Uj Kelet, 1969. október (50. évfolyam, 6444-6470. szám)

1969-10-10 / 6452. szám

MIÉRT NINCS BÉKE A BÉKETÁBORBAN? A héten a dr. Alfred Vitkon főbíró elnöklete alatt működő központi választási bizottság jóváhagyta azt a 16 listát, amely az október 28-iki választásokon a szavazópolgár kegyeiért jelentkezhet. Más szavakkal: megadták az utolsó jelt a négy évenkénti demokratikus erőpróba finiséhez. A pártok gondoskodnak arról, hogy jelöltjeik, programjuk ismeretes legyen a közönség előtt. A nagyok és a kicsinyek egyaránt. A koalíciósok és az ellenzékiek is. Izrael sorsdöntő problémáinak ezernyi arculata tükröződik vissza a választási küzdelem szótengerében. Nem is ezzel akarunk foglalkozni. Arról szeretnénk beszélni, hogy az idei választásokon különös szerephez jutott a béke ügye. Több mini-lista kifejezetten a békekötés szükségességét irja zászlajára. Ennek jegyében kéri a választók bizalmát. És a szavazatokat, hogy tehessenek valamit a békéért... Volt idő, hogy az izraeli ״ béketábort“ első pillanatra, könnyen felismertük. Ez még az ötvenes évek elejére nyúlik vissza. Amikor ״ Hatalmasak a béketábor erői!“ jelszóval a moszkovita érdekcsoport helyi ügynökei szellemi, lelki vazallusokká próbálták változtatni ennek az országnak naiv rétegeit. Minden politikai csecsemő tisztában volt azzal, hogy a fogalmak kábeljének korában a béke egészen mást jelent Moszkvában és Hanoiban és egészen mást Bécs, avagy Sidney polgárai számára. Mint ahogy két világ húzódik meg az arab ״ béke és a tényleges béke között. A mai kor egyik tragikomédiája, hogy a fogalmak ennyire tartalmat cseréltek. Háborút és elnyomást a ״ békeszerető népek“ nevében gyakorolnak. A vén Európában és a latin temperamentumtól fűtött Közép-Amerika vagy Dél-Amerika dzsungeljeiben. Nincs különbség. A lényeg mindenütt ugyanaz. A „béke“ jól csengő, mondhatnánk divatos, az állami önállósághoz jutott népek számára kellemes muzsikájú, sokat ígérő duruzsolás. Valljuk meg, az emberek szerte a világon valóban békét akarnak. Nyugalomban szeretnének élni. Vérontás és öldöklés nélkül. Rombolás és pusztítás fenyegetésétől mentesen. A politikai holdkórosok, a szabad lábon járó ideológiai elmebetegek kivételével. Akik megteremtették a maguk sajátos internacionáléját. Az „ébredő“ népek nagy koalícióját. Kairó és Damaszkusz Kelet-Berlinnel egybeforrott hatalmas béketáborát ... A vörös pápaság hechserével. A hatnapos háború mélyreható változásokat indított el Izrael közéletében. Ennek a győzelmes hat napnak talán legmélyebb tanulsága és üzenete a világ számára, hogy megmutatta az izraeli harcos, az izraeli ember igazi lelkialkatát. A hatnapos háború legdrámaibb felfedezése, hogy az embertelen ellenséggel szembeni élet-halál harc közben is az izraeli katona, ember maradt. Nem vérszomjas. Nem bosszúálló. Nem kegyetlenkedő. Nemcsak a ״ Sziách háláchámim“ lapjain megelevenedő kibuci ifjúság, hanem az isx nép. Szábrek és hetven országból hazaérkezett zsidók egyaránt. Szegények és gazdagok. Öregek és ifjak. Mind egy táborban vannak. Valamennyien a zsidó nép vérébe évezredek óta felszívódott tiszta humánum szellemében viszonyulnak az ellenfélhez. Ebben az országban lámpással kell keresni valakit, aki valóban ellenzi a békét. Nincs még egy nép ezen a sárgolyón, amelynél olyan termékeny érzelmi melegágyra találhatna a béke magvait elhintő propaganda, mint a próféták tanításain felnevelkedett zsidóság. Nincs még egy nép az egész Közel- Keleten, amely józan mérlegelés és tényleges érdekeinek reális figyelembe vételével annyira akarná a békét, mint Izrael két- és félmilliós zsidó lakossága. Ezt akarja a Munkapárt. Ezt hirdeti a * ' '’•־־ megteremtésének a jelszavával lép fel a nagy erőkoncentráció, a Máárách. Békét hirdet és a kormányzati felelősségben való részvételével mindennap ezért cselekszik a Chérut és a liberálisok összefogásából született Gáchál is. Mint ahogy felesleges felsorolni a nemzeti egységkormány valamennyi tényezőjének politikai hitvallásában megnyilvánuló árnyalatokat. Közös nevezőjük: ők is valamennyien békét szeretnének. Ésnincs szükség államtudományi nagyítóra ahhoz, hogy felfedezzük: az ellenzéki pártok — a jelszavak variációja ellenére is — alapjában véve szintén a békéért dolg°z!?.ak. Eltérő módszerekkel és változó céltudatossággal. De alaptörekvésükben a nemzeti egységkormány határain kívül rekedt pártpolitikai erők is Izrael javát akarják. A békét. Felmerül a kérdés, hogy ha mindenki enynyire békepárti nálunk, mit keresnek a politikai arénában a békét szavazati paripaként megnyergelő békeharcosok? Akik — és számuk nem jelentéktelen! — a béke־ kizárólagos, önmaguk által felkent papjaiként jelentkeznek a nép előtt... Négy esztendővel ezelőtt lépett első alkalommal a közélet porondjára a ״ békerepülő“ bombasztikus jelzőjével felruházott sztéksütő világmegváltó. E sorok írója már akkor vállalta a kockázatot, hogy a Dizengoff-környéki bohémia ״ béketáborának“ rosszallása mellett kétségbevonja a pecsenyesütésből békeharcossá emelkedett nyugalmazott playboy önmessiási küldetésének komolyságát. Az elmúlt évek során békeharcosunk az önreklámírozás magasiskoláját nyújtotta. Érzékeny szíve egészen Biafráig kergette, ahol az egekből leszállva és természetesen a gyengék, az elnyomottak védelmezőjeként könnyező szemekkel emelte karjába az éhhalál szélén álló, csonttá fogyott apró gyermekeket. Akiknek egyszerűen kenyérre, tejre, apró szervezetük fenntartásához fehérjékre volt szükségük. Békeharcosunk a reklámfényképész lencséjébe belemerengve vérző szívvel osztogatta a biafrai gyermekeknek hozott életmentő adagokat. A sebtében valahol útközben felvásárolt pudding -csomagokat... Mert a béke ugyebár beférkőzött mélyen a szívébe. Annyira mélyen, hogy már nem is foglalkozik többé a sztékfilé minőségével... Az arab-izraeli béke ügyét is pihentette egy időre. Hogy végigjárja Amerikát és némi készpénzt gyűjtsön a további békeküzdelemhez ... Lényegtelen, hogy Biafra, vagy a Közel-Kelet ügyéről van szó. A lényeges csak, hogy a nagy békéltető harcol a békéért. És gyűjti a hozzávalókat. Mert megnőttek az igények. Már nem repülünk és nem komédiázunk többé Port Szaidban, Kairó repülőterén. Hajóra térünk át. Rádióállomássá átépített úszó békehajóra... Amely a felségvizeken kívül a békét sugározza a békétlenségben élő izraeli és arab államoknak. Az Ótestamentum és az Újtestamentum, valamint a Korán válogatott szakaszainak békés keverésével. Aki egyszer felszállt a béke táltosára, nehezen tud a nyeregből kiszállni. Egy életre eljegyezte magát a ״ békével”. Annál is inkább, hiszen honfitársai, az arab ״ testvérek“ és a buta nagyvilág amúgy sem akarnak békét. Csak ő akar... Máskülönben, — mi értelme és mi célja az egész egy emberből álló békekampánynak? Az idén már nem olvassuk a pecsenyesütőpuddingos-repülő-úszó békepróféta éles hirdetéseit. Úgy látszik túlságosan kicsinyekké váltunk számára. Már úgy értjük, ez a kis ország és annak népe. ő csak a nagyvilágban kering. Ezzel szemben kinőttek az új békegombák a hatnapos háború utáni talajból. Az egyik veterán ״ békeharcos“ gondosan stuccolt körszakállal ékesítve és a porno!»"" ' "•»״ ׳·־•■»■•!{ is a békeharc szolgálatába állítva jelentkezik újra a szavazók bizalmáért. Kétségtelen, van hatása egy bizonyos körre. Béke riválisain messze túltesz műveltségben, tollforgatásban, kitartásban. Ő is valóban akarja a békét. Ezt senki sem próbálja elvitatni tőle. A baj ott van, hogy lassan már mániákus módon hirdeti — és ta- lán önmagát is sikerül meggyőznie erről —, hogy ő az egyetlen, aki a világ eme sarkában tényleg akarja a békét. Annyira hisz önmissziójának elhivatottságában, hogy nem is tudott közös nevezőre jutni a többi békeharcossal. Akik szintén gyűlölik a fennálló rendszert és kivétel nélkül azt szavalják, hogy csak ők akarnak valójában ... Nincsenek véletlenek. Nem véletlen, hogy ezek a különféle szervezeti és világnézeti alapról kiindult békeharcosok végülis egy nagy mezőre jutnak. A szélsőbaloldal, az újbaloldal, a moszkovita, Rákáchista, Mácpenista ideológiai aknamezők talajára. És ez voltaképpen azt jelenti, hogy kétségbevonják az Izrael igazságát. A hatnapos háború által megteremtett új helyzetből levonható egyetlen következtetést, hogy az 1967 évi határok nem léteznek többé. Ez a közös nevezőjük. Annak ellenére, hogy nincs egység az izraeli ״ béketábor“ berkeiben sem. Abban azonban megegyeznek, hogy rajtuk kívül mindenki soviniszta háborús uszító ebben az országban, akivel szemben meg kell védeni a békét. Ezért vesz részt az idei választásokon több ״ békés“ lista. Liliputi, komolytalan, üres frázisokat puffogtató szélsőbaloldali árnyalattal cizellált békelista. Heteken keresztül tárgyaltak, alkudoztak, vitatkoztak a béketábor egységének érdekében. Az eredmény, mindenki a maga békefrontján fut... A kérdés csak az, hogyan képzelik Izrael amatőr békéltetői megoldani a világproblémává dagadt körzeti viszályt, ha már ״ szűk családi körben“ sem tudtak egy tető alá kerülni? Írta: DÁN OFRY A »területekkel« kapcsolatos politikánkgazdasági téren - együttműködés A ״ nyitott hidak politikája” — igen, vagy nem? A ״ területek” beolvasztása az izraeli gazdaságba — igen, vagy nem? A judeai, soproni és gázai munkások foglalkoztatása — igen, vagy nem? Ezek a kérdések foglalkoztatták és foglalkoztatják az ország lakosságát és a politikai köröket. A FÜGGETLEN LIBERÁLISOK ÁLLÁSPONTJA EBBEN A KÉRDÉSCSOPORTBAN A KÖVETKEZŐ: A- Az izraeli kormány kötelessége a területek lakosainak foglalkoztatásával törődni. Kötelessége gondoskodni a megélhetésükről és a létfontosságú szolgáltatásokról. A A kormány kötelessége időnként ismételten megállapítani azoknak a judeai, somroni és gázai munkásoknak a számát, akiknek engedélyezik az izraeli gazdaságban való munkavállalást. A Végre kell hajtani a fejlesztési munkálatokat Júdeában és Somronban és a dolgozókat szakmákra kell tanítani. A A nyitott híd politika bevált és ezért folytatni kell. A A kormány köteles megkezdeni a menekültek rehabilitását, mégpedig városi jellegű település létesítése által a „területeken” és köteles gondoskodni ennek gazdasági fejlesztéséről és a lakosság szakmai oktatásáról. „ Az izraeli törvényjogot nem kell alkalmazni a ״ területeken.” A független liberálisoknak az a nézete, hogy a ״ területek” gazdaságát önálló egységként kell kezelni, s arra kell törekedni, hogy a mindkét fél érdekeit szolgáló gazdasági együttműködés jöjjön létre az arab és az izraeli szektor között. A Független Liberális Párt הגלפמה תילרבילה תיאמצעה A nyugatnémet kártérítések frontjáról Milyen újabb kifizetéseket folyósítanak az 1953 utániak részére? A nyugatnémet kártérítések történetében két korszak különböztethető meg. A határvonalat 1953 október 1.-e képezi, amikor is aláírták Izrael és a Német Szövetségi Köztársaság képviselői Luxemburgban az első kártérítési egyezményt. Az elgondolás az volt, hogy Bonn csak azon náci üldözöttek részére fizet kártérítést, akik ezen dátum előtt hagyták el a vasfüggöny mögötti országokat és szabad földön telepedtek le. A németek felfogása az volt, hogy aki addig nem telepedett le valamelyik nem-kommunista országban, az önszántából vállalta a kommunizmust. Később, nagyobb nyomásra, a németek engedtek ebből a merev álláspontjukból és hajlandóknak mutatkoztak kártérítést nyújtani azok részére is, akik a fatális terminus után hagyták el vasfüggöny mögötti otthonaikat. Új törvény vált szükségessé, amelyet első ízben Adenauer ígért meg, de az Erhard-kormány uralma alatt került tető alá. Ezt a törvényt a németek Schlussgesetz-nek nevezték, zárótörvénynek, amelyben ki óhajtották nyilvánítani, hogy ezen törvény rendelkezései után semmiféle törvényhozási lehetőség nem lesz arra, hogy bármilyen igényjogosult, vagyis a hitlerizmus áldozatai újabb követelésekkel léphessenek fel. A Schlussgesetz abban különbözik az első német kártérítési törvényektől, hogy mindössze egy összeget kíván nyújtani az igényjogosultaknak. Ezt az összeget 2000 márkában állapították meg, amelyet — mint ahogy ezt a törvény kimondottan hajlandók később egy további összeggel kiegészíteni. 1200 MILLIÓ MÁRKA Az Erhard-kormány 1200 millió márkában állapította meg azt a végösszeget, amelyet az 1953 utániak követelésének kielégítésére hajlandók folyósítani. A németek azt vették számításba, hogy körülbelül 150 ezer ilyen kérelmező lesz, akiknek egy összegben fogják kifizetni igényeiket. Ugyanekkor előrelátták azt is, hogy ezek az igények messze alatta fognak maradni az előirányzott 1200 millió márkának, úgyhogy külön alapot (Steigerungsbetraege) létesítettek, amelyből az általuk meghatározott 5 különleges esetben fognak további emelt összegeket kifizetni. A törvény 5. paragrafusában szereplő 5 pontban azok foglaltatnak benne, akik több mint egy évi szabadságvesztést szenvedtek, vagy özvegyek, nők minden további nélkül, férfiak pedig abban az esetben, ha igazolni tudják, hogy 80 százalékban munkaképtelenek, stb. 1966 dec. 31-ben állapították meg az 53 utániak kérvényeinek beadási határidejét. A kölni kártérítési hatóság, amely ezeket az ügyeket kezeli, 175 ezer kérvény befutásáról adott ki jelentést, amelyek később, miután 25 ezerről kiderült, hogy teljesen alaptalan, ■s tehát pontosan 150 ezer kérvény került letárgyalásra. A folyósítás nem sokkal ezután megkezdődött és elsősorban azok kaptak, akik már elmúltak 60 évesek. A kifizetésre mindössze 2000 márka került, ez volt a Grundbetrag, vagyis az alapösszeg, amelyet az igényjogosultak legnagyobb része már meg is kapott. A kölni kártérítési hatóság adatait figyelembe véve 150 ezer igényjogosult esetében állapítottak meg kártérítési jogosultságot, és ezek részére már 2000 márka előleget ki is utaltak. Figyelembe véve a fenti adatokat, megállapíthatjuk, hogy az 1200 millió márkából így mindössze 300 millió márka került, vagy kerül kifizetésre. A német törvényhozás által megszavazott 1200 millióból, tehát fennmaradt 900 millió márka. MIT FIZETNEK A NÉMETEK MOST ? A németek, tekintettel a választásokra, húzták-halasztották a fennmaradt összegnek a kifizetését. Izraeli részről azonban erős nyomást gyakoroltak a német hatóságokra, úgy hogy mint az Új Kelet egyik legutóbbi számában megjelent közleményből kiderült , szeptember 4-én a kölni tartományi kártérítési hatóságok kénytelenek voltak újra elővenni az ügyeket és további összegek folyósítását kilátásba helyezni. Mit fizetnek a németek? Mint fentebb már megírtuk, a Steigerungsbetraeg, vagyis a felemelt alapban 900 millió áll a német hatóságok rendelkezésére és ebből azok részére, akik a zárótörvény szerint külön felemelt alapra tarthatnak igényt, folyósítanak 15000 márkáig. Aszerint, hogy ezen a paragrafuson belül ki milyen alapon várhat további járandóságra. A KÖLNI TARTOMÁNYI KÁRTÉRÍTÉSI HIVATAL KÖZLEMÉNYE Miután az Új Kelet szerkesztőségéhez többen fordultak telefonon és írásban, hogy nem teljesen tiszta előttük lapunk október 7-iki számában megjelent hirdetmény, magyarázatképpen a következőkkel egészítjük ki: A többletkifizetések technikai lebonyolítása úgy történik, hogy a kölni kártérítési hatóság kiküld két nyomtatványt, éspedig egy kék űrlapot, amelyben azok a kérdések fordulnak elő, amelyekből majd később megállapíthatóvá válik a különleges igényjogosultság. Emellett a németek kérnek egy életbenléti bizonyítványt is (Lebensbescheinigung), amellyel igazolni kell, hogy az igényjogosult életben van. Ezt a második bizonyítványt ajánlatos máris megszerezni, mivel ennek a kiállítása valószínűleg sok időt vesz majd igénybe, s miután emiatt egész bizonyosan meg fogják rohanni az izraeli lakosságnyilvántartó hivatalokat. Abban az esetben, ha az igényjogosult közben elhalálozott ,akkor a helyette még élő, törvény szerinti örökös kell, hogy benyújtsa azokat az iratokat, amelyekből kiviláglik jogutódlása, valamint az, hogy ő még életben van. Miután a kérvényezők döntő többsége meghatalmazott által intézteti az ügyeit, ajánlatos, hogy minél előbb, a lehető legsürgősebben keresse fel megbízottját, nehogy iratai elküldésében késedelem álljon be. MIRE KELL VIGYÁZNUNK ? Akik olvasták az Új Kelet október 7-iki számában megjelent hivatalos közleményt, maguk is megállapíthatták, hogy a kártérítési hatóságok külön hangsúlyt fektetnek arra, hogy mindenki minél sürgősebben igyekezzék beszerezni és visszaküldeni aktáit. Ugyanakkor figyelmeztetnek a kártérítési hatóságok arra is, hogy senki külön kérdéssel ne forduljon hozzájuk, mert nem adnak választ. Miért ez a sürgősség? Maga a kártérítési hivatal is elismeri, hogy több oldalról és több okból erős nyomást gyakoroltak rájuk ezen akció érdekében. Az idő rövid, a német állami költségvetést 1969 december végéig fel kell használni és ha az igényjogosultak kérelmei nem futnak be időben, úgy akkor ezeket az összegeket már nem tudják beállítani az idei költségvetésbe. Fennáll az eset, hogy így csak a jövő évi költségvetésben irányozhatják elő az igényeket és a kártérítési hatóságok rajtuk kívülálló okokból, legkevesebb egy évi késedelemmel tudnak csak majd fizetni. Befejezésül: ajánlatos, hogy mindenki, aki a technikai lebonyolításban valami fennakadát, vagy hibát lát, úgy erről értesítse a kölni kártérítési hivatalt, mert további kifizetések várhatók és a jövőben már minden késedelmet elkerülni szeretnének. Természetesen ezek az észrevételek csak a jelenlegin felüli, későbbi kifizetésekre vonatkozhatnak, ezzel szemben kívánatos, hogy senki ne zavarja a kártérítési hatóságokat olyan egyéni felvilágosítások miatt, amelyek a jelenlegi többletkifizetést illeti. Dr. KUNDA ANDOR A HARMINCÉVES SOAR JÁSOVhuszadik születésnapját ünnepli... Az izraeli települések kora igen változatos. Egyesek a honfoglalás ötödik évét, a tizedikét majdnem mind, némelyik a huszadikat, a negyedszázadost vagy a harmincéves jubileumot is megünneplik. Viszont akad olyan település is, mely az elmúlt évtizedek folytán, nem ünnepelhette meg ״ honfoglalásuk“ egyik évfordulóját sem. Egyszerűen csak azért mert technikai, biztonsági vagy más okok játszottak közre. Ezen kevesek közé tartozik a magyar halócok által benépesített Söár Jásuv szövetkezeti falu. Az első alapítás tízéves jubileumán szétszéledtek. A második alapítás tizedik évfordulóján mindennap ágyú- vagy gépfegyvertűz alatt voltak. Hasonlóképpen öt évvel későbben is. Egyszóval a harminc évvel ezelőtt alapított Söár Jásuv a múlt héten, Szimchá Tóra estéjén ünnepelhette meg első alkalommal, de főképpen nyugodt a huszadik születésnapját. Hogy a harmincéves település miért ünnepelte csak a huszadik születésnapot? Az angol Fehér Könyv 1939 május 15-én jelent meg. Ebben megtiltották a földvásárlásokat az ország nagyobb részében. Néhány nappal ezt megelőzően teremtették meg az úgynevezett ״ Usziskin-erődöt, a négy településből álló határmenti négyszöget. A Kibuc Hameucad Daniet, a Hasomér Hácái a magyar halucok által alapított Dánt, a Hápoél Hámizráchi Náchálim kibucot, míg az Ovéd Hádomi Söár Jásuv szövetkezeti falut alapította. A helység nevét Jesájáhu próféta 10-ik fejezetének, 21-ik verséből nyerte. Josephus Flavius viszont a ״ Zsidó Háború" című művében a faluval szembeni dániei romot említi. (Nachalim, mely a legkésőbb települt le, hamarosan fel is oszlott és később a LuddPetach Tikva-i országút mentén alakult újjá. Felső Galil-i helyükre 1948-ban leszerelt Pálmach katonák érkeztek, akik ott Hágoszim néven kibucot alapítottak. Ma a Chermonon síelők tranzit-állomása. Söár Jásuvban telepedett le az erdélyi és a magyarországi Barisszia 12 tagja s a Kfár- Szábá melletti Kalmania magángazdaság nyolc lengyel származású chaluc-bérmunkása. A családok előbb Metulán laktak és onnan jártak be a faluba, hogy az első házakat felépítsék. Állandó lakásaik, 1940 februárjában készültek el s ettől az időtől számítják az első „honfoglalást“. A caluci őskorban két család lakott, egy mindössze 12 négyzetméteres szobában. A főképpen városi elemekből álló csoport tagjai csak nehezen alkalmazkodtak a számukra nehéz körülményekhez , ez volt az oka, hogy sokan elhagyták a falut. A felszabadító háborúban a gyéren lakott falut, mely közvetlen a front mellett feküdt a katonai hatóságok kitelepítették, majd 1949- ben magyar erék érkeztek, hogy újra benépesítsék és felépítsék, így kezdődött Söár Jasuv új élete. A most már végleges falualapítást ettől az időponttól számítják. Ennek szellemében, szép ünnepség keretében Szimchát Tóra napján emlékeztek meg a harminc évvel ezelőtt alapított falu huszadik születésnapjáról. A falu másodszori alapítói, mint nekünk elmondották, nem emlékeznek ilyen nyugodt légkörre, amelyben maradéktalanul adhatták át magukat az ünneplésnek. Emlékeztettek a nehéz kezdetre s az azt követő nehéz 18 évre. Szemléltetően, filmkockákra felvéve, ezt J. Bar-Levav mutatta be. Mert nehéz 18 éve volt Söár Jasuv telepeseinek. A ״ honfoglalástól egészen a hatnapos háborúig. A faluval szembeni Tel-Azaziát dombról 18 hosszú éven keresztül okádták a gyilkos tüzet a szíriaiak. Tizennyolc éven keresztül bénították meg paraszt-munkáskezek szorgos munkáját. Jól emlékezünk 1957 november utolsó napjaira, amikor a Nyírségből elindult Kéri-Klein Jóska, itt már Joszéf Ben Chájim, a szíriaiak gyilkos golyóitól találva adta fiatal életét Seár Jásuvért. Nem messze ettől az egykori hírhedt Tel Azaziától, Tel Fachernél zajlott le a hatnapos háború záróakkordja s talán legvéresebb ütközete. Itt halt hősi halált a már életében legendává vált szintén nyírségi származású Klein Musza alezredes-zászlóalj parancsnok is. Hősi halála óta itt esküsznek hűséget Izráel államának és Hadseregének a ״ Golani“ hadosztály újoncai. Most a húszéves születésnapon elbeszélgettünk a mádi származású Záhori Arjeval, Söár Jásuv vezetőjével. Megtudtuk, hogy ma 40 család (körülbelül 200 lélek) lakik a faluban. Ebből mintegy száz, apró vagy már felserdült gyermek. A húsz évvel ezelőtti negyven családból 15 van ott. Ezek közé tartoznak Zahorin kívül. Bár Hádoni szövetkezeti falvainak titkára, a hajdusámsoni két Grünberger fivér, Ábrahám és Smuél, Steinfeld Tova, Szarvasról, Even-Steiner Kolozsvárról és mások. A kisvárdai Kafin- Klein a pénztárnok, mig a pesti Klein Dov a titkár. A falu könyvelője az egri származású Elek- Adri Sándor, mig Lóránt István a mezőgazdaságban mutat ki nagyon szép eredményeket. Minden gazdasághoz 15 dunám öntözhető föld tartozik. További 15 dunámot a közeljövőben kell kapniok a Tel Azizia dombot körülvevő földsávból. Egyébként a falu ezen a részen szeretné felépíteni új házait. Részben azon fiataloknak Levav Jicchák (Vadnai Endre), aki az övé, akik leszerelésük után, mint a második generáció önálló gazdaságot akarnak majd alapítani, részben pedig a falu nagyobbítására érkező új telepeseknek. A hatnapos háború óta a mezőgazdaságon kívül egy új , de főleg jól jövedelmező — iparága is van a falunak. A Bánján forrás mellett, ahol naponta a külföldi turisták és belföldi kirándulók ezrei fordulnak meg, korszerű önkiszolgáló vendéglőt állítottak fel. A Szimcát Tórát követő nap jártunk Söár Jásuvban. A két és fél évvel ezelőtt még szíriai tisztiklubban, ma gyönyörű éttermet találtunk. Legjobban a vizen épült kávéháznak“ jellemezhetnénk. Nemcsak körülötte, hanem alatta is a nyáron is jéghideg Bányász folyik. Az étterem közepén, egy csempével bélelt nyíláson látható a forrás vize. Mintegy 400 ezer fontot invesztált Söár Jásuv a projektbe — mondja nekünk Rács Egon-Dov az étterem vezetője, aki mindössze hat hónapja van itt, s mint jelölt várja felvételét Söár Jásuvba. Nyolc-tíz ember dolgozik az étteremben. Közöttük Záhori felesége, Karméla Jaári, a pesti Grünberger Éva, Adelberg Ibolya, stb. Hogy összesen hány ״ nem magyar“ család lakik a faluban? — Hat — mondja Zádori Árje, aki nem kis büszkeséggel említi az Elijáhu Berlin nevét viselő szép kulturházat. Már csak iskolára lenne szükségünk — teszi hozzá. A gyermekek jelenleg az egyik környékbeli körzeti iskolába járnak. Ezzel szemben úgy óvodájuk, mint bölcsődéjük van. A vízben azután bőség van. Gravitáció által úgy Tel -Dánból mint a Bányászból nagymennyiségű friss vizet kapnak. Szeretnénk remélni, hogy a falu második alapításának negyedszázados évfordulóját — öt év múlva — már az új családokkal kibővült, megnagyobbodott Söár Jásurban ünnepelhetjük — mondotta búcsúzóul a falu vezetője. Írta: GALILI G. ERVIN JONNA WIESELBERG EMLÉKKIÁLITÁSA A RITZ GALÉRIÁBAN Jona Wieselbergnek, a tehetséges amatőr festőnek nem adatott meg, hogy jelen legyen első tárlatának megnyitásánál: élete delén, 50 éves korában hirtelen elragadta a halál. Kiállításából, amelyre két évvel ezelőtt kapott ״ tort“ a Ritz Galériában, így emlékkiállítás lett. konvencionális témájú olaj és akvarellképeiből az őstehetség alkotóereje, harmónia és az élet szerelme sugárzik. Különösen megkapó néhány kompakt kompozíciójú tájképe és erősen realista, meggyőző portrétanulmánya. A kiállítás október 3 -ig van nyitva. (sz. i.) Wieselberg, Hoogén kibuc veterán tagja, későn, 46 éves korában kezdett festeni és művészi technikája még nem teljesedhetett ki mire kihullott kezéből az ecset. Mindamellett, ״ ALUMIM” ÜDÜLŐ Haifa-Kármel, Kadima u. 27. Telefon: 81366 A KÓSERA ALAPOS TATAROZÁS UTÁN. Különleges havonkénti rendszer állandó otthonra és orvosi segítség. Saját fürdőszobák A Csodás kert A WECHSLER IZIDOR Szászrégen — Klár-Szábá október 15-iki 70 ÉVES SZÜLETÉSNAPJÁRA !; sok egészséget kívánnak örömben, békeségben 120-ig FELESÉGE POLA, GYERMEKEI TILA ÉS BLIMI, KÁRATA - -------------------------------------------------------------------------------------— Kedves rokonaimnak és barátaimnak bel- és külföl-dön köszönöm újévi jókívánságaikat. Mindannyiuknak boldog és egészséges újesztendőt kivánok szeretettel MARTON EDÉNÉ : JERUZSÁLEM ............................................................................................ Herzog tábornokné kérdése Ora Herzog asszony, Chájim Herzog szolgálaton kívüli tábornok, az ismert katonai hírmagyarázó hitvese minden energiáját és szabad idejét a „Szép Erec Jiszráélért” nevű mozgalom szolgálatába állította. Amikor az ország tájainak megszépítéséről, a városok tisztaságáról és rendezettségéről beszél, arca valósággal sugárzik. Panaszosan magyarázza, hogy a sajtó és egyes illetékes hatóságok nem támogatják elegendő mértékben tevékenységét. I Jelszava: ״ Tiszteld az utcát!” Ez azt jelenti, hogy mindent meg kell tenni az utcák s egyéb nyilvános helyek tisztaságának ן megőrzése érdekében, sőt széleskörű felvilágosító kampányt kell folytatni az iskolákban, de még ez előtt a tanítók körében. A most folyó választási hadjárattal kapcsolatban Ora Her- Szog asszony megjegyzi, hogy az összes pártok, amelyek a telavivi városi választásokon a polgárok szavazataiért versengenek , váltig ígérik, hogy harcolni fognak az utcák tisztaságáért, ha győznek. Óra Herzog ezt kérdi: — Jóformán az összes pártok a múltban már uralmon voltak. Hol voltak eddig? Miért ilyen piszkos a város? Egyelőre még senki sem tudott válaszolni Herzog tábornok hitvesének kérdésére. I י׳'»*■nnrrtvyj 1969.X. 10. Uj Kelet 3-a