött javaslataikat. Bár — mint már ett sokszor hangoztattuk —, politikában minden lehetséges és mindennek az ellenkezője is, igen nagy árat kell kapnia Amerikának azért, hogy magáévá tegye az oroszok, vagyis az arabok szájaizének megfelelő feltételeket. És Izraelnek még akkor is módjában lenne NEM - et mondani. Hogy erre a két világhatalom szankciókkal válaszolna ? Fegyveres erőszak nem valószínű, minden más kényszerrel szemben pedig, ha a jelenlegi közvélemény nem változik lényegesen, ellenállna az ország. (Rhodézia sem hal bele, igaz viszont, hogy angolokkal van dolguk, akik már régen nem igazi , angolok.) . Még ezeknél a szemponן foknál is lényegesebb, milyen hatással lesz az arabokra az oroszok helyfoglalása országaikban? Kétségtelen, hogy Algéria, Egyiptom és Szíria hozzájárulásával szervezik meg területeiken a támaszpontokat. Hogy a három arab ország nem azonos lelkiállapotban engedett Moszkva követelésének, az kétségtelen. Ezzel azonban az oroszok édeskeveset törődnek. ״ Az oroszok ■ismét felfegy■ vérzik az arabokat, hogy megnehezítsék a békekötést, valójában azonban sem a béke, sem az arabok nem érdeklik őket. Nekik csak az fontos, hogy megvessék lábukat a Földközi-tenger tájain" — írja előbb említett tanulmányában Madariaga. A nagy spanyol emigránsnak tökéletesen igaza van. S miután már megvetették körzetünkben a lábukat, merem hinni, hogy csakugyan nem kívánják vesztünket. Sőt, szükségük van Izraelre, mert nélküle viszont az araboknak nincs szükségük az oroszokra ... Sőt! Ha nincs Izrael, minden módon igyekeznének lerázni őket a nyakukról, ami persze most már nem sikerülne és megismétlődne az , adj a tótnak szállást... közismert szállóige. ! A mi szempontunkból lehangoló, hogy a teljes orosz behatolás pillanatnyilag azt az arab tábort erősíti, amely semmi áron sem akar békülni, és ha eddig csak a szájával készült a „végső leszámolásra”, most már azzal az édesded mákonnyal hódítja magát, hogy az oroszok puszta jelenlétükkel is megakadályozzák egy következő győzelem esetén, az izraeli erők további invázióját, és ha ez mégis bekövetkeznék, fegyveresen is útjukat állnák. Lehet, hogy Moszkva tett is ilyen ígéretet az araboknak, , amikor azzal érvelt előttük, hogy a támaszpontok létesítése az ő érdekük. Az optimisták és ópium■ szívók részére itt, Izraelben, van még egy kártyánk a ta•׳ ן י ionban. Ha az oroszok jól beágyazták magukat és már • kakuktojásokat is raktak az ■ arab fészkekbe, akkor megן ׳ történhetik, hogy az arabok- kal együtt ők is békét kötnek ■ velünk. Kétségtelen ugyanis, hogy különösen, mint már ■ s bentlakóknak nagy érdekük a béke és a nyugalom. ■ De vannak pozitívnak látszó jó hírek is. Az egyik úgy ■ szól, hogy Nasszer titokban, diplomáciai kapcsolat nélkül I is módot talált az Ameriká■ val való érintkezésre. A másik még szebb: a Le Monde 5 nagy párizsi lap külön tudó■ sítója, Eric Roiseau jelenleg ■ Chartumban van, ahová hosztszabb kairói tartózkodás után érkezett. Lapjának azt jelenti, hogy Nasszer a legrövidebb idő alatt békét akar kötni Izraellel. A hírt nem ־ szabad ugyan készpénznek venni, de mindenképpen érdekes, mert jellemző az általános hangulat változására. Valódisága mellett szól viszont Egyiptom válságos gazdasági és Nasszer még válságosabb belpolitikai helyreTengeren úszó hadéról BÁRMILYEN UTAZÁSI ÜGYÉVEL FORDULJON BIZALOMMAL A CITOUR utazási irodához, T.-A., BRENNER 2. (Allenby sarok) Tel: 625959, 611755 ★ Csoportos repülőutazások kedvezményes áron: ROMÁNIÁBA USA-ba és KANADÁBA EURÓPA fővárosaiba SZUKOTI HAJÓKIRÁNDULÁSOK Beszélünk magyarul! ELEKTRONIKAI GIMNÁZIUM TECHNIKAI ÉS ÉRETTSÉGI KOMBINÁLT KÖZÉPISKOLA RÁDIÓ-TELEVÍZIÓ TECHNIKUS KÉPZŐ Folytatódik a beiratkozás a tet-, jud-, jud/átet-, jud/két osztályokba délelőtti oktatásra, ifjúságnak és felnőtteknek esti osztályokba. • Gyakorlati rádió-elektronika • Rádió-elektronikus tengerésztiszt képző • Autó-, épület- és ipari villanyszerelés • Pedagógiai előkészítés oktatóknak és óvónőknek • Gyógyászati és ipari laboráns képző • Grafikai és rajzoló középfokú előképzés A képesítés : érettségi bizonyítvány és szakiskolai bizonyítvány. Felvesznek tanulókat az összes osztályokba előzetes szaktudás nélkül. FOKOZATOS TANDU • ÖSZTÖNDÍJ Pedagógiai tanácsadás és beiratkozás reggel 8—1, délután 4—7 NŐVÉ SÁÁNÁN-U. 7. Tel-Aviv, a TábánA Merkázitnál ÉRTESÍTÉS fogorvosoknak és fogtechnikusoknak Ezúton hozzuk tudomásukra, hogy megnyilt a „DENTARA” fogászati felszerelési és gyógyszer-import, a fogászat részére szükséges mindenfajta kellék behozatalára. Kedvező feltételek: ״ DENTAR A” TEL-AVIV, BARZILARU 13. — Telefon: 624844. ״ JUNG-THEATER” a jiddis színház-világ szenzációja A nívós jiddis színházat kedvelők érthető lelkesedéssel fogadják aJung-Theater־ megalakulását. Az új színházi kollektíva tagjainak névsora, valamint a bejelentett műsor-tervezet egymaga garancia arra, hogy a közönség nagyfokú műélvezetben részesül és nívós szórakoztató előadást kap. A Jung-Teater társulaténak többek között Nátán Wolfovicz, Adolf Tefner, Mose Salo, Bianca Kreisler és több más olyan művész a tagja, akiknek neve márka a jiddis színházakban. Jákov Kaluski koreográfus, a tánccsoportjával együtt csatlakozott ehhez a színházhoz. A művészek nevei, valamint a tánccsoport nívója olyan vonzerőt képez, amely bizonyára megteremti az együttes sikeres beilleszkedését a jiddis színházak világába. IZRAELI OPERA Szombat, szept. 2, este 8.30 NEBUKADNEZAR az új színházhoz szerződött még Aliza Aztkri énekesnő és Jicchák Jiccháki, az ismert énekes. Jiszráél Becker, a Hábimá tagja vállalta a Jung-Teater első darabjának, a ״ Gesoszn un getrom”-nak a rendezését. A TEL-AVIVI MOZIK HETI MŰSORA Előadások Kezdete: p.30-T.15-9.IS ALLENBY: Eldorado ARMON DAVID: A háborúnak vége van BEN JEHUDA: Házasság olasz módra CH£N: A hasonmás CINERAMA: Exodus GAT: A boldogsás GORDON: Szerelem, feltétellel CAFON: A meghátrálás ESZTER: Ösztönök HÓD: A rómaiak Jönnek MAXIM: Az öregember és a gyermek MUGRABI: Az örökkévalóság 6 napja OPHIR: Szűz a hercegnek ORION: A csapda PEER: A nagy angol vasutrablAs TCHÉLET: Romy Schneider’s Abenteuer TEL-Aviv: A filippini ellenállás SDEROT: Üzlet a főutcán YARON: A férfi BAT-JAM BAT-JAM: Az angolok Jönnek