Uj Kelet, 1968. május (49. évfolyam, 6014-6038. szám)
1968-05-03 / 6014. szám
TÍZ HÓNAP UTÁN Az Óvárosban az élet normális mederben folyik Néhány nappal ezelőtt 40 keletjeruzsálemi és a környékbeli falvakból származó muchtár (falusi bíró) jelent meg a jeruzsálemi városháza tanácstermében. Az ünneplőbe öltözött arab vendégek baráti légkörben tanácskoztak Teddy Kollek polgármesterrel. A csésze kávé melletti megbeszélés során egyetlen szó sem esett politikáról. A főváros vezetősége ezeket a muchtárokat a lakosság személyes megbízottjaiként tiszteli, akikkel a sürgős napirendi ügyeket tárgalja meg, mint villany, csatornázás, szemételhordás és adófizetés. Ezen a megbeszélésen közölték a muchtárokkal, hogy a főváros, az illetékes állami szervek segítségével az idén tízmillió fontot fordít Kelet- Jeruzsálem és környéke fejlesztési terveire, amiből utakat építenek, villanyvezetékeket állítanak és szerelnek fel (Kelet-Jeruzsálem legtöbb házában, főleg a falusi jellegű városrészekben nincs villany), fokozzák az utcák takarítását és a szemételhordást. A pénz jórészét azonban iskolák építésére fordítják. Erre szükség van, mert Husszein sok fegyvert vásárolt, csak éppen iskolákat felejtett el építeni. Kelet-Jeruzsálemben ma egy tanteremben 70, gyakran 80 net utó tanul. A turisták zarándokdiplomát kapnak A héten ismét Kelet-Jeruzsálemben jártunk, hogy meggyőződjünk, milyen változás történt az elmúlt tíz hónap alatt a 65 ezer újsütetű jeruzsálemi arab polgár körében. A Jaffa, kapu környéke kínosan tiszta és a nap legtöbb órájában csaknem néptelen a kapu mögötti Omár el Katib tér, ahol néhány nappal ezelőtt nyitották meg a fényűzően berendezett turisztikai tudakozó Irodát, ahol minden turistát ״ a jeru-zsálemi zarándok” diplomá- jával ajándékozzák meg. A téren, amely a mandátum és a jordániai uralom alatt a főváros egyik legtorpnt, az óváros egyik „kereskedelmi védjegyét”, amelynek környékén heves harcok folytak. A jordán hadsereg megerősített állássá építette ki a kaput, főleg a bejárat fölötti bástyákat. A városrendészeti hivatal és az illetékes kormánytényezők több hónapi megfeszített munkával, több mint 150 tonna vasbetont távolítottak el a bástyák és a lőrések mögül. Erre a vasbetonra, az egykori kiállásokra, a közeli évtizedekben nem lesz szüksége a jordán katonaságnak. Természetesen meghagyják a falban az izraeli ejtőernyősök géppuska golyói által ütött kis mélyedéseket, mert ez is már a kapu sokszázéves történelméhez tartozik. A Secem kapu mellett van Cidkijáhu barlangja. A A hagyomány szerint ezen a barlangon keresztül menekült el az utolsó judeai irigalmasabb helye volt. ízléses héber és angol feliratú táblákat állítottak fel, amelyek a zsidóság, kereszténység és a mohamedánság szenthelyei felé vezető utat mutatják. Az izraeli hatóság keze a tisztaságon kívül az utcanevek és házszámtáblák felszerelésében is érezhető. Egyébként a Jaffa kapu előtti térségen taxiállomást nyitnak, ahonnan állandó söráljárat indult Bét Lecembe és környékére. Az óvárosi bazárok, ezek a lüktető életű, szűk sikátorok, gyökeresen megváltoztak. Nem a köztisztaságra gondolunk, mert az Óváros sohasem volt szemetes. A városi szabályrendelet nyomán — és a jegyek legnagyobb szomorúságára — eltűntek az üzlethelyiségnek nevezett odúk bejárata elő a „kirakatokba” kitett élelmiszerek, húsfélék és zöldség. A higiénia a piacokon is tért hódít: egyegzotikummal csökkent a bazárok vonzereje, azonban példátlan módon javult az egészségügyi helyzet. Ma már eltűntek a beduin asszonyok, akik a járdára kihelyezett, fedetlen tálakban lévő darált birkahúst morzsolgatták, vagy a kiakasztott húsdarabokat tapogatták, tisztának alig nevezhető kezükkel. A héber felirat nem kötelező, mégis a legtöbb bolt kirakatában kis héberbetűs tábla hirdeti, hogy milyen áru, vagy kiszolgálás vár a tisztelt izraeli látogatóra. Számos kioszk ajtajában már megjelent a frizsider, rajta az ékességjelzés: ״ Amcor”. Az ízes süteményféle ״ baklaua” mellett ״ Artik” jégrakétákat árulnak és a színes kulcstartók nem az egyik arab országban, hanem Tel- Avivban, Bát-Jámban, vagy Haifán készültek. A külföldi textil helyét is a hazai gyártmányú kelme, szövet és muszlinkendő vette át. Aki nem hiszi, keresse meg az izraeli cégjelzést és megtalálja természetesen a vásárlási adóbélyeget is. üregek egyike volt Jézus sírhelye. Terméskőből épített modern ház, amely a Vádi Dzsoz (Dió-patak) partján áll és ablakai a Scopus hegyre, meg az Olajfák hegyére nyítnak; itt székel Kelet- Jeruzsálem népjóléti hivatala. Husszein uralkodása idején a jeruzsálemi óváros szegényei közül csak 73 család kapott rendszeres szociá-A szociális nővérek Fekete fejkendős, falusi, városi és beduin asszonyok üldögélnek a székeken és a lócákon és hagyományos keleti türelemmel várják, hogy sorra kerüljenek a szociális nővérnél. Ebben az irodában nemcsak pénzt és élelmiszert osztanak, hanem a rászorulók orvosi és jogi segélyt kaphatnak, adókedvezményi és mindennapi ezernyi problémájukra kapnak tanácsot. Azizá, az európai ruhába öltözött kelet-jeruzsálemi lány a mohamedán asszonyokat fogadja. Elkéri az előtte ülő kopott feketeruhás aszszony izraeli személyazonossági igazolványát, majd elintézi, hogy az asszony, akinek férje a háború után meghalt Jordániában, havi járadékot kapjon a Bituác Leumitól. Miközben az Izrael-ellenes propaganda a kelet-jeruzsá- Az Olajfák-hegyén A képmutató kultúrvilág nem háborodott fel, amikor a jordániaiak megszentségtelenítették az Olajfák-hegyének ősi zsidó temetőjét. Nem voltak tüntetések, nemzetközi szervezetek nem küldtek és nem kaptak petíciókat a világ hallgatagon tűrte a nyilvános szentséggyalázást. Szörnyű, nyomasztó érzésünk volt, amikor néhány nappal a háború befejezése után a feldúlt zsidó sírokra épült országúton érkeztünk az Olajfák hegyén lévő Continentál szállóba. Maga a pompás szállodaépület a temető kerítésn kívüli telken épült. Most a helynek járó tisztelettel szálltunk le az autóról azon a helyen, ahol az egykori pompás aszfaltút a sebzetthátú hegyoldalra felkapaszkodik. Kegyeletes kezek eltávolították az aszfalt burkolatot és a munkálatok nyomán fokozatosan felszínre kerülnek a feldúlt, megbecstelenített sírok és sírkövek. Az út közelében, a régi térképek alapján már rekonstruáltak néhány sírt, főleg a chászidok temetkezési parcellájában. Magranyos, biberkalapos és kaftános dászid nyitott imakönyvvel a kezében jár a sirok és a sirkőtörmelékek között. Rokon, barát, vagy egy nagy rabbi utolsó pihenőhelyét keresi? ... öt Chevra Kadisa gondozza az Olajfák-hegyén lévő temetőt, ahol a háború előtt 60 ezer sir volt. A főváros most 150 ezer fontot költ a szégyenletes országút maradványainak eltávolítására és a feldúlt sírhelyek helyreállítására. Véletlenül lett temetkezési hely az Olajfák hegyének nyugati a Mária-hegy felé néző lejtőjéből. A hagyomány és a legenda szerint az Olajfák hegyén kezdődik a megváltás és innen indul útnak a Messiás. A ״ Midrás Dániel szerint: Élijáhu próféta Zerubável prófétával együtt mennek fel az Olajfák-hegyének csúcsára, ahol a Messiás ráparancsol Elijáhura, hogy fújja meg a sáfárt. Amikor másodszor harsan fel a sáfár hangja, ez lesz a jel a holtak feltámadására. A temetkezési hely kiválasztása nyilvánvaló: minden hívő zsidó közel akar lenni a Szentély hegyéhez, amikor eljön a Messiás, a megváltás napja. Salamon király ennek a hegynek a tetején épített bálványokat és oltárokat pogány feleségei számára. Később az Olajfák hegyének csúcsán gyújtották meg a máglyákat, amelyek fénye hírül vitte az új hónap kezdetét. A Második Templom idején fahíd kötötte össze az Olajfák hegyét a Mária-hegy gyel és az áldozati szertartásoknál használt „vörös tehén” hamvait ezen a hídon vitték a Szentélybe. Amikor a Második Templom lerombolása után megtiltották a zsidóknak, hogy a szent város területére lépjenek, az Olajfák-hegyén gyűltek öszsza és annak küldtek forrális segélyt, amelyet nem a család nagysága, vagy tényleleges anyagi helyzete szerint állapították meg. A havi támogatás 1-10 dinár között volt és a maximális öszszeget nem a rászorulók, haem a jó összeköttetéssel rendelkező „szociális esetek” kapták. A városháza népjóléti hivatala néhány nappal a hadműveletek megszüntetése után megkezdte tevékenységét és revízió alá vette a rászorulók névsorát. Mamár 161 arab családnak nyújt rendszeres segélyt, átlag havi 100 font összegben. segítséget nyújtanak lemi arabok üldöztetését és elnyomását prédikálja, a valóságban a szerencsétlen özvegyasszonyok és árvák az új élékhoz hasonló elbánásban részesülnek a Nemzeti Biztosítónál. Olyan jogaik vannak, mint minden új élénak, vagyis nem kérik tőlük annak igazolását, hogy már öt éve fizetik a biztosítási illetéket. | Fáid, 27 éves, fő megjelenésű, mosolygó fiatalember, aki Amerikában az Észak- Carolina egyetemen tanult. | A hatnapos háborúban Huszszein harcipilótája volt, most pedig a városháza népjóléti osztályán szociális gondozótiszt, aki a férfi ügyfeleket kezeli. Az iroda harmadik arab gondozótisztje, a Jaffán született csinos, szőke Lavinia, aki a keresztény „ügyfelekkel” foglalkozik, fújják meg a sáfári imáikat a romokban álló Szentély felé. Ifjúsági klub ״ Nádi Szaluán” (a szaluani klub) hirdeti a vén arab ház bejárata felé kifüggesztett fekete tábla, fehér cirkalmas betűivel. Alatta a felírás ,,Rász el-Ámud” (oszlopfő). A hatnapos háború előtt 130 fiú jött el Jeruzsálem és a környékbeli falvak mohamedán negyedeiből ebbe a klubba, ahol szabadidejét töltötte. Ma itt mindössze 60-70 arab fiú billiár-A függetlenség napi ünnepségek hagyományos keretéhez tartozik az Izrael díjak kiosztása is Ez évben — életművek figyelembevételével — huszonkét személyiség kapta meg ezt a legmagasabb fokú állami kitüntetést. A közoktatásügyi minisztérium, mint a díjkiosztás szervezője és intézője hivatalos indokolással és értékeléssel tette közzé a kitüntetettek életrajzát. Smuél Jávin professzor nyelvész, Keleteurópában született 1896-ban, de már 1905- ben az országba érkezett, s azóta itt él. Héber filológiai, ősrégészeti és történelmi tanulmányok hosszú sorát tette közzé. Binjámin Mázár professzor, a jeruzsálemi egyetem tanára, 1906-ban Grodnoban született. Archeológus. Számos ásatást kezdeményezett és vezetett. Jelenleg ő irányítja a Szentély déli fala melletti ásatásokat a jeruzsálemi óvárosban. Dov Szdan professzor Brodiban született. Irodalomtudós, főként a jiddis irodalommal kapcsolatos kutatásai jelentősek. A héber egyetemen ad elő, jelenleg tagja a Kne-szetnek is, mint munkapárti képviselő. A königsbergi születésű Smuel Szamburszky profeszszor (1900) tudománytörténeti kutatások terén ért el jelentős eredményeket. Eredetileg matematikát, fizikát és filozófiát tanult. Slomo Finesz professzor 1908-ban Párizsban született. Nyugati egyetemeket végzett, 1940 óta él az országban. Zsidó bölcseletet tanít a jeruzsálemi egyetemen. Részletes életrajzi ismertetést tett közzé a minisztérium az irodalmi díjjal kitüntetett Avigdor Háméirirel. Megemlítik azt is, hgy irodalmi zsengéi még Magyarországon jelentek meg Avigdor Feuerstein név alatt, hogy sokat fordított a klasszikus és modern magyar irodalomból, hogy korábban Bialik, majd Nordau-díjjal tüntették ki a kiíltót, aki most életművéért az Izrael díjat kapta meg. Megtudjuk, hogy Hájméki egyik amerikai főiskoladíszdoktori kitüntetését is el- nyerte, hozik, ping-pongozik és sportol. A joviális kinézésű Ahhmed Adile szalvani biztosítási ügynök alapította három évvel ezelőtt ezt az ifjúsági klubot, amely a teljes önkéntesség alapján működik. Husszein uralma alatt mindössze 75 dinár támogatást kaptak a jordániai ifjú Nátán Altermann a másik irodalmi díjas, 1910-ben Varsóban született. Verskötetei és műfordításai részletes felsorolása mutat rá gazdag életművére. Jákov Bermann rabbi Litvániában született 1878-ban. A zsidóságtudomány hagyományos ágazatainak művelője. Alexander Mordecháj Duskin professzor 1890-ben Lengyelországban született. New Yorkban végzett egyetemet, Jeruzsálemben volt profeszszor nyugdíjazásáig. A neveléstudomány és a nevelésszervezés terén kifejtett tevékenysége hozta meg számára a díjat. Sosána Persicz asszony Kievben született. Az orosz és a héber kultúra ötvözete jellemzik szellemiségét. Könyvkiadó, mecénás, szervező és irányító. Volt Tel Avivban városi tanácsos, tagja volt a Kneszetnek, s ebben a minőségében a közoktatásügyi bizottságot irányította. Mose Ha'.évi Epstein rabbi Lengyelországban született. A zsidó hittörvény és hagyományos irodalom művelője. Egyik művéből már 11 kötet jelent meg, de az agg tudós még lendülettel folytatja munkáját. A keleti zsidó törzsek köréből Ovádjá Hádájá rabbisági hatóságtól. Az izraeliek tök egyelőre nem kérnek semmit... Mivel töltik ezek az ifjak a szabadidejüket? Ahmed Adile elmondja, hogy az oktatók, mohamedán tanítók és középiskolai tanárok, főleg vallásos jellegű előadásokat tartanak az ifjúság számára szemetelni. Ez a legkevesebb, ami a hősi halottak emlékének jár. A Givát Hátáchmoset tetején a rommá lőtt víztorony és raktárépületek tövén kapott Izráel díjat. Az aleppói — szíriai születésű rabbia többi között Rámbám — I Maimonidesz egyik munkájához írt fontos kommentárokat. Dr. Simon Agranat, a Felsőbíróság Amerikában született elnöke, jogtudós, büntetőjogi egyetemi előadó, jogtudományi munkáival vívta ki magának az Izráel díj elismerését. Dávid Horovitz, az Izráel Bank 1899-ben Lengyelországban született kormány-zója, gyakorlati és elméleti nemzetgazdasági munkájával és műveivel a messzemenő belföldi és külföldi elismerések sorához kapja most meg a legnagyobb hazai kitüntetést is. A moszkvai születésű Goldberg Imanuel professzor, aki szülővárosa egyetemén tanult ,s később Németországban élt,majd az országba jött, természettudományi díjat kapott. A németországi születésű (1903) Ernst Dávid Bergmann professzor, a berlini egyetemen „summa cum lauden” doktorált biológus, 1933- ban már Recovoton működött Weizmann professzorral együtt. Természettudományi kutató és oktató munkáján kívül jelentős tudományszervező tevékenysége is. A kis bukovinai faluban született Chájim Siba sebész profeszor életrajza feltünteti, hogy középiskolát egyáltalán ben, a betonnal bélelt futóárkok kőhalom, spontán emlékmű. A kövek tetején rohamsisak, gránáthüvelyek, lőszeres ládák, kulacs, benzines kanna, csajka, derékszíj, elrongyolódott bakancs, foszladozó katonazubbony maradványa s néhány elgörbült fémdarab. Rajtuk egyszerü, primitív tábla: ״ a 66- ik gyalogezred hősi halottainak emlékére .. .” Esteledik. A lebukó nap sugaraiban fürödnek az arany Jeruzsálem kupolái és háztetői, majd az éjszaka palástja némán ráborul a harcos és acél Jeruzsálemre, nem látogatott, mert a megfelelő korban jesivában tanult és talmudi tanulmányokban mélyült el. Ez már annál is indokoltabb volt, mert a neves Ruzsini csodarabbi családjához tartozik. Mint felnőtt fiatalember pótolta középiskolai tanulmányait, Bécsben orvosi diplomát szerzett, amint végzett, az országban jött. Vagy ötven örökléstani tanulmánya jelent meg eddig. Tanít a tel-avivi egyetem orvoskarán és gyakorló orvos. Kórházi osztályt is vezet. Chánán Oppenheimer professzor 1905-ben Berlinben született. Tudományos tevékenysége az agronómia területén biztosított számára országos nevet. Jiephák Danziger 1916-ban született Berlinben. 1923 óta az országban él. Szobrász. A művészeti díjak egyikét kapta meg. Az 1916-ban Prágában született Joszéf Milo rendező, a színművészeti kategória kitüntetettje. A bécsi születésű Gertrud Krausz mint koreográfus kapott ugyancsak művészi díjat. A Leningrádban 1911-ben született Binjamin Idelson gyerekkora óta él az országban. Gimnáziumot Tel Avivban végzett. Belgiumban, az ősrégi׳ Gent-i egyetemen tanult. Műépítész. A jeruzsálemi, haifai és tel-avivi egyetemek, illetve főiskolák korszerű épületeinek jórészét tervezte. Cidkijáhu és Jirmijáhu barlangjai Tatarozzák a sokszázéves , vály az ostromlott Jeruzsá- Sedem (Damaszkuszi) halemből, de a bábeliek később elfogták. A mintegy 200 méter hosszú barlang tágas teterembe torkollik, amely a függetlenségi háború előtt a szabadkőművesek találkozóhelye volt. A barlang, amelyet a kőfejtők jóval Cidkijáhu uralma előtt vájtak, még zárva marad, mert nem sikerült megoldani a szellőztetési problémákat. A barlanggal és a Söcem kapuval szemben, a Rockefeller múzeum mellett, ott ahol ma az üzletsorok vannak, ideiglenes autóbuszállomás létesül. A betonozott térség felett emelkedik Jirmijáhu barlangja, amelyet az ősi források „Chácér Hámátárá” néven is említenek. A zsidó hagyományok szerint itt tartották bebörtönözve Jirmijáhut. Az arabok szerint a ״ Szultán Ibrahim” I nevű bölcset itt temették el, míg a keresztény kutatók szerint (Gordon), itt van a Golgota és a közelben lévő ״ JAD BENJAMIN” OKTATÁSI KÖZPONT Jád Benjámin Tel. (055)-91138 BEIRATKOZÁS A JÁD BENJÁMIN JESIVÁBA 1. A kis rabbinikus irányzatú jesivába lehet oszt. végzetteknek 2. A nagy jesivába (a katona-ügy rendezésével) felvesznek 17 éven felülieket. BEIRATKOZÁS A HÁROMÉVES TANÍTÓKÉPZŐBE 1. Felvesznek 17 éven felüli tanulókat 3 éves tanítóképzőbe, amely a végzettek általános tanítói kiképzésen kívül lehetővé teszi, hogy magasabb osztályokban zsidó tudományokat tanítsanak. 2. Tanítóképzőre előkészítő jesiva lehet osztályt végzetteknek. BEIRATKOZÁS A JESIVASZAKISKOLÁBA SZAKOK: 1. Elektronika, három év. 2. Repülőgép villanyszerelés és műszerészet, két és fél év. Felvesznek 15-16 éveseket, akik jesivában tanultak. 3. Jesiva-szakiskolára előkészítő jesiva lehet osztályt végzetteknek. RÉSZLETEK ÉS BEIRATKOZÁS hétfőn és szerdán d. u. 4—6-ig, a Poálé Agudát Jiszráél központjában, T. A., Allenby 114״ tel. 622626• A felvételi bizottság a jelentkezők kiválasztására 1968 máj. 15-én, szerdán ül össze. ׳ Irta: Fuchs Avrám Mai számunk mellékletének első oldalán közöljük az Izráel - díjasok képét. Jeruzsálemi munkatársunk az alábbiakban ismerteti az idei kitüntetettek főbb adatait: Hősi emlékmű a Givát Hátáchmoset tetején Mielőtt elhagytuk Kelet- Jeruzsálemet, tisztelgő látogatást tettünk a hatnapos háborúban ,nevezetessé vált Givát Hátáchmoset dombon. Gyéren fásított, ■sziklás terület a Givát Hátáchmoset, amelynek minden négyzetcentiméterjét fiatal harcosok vére áztatta. Ez az a hely, ahol a hatnapos háború elején az izraeli ejtőernyősök áttörték a jeruzsálemi frontot. Lépésről-lépésre folyt az elkeseredett közelharc az izraeli katonák és a makacsul védekező jordániai légionáriusok között. Givát Hátách moset ma már a történelemhez tartozik. A rommá lőtt, vagy felrobbantott betonállások között állunk, ahonnan alig egy évvel ezelőtt időnként gyilkos gépfegyvertüzet nyitottak a kartávolságban épült és élék által lakottsági sikánra. Példás tisztaság uralja az egész környéket. Itt még a legfegyelmezetlenebb kiránduló sem ״ mer” ן Kik az új Izrael-díjasok? mmm házban még JOBB! Jótállás és service a vevő A DAMASZKUSZI KAPU Statisztika a tel-aviviak foglalkoztatásáról A lakosság 30 százaléka az iparban dolgozik Tel-Aviv városa, a napok 1 sokból járnak be munkára, ban statisztikai adatokat tart Az iparban 67 ezer személy, azaz a foglalkoztatottak 30 százaléka dolgozik, kereskedelemben és a bankszakmában 21 százalék, szolgáltatásokban 31, más gazdasági ágakban 18 százalék dolgozik. Érdekes, hogy Tel-Aviv lakosságának száma az ország lakosságának csak 14,7 százalékát teszik ki, de a Tel Avivban dolgozók száma, ezzel szemben, eléri az ország foglalkoztatottjainak 27 százalékát. Az építkezések szempontjából is központi szerepet játszik Tel-Aviv, ahol az elmúlt négy év folyamán 1,7 millió négyzetmétert építettek he. Halmazó kimutatást bocsátott ki, amelyből kiderül, hogy gazdasági, ipari és kultúrtevékenység szempontjából Tel Aviv az ország 1. számú centruma. A város, mintegy háromnegyed millió léleknek nyújt szolgáltatásokat, akik naponta érkeznek Tel-Avivba. A város lakossága jelenleg 388 ezer lélek (a peremvárosok nélkül). Húsz évvel ezelőtt a lakosság száma alig érte el a negyedmilliót. Tel-Avivban ma 226 ezer személy dolgozik (több, mint kétszer annyi, mint 1948-ban) ezek 60 százaléka Tel-Aviv lakosa, a többiek pedig közelebbi-távolabbi peremváros Írta: Kármel Jochanán FÁBÓL VASKARIKA Csodálkozva dörzsöltem meg a szememet, amikor az újságokban lelkes beszámolókat olvastam arról, hogy Cseh- Szlovákiában, Alexander Dubcsek, a kommunista párt főtitkárának javaslatára Oldrich Cserník kommunista vezető liberális kormányt alakított. Pillanatok alatt felismertem az esemény jelentőségét. Végre valahára feltalálták a fából vaskarikát. Most már csak a kör négyszögesítését kell megoldani és akkor végképp elérkeztek a régvárt messiási idők. Attól félek azonban, hogy örömünk egy kicsit korainak bizonyult, mert a fából vaskarikát ez alkalommal is csak a sajtó hasábjain sikerült feltalálni és nem a valóságban. A ״ liberális kommunizmus” valóban a fából vaskarika alaptípusa — lenne. Mert ״ liberális kommunizmus” nem volt, nincs és valószínű soha nem is lesz. Ne értsük félre. Én is örülök a csehszlovákiai változásoknak. Masaryk népe igazán nem érdemelte meg Gottowald, Zápotocky és Novotny rémuralmát és nagyon is ráfér, hogy valamivel jobb napok virradjanak rá. De attól, hogy óriási késéssel bár, de végre az arany Prágába is elérkezett az olvadás, attól még nagyon is korai lenne a liberális kommunizmus megszületését ünnepelni. Nem véletlenül és nem tréfásan alkalmaztam a „liberális kommunizmusra”, a fából vaskarika fogalmat, ugyanis kommunizmus és liberalizmus annyira ellentétes fogalmak, hogy nem csak egyesülésük, de még békés együttélésük is — egy rendszeren belül — meggyőződésem szerint teljesen lehetetlen. A liberalizmus, amelynek nem a legszerencsésebb magyar fordítása a szabadelvűség, természeténél fogva ideológia-mentes. Az emberi szabadságjogok legteljesebb tiszteletben tartásán alapszik. Kizárja egy véleménynek a másikra való oktrojálását, és feltétlen szólás- és vélemény-szabadságot jelent. Ugyanakkor a kommunizmus egy kiválasztott élcsapat uralmát hirdeti az államban és a társadalomban. Saját tanainak megvalósítását minden eszközzel, az erőszak eszközével is jogosnak tartja. Uralomra kerülése esetén tagadja a vele szemben való legális ellenzékieskedés jogát. A gazdasági liberalizmus a korlátlan szabad verseny híve, az abszolút magántulajdon alapján. Ellenzi a legkisebb mértékű állami beavatkozást is a gazdasági életbe. A kommunizmus az öszes termelőeszközök köz- (vagyis gyakorlatilag állami) tulajdonba vételét hirdeti. A kommunista gazdasági rendszerben nincs helye semmilyen szabad versenynek és mindent egy felülről előre meghatározott gazdasági terv határoz meg. Persze, hogy nem könnyű néhány mondatban összefoglalni két annyira különböző politikai és gazdasági rendszer ellentéteit, de azt hiszem, hogy azokból a legkirívóbb ellentétekből amelyeket felhoztam, és amelyeknek a felsorolását, még csaknem korlátlan ideig folytatni lehetne, már világos, hogy a „liberális kommunizmus” egy önmagában való ellentmondás, és teljesen lehetetlen. De ha az, ami ma Prágában történik, nem liberális kommunizmus, akkor micsoda tulajdonképpen? Erre valóban sokkal nehezebb feleletet adni, mint ahogy első látszatra tűnik. Annyit mindenesetre megállapíthatunk, hogy jelenleg a kommunista rendszernek egy enyhébb formája uralkodik Csehszlovákiábal, mint eddig. Ez persze még nem liberalizmus. Minden diktaturális rendszernek vannak különböző fokozatai és abszolút terror, illetve minden hangos szó feltételen elnyomása nem feltétlenül szükségszerű. Magyarországon is különbség van Kádár és Rákosi között, sőt a Szovjetunióban sem lehet Brezsnyevet azonosítani Sztálinnal. A kommunista rendszer két esetben csökkentheti a terrort. Ha annyira erősnek érzi magát, hogy felfogása szerint ezt a luxust már megengedheti, vagy ha a tömegek nyomása és szabadságvágya ezt kikényszeríti. Csehszlovákiában az utóbbiról van szó. Viszont semmilyen kommunista rendszer nem engedheti meg magának a teljes gondolat- és véleményszabadságot. Ennek a megengedése magával hozná nemcsak az ellentétes vélemény szabad hirdetésének, hanem az annak érdekében való szabad szervezkedésének a jogát is. Vagyis teljes véleményszabadság csak többpártrendszer, szabad választások és szabad sajtó mellett lehetséges. Ezt pedig egyetlen kommunista rendszer sem engedheti meg magának. Ha mégis megengedné, akkor megszűnne kommunista lenni. A kommunizmus ugyanis nemcsak egy gazdasági, hanem egyúttal politikai, uralmi rendszer is. Bár szerintem, még a kommunista gazdasági berendezkedés is kizárja, hogy ugyanakkor egy liberális politikai rendszer létezzen, de ha ebben tévednék is, az kétségtelen, hogy a korlátlan államosítás önmagában még nem kommunista rendszer, ha annak felépítménye nem kommunista, vagyis nem alapul egy párt hatalmi kizárólagosságán. Csehszlovákiában jelenleg átmeneti állapot van, amelyből két kiút lehetséges. Az egyik az, ami 1956-ban és azután Lengyelországban történt■. A tömegek nyomására a kommunisták számos engedményt tettek „liberális” irányban, de ahogy az idő múlt, a változatlanul kommunista hatalmi apparátus segítségével apránként visszavonták az összes engedményeket és az enyhülésből a végén semmi sem maradt. A másik, ami Magyarországon történt drámai gyorsasággal, de lejátszódhat lassabban is. A tömegek nyomására a hatalom teljesen kicsúszik a kommunisták kezéből. A megadott engedményekkel nem elégedett a lakosság. Ez esetben viszont, akárhogy is hívják a rendszert, az nem lesz kommunista. Marad még mindig két további lehetőség. Az egyik, hogy ez esetben — mint Magyarországon — a Szovjetunió fegyveresen beavatkozik és visszaállítja a régi kommunista rendszert, vagy nem. Akkor viszont eggyel kevesebb kommunista állam lesz. Csehszlovákia előtt eddig még mindkét út nyitva van. A hatalom birtokosai — talán kulturáltabban —, de a lengyel példát igyekeznek követni. Kérdés, hogy elég erejük lesz-e. NAPRÓL - NAPRA Csak nyolc nap hiányzik ... Ben Gurion volt miniszter-kor megkérdezték tőle, hogy emlékszik, mi történt ennyi éven át. Ben Gurion meginatöbb mint ezer oldalas könyutatta P. Jurmannak, a Ráfi volt szóvivőjének zsebnaptárgyűjteményét és megmagyarázta, hogy ezekben a feljegyzésekben le van► írva az elmúlt 60 év minden egyes napja, kivéve egy 8 napos periódust. A további kérdésekre válaszolva Ben Gurion elmagyarázta, hogy a naplókból csak az a 8 nap hiányzik, amelyet U Nu akkori burmai miniszterelnök társaságában meditálással töltött egy buddhista kolostorban ... vet írt, amely az állam törté- ו nelmét írja le az első napok- tól egészen mostanáig. Ami- kor pontot tett a könyv vé- gére, mosolyogva megjegyez- נ te: — Most már én is tudom, hogy emlékiratokat könnyebb írni, mint történelmet. Ben Gurion elmondotta, נ hogy következő terve a ״ könynyebb munka”, saját életének leírása, könyv formájában, a solonszki gyermekkortól kezd-ve egészen a mai napig. Ami ] Mi a különbség a két ״ Eichmann” között? elnök a múlt héten befejezte a 3 évig tartó munkáját: egy A hadsereg ejtőernyős kiképző-iskolájában van egy nagyon magas torony, amelynek az iskola vezetői a félelmetes ,,Eichmann” nevet adták. Ez a torony olyan formában épült, hogy tériszonyt idéz elő mindenkinél, aki először ugrik le innen ejtőernyővel. Innen származik a neve is. A legutóbbi ejtőernyős kurzus hallgatói között volt egy tartalékos katona, aki annak idején részt vett az igazi Eichmann elfogatásában. A kiképzők elmondották, hogy ez a növendék sokáig habozott, mielőtt kiugrott a toronyból. Később bevallotta barátainak: „ Leugrani az ״ Eichmann” ról sokkal nehezebb volt, mint elfogni az igazi Eichmannt... 1968 V 3 Új Kelet 3a