Uj Kelet, 1970. július (51. évfolyam, 6674-6700. szám)

1970-07-01 / 6674. szám

A Kneszemen elmondott beszéd után GOLDA M­IR VILÁGOSABBAN IS KÖZLI IZRAEL ÁLLÁSPONTJÁT AZ AMERIKAIAKKAL Állítólag nagy vita volt a kormányban, a többség támogatta a miniszterelnök álláspontját A tegnapi déli lapok informá­­ciója szerint Golda Méir minisz­­terelnök és Mose Dáján hadügy­­miniszter arra a meggyőződésre jutottak, hogy a kormányfő Kne­­szet-beli beszéde után félreérthetetlen módon, teljes egyértelműséggel is meg kell magyarázni az amerikaiaknak, hogy számunkra elfogadhatat­­lan az általuk javasolt defetista „béke-elrendezés”. Egy olyan terv van kialakulóban, amely szerint Golda Méir mie­­lőbb Nixonhoz, Amerika elnöké­­hez és a washingtoni politika leg­­főbb irányítóihoz fordulna, meg­­magyarázná Izrael álláspontját, mert csak ily módon lehet elke­­rülni, hogy félreértsék Golda Méir Kneszet-beli nyilatkozatának mér­­téktartó hangját. Állítólag rendkívül élénk vita volt a kormányban ,amikor Golda Méir parlamenti nyilatkozata előtt megvitatták annak alapvona­­lait. A többség Golda Méir néze­­tét támogatta, s annak lényege, hogy Amerika javaslata olyan megoldást igyekszik rákényszerí­­teni Izraelre, amely számunkra minden szempontból kedvezőtlen. Egy információ szerint Golda I­té­r élesen bírálta a minisztere­anács ülésén a kor­­mány egyik tagját, aki néhány napnal előbb egy nyi­­latkozatban megjegyzéseket fű­­zött az amerikai „béke­tervhez” és az általa elmondottak szövés ellentétben állnak a kormány kül­­politikai vonalával. Ennél is érdekesebb, hogy a kiszivárgott hírek szerint mál' czaki­dék keletkezett Gól­­da Méd«■ !1״»p ertprelnök és Aha Even Hilt'vrminiszter között, aki — mint köztudomású — nem hive kentény és hajlíthatatlan el­­határozásoknak. Mose Dáján hadügyminiszter ezzel szemben teljesen azonos vé­­leményt fejtett ki Golda Méir­­rel, szerinte sincs alkura lehető­­ség, az amerikai „béke­tervet” el kell utasítani. A hadügyminiszter megfogalmazása szerint nincs jo­­ga a kormánynak elfogadni ezt a tervet, mert ellentétben áll a ka­­binet hivatalos programjával. Po­­litikai körökben 112y tudják. Dá­­ján még azt is kik­ü­ntette, hogy azonnal lemond-ha akár csak részben is elfogadta a kormány az amerikaiak tervét. Golda Méir közvetlenül Dáján beszéde után azt mondotta, hogy a kormány tagjai értsék meg a helyzet komolyságát, és ne égye­­kezzenek ellenvélemények hangoz­tatásával nehezíteni a kibontako­­zást. Megfigyelők úgy tudják, hogy Golda Méir­a Nixon elnöknek küldött személyes üzenetében már teljesen egyértelmű elutasítás lesz az amerikai „béke­elrendezésre” vonatkozólag. Hangsúlyozni fogja a miniszterelnök, hogy a jelenlegi terv Izraelre nézve kedvezőtlenebb, mint az októ­­berben közzétett, úgynevezett Rogers-terv — amelyet, — mint emlékezetes — szintén elutasítottunk. Golda Méir arra is rámutat majd, hogy ami a ״ biztonsági ha­­tárok” fogalmát illeti ebben a te­­kintetben Amerika végü­lis az orosz álláspontot tette magáévá a két ország nagyköveteinek legu­­tóbbi tanácskozásán. Az oroszok felfogása sz­erint az 1967 június 4-én eltörölt határvonalak állítan­­dók vissza, ״ biztonsági határok” elnevezéssel. Izrael úgy képzeli el a békét, ahogy a szó elsődleges értelme dik­tálja és elutasít minden taktikai megfogalmazást a béke ׳ értelmezésével kapcsolatban. Lehetetlen ״ a békére irányuló po­­litikai elrendezésről”, vagy ״ A béke érdekében érvényesítendő há­rom hónapos fegyverszüneti egyez­ményről” és hasonlókról beszélni. Sajnálattal látja Izrael kormánya — hangzik állítólag Golda Méir­­nek az amerikai elnökhöz intézett üzenete — hogy az amerikai ál­­láspont a béke értelmezése tekintetében közeledett az oroszokéhoz. Izrael kitart eredeti álláspontja mellett, amely szerint csak akkor lehet békéről szó, ha mindkét fél feltétel nélkül akarja azt és haj­­landó leülni a tárgyalóasztalhoz. Izrael, mint ezt már annyiszor kijelentették az ország felelős ve­­zetői, hajlandó erre. Pontosabban — csak erre hajlandó. Egy politikai újságíró értesülése szerint Menáchem Begin állammi­­niszter azt javasolta a kormány ülésén, hogy Golda Meir utazzon ismét Wa­­shingtonba és személyesen tájé­­koztassa Nixon elnököt Izrael álláspontjáról. Ennek a ja­­vaslatnak egyelőre nincs időszerű­sége. Élénken foglalkoztatja a politi­­kai köröket, hogy milyen állás­­pontja lesz majd az egyiptomiak­­nak Amerika javaslatával kapcso­­­latban. Nem lehetetlen — írják ׳ egyes megfigyelők — hogy az­ oroszok ráveszik a Moszkvában időző Nasszert, hogy ne utasítsa el az amerikai javaslatot, hanem bocsátkozzék tárgyalá­­sokba és igyekezzen, amennyire csak le­­het, a maga képére formálni azt. NEM FÉLÜNK Politikus nem vagyok, csak új­­ságolvasó ember, s azt hiszem, elég jó a memóriám. Nem em­­lékszem, hogy valaha is elhangzott volna olyan durva nyilatkozat egy ország vezetői részéről, velük nem határos, tehát közvetlen érdekel­­lentéteket nem keltő ország ve­­zetőivel kapcsolatban, mint az oroszok néhány nappal ezelőtti „barátságos” figyelmeztetése. Gondolom e nyilatkozat szöve­­gét tanítani lehetne olyan főisko­­lákon, ahol a nemzetközi kapcso­­latok kérdéseit tanulmányozzák a hallgatók. Az imperializmus­on­ Néhány nappal ezelőtt megkap­­tam a legutóbbi telefonszámlá­­mat, amelynek végösszege szokat­­lanul magas volt. A telefonköz­­pont néhány vidéki beszélgetést is a terhemre irt, mégpedig olyan be­­szélgetéseket, amelyekről szó sem volt. Szerepelt a számlában pél­­dául, egy beszélgetés Dimonával. Soha életemben nem hívtam Di­­monát, de onnan sem hívtak en­­gem. Tudom, hogy gép állítja össze Rövid időn belül már a máso­­dik baleset történt a Natanja kö­­zelében lévő darai sikárnegyed busz megállójánál, mert nem gon­­doskodnak villanyvilágításról. Azt nem tudom, hogy a villany­társaság, az Egged, vagy a helyi közigazgatási hatóság lenne ille- A FARKASTÓL! lelepzésére aligha található ennél jobb dokumentum. Izrael felvilágosító szolgálatá­­nak most az a dolga, hogy világ­­szerte ismertesse meg a szovjet nyilatkozat szövegével és szelle­­mével a közvéleményt. Ami per­­sze nem elég, mert hozzá kell ten­­nü­nk, hogy nem ijed meg Izrael a Szovjetuniótól, bízván saját erejé­­ben és persze abban is, hogy a szabad világ mégis megfékezi az orosz medvét. Sínnél Mordecbáj Tel-Aviv, a számlát. A gép tévedhet. Ezt is tudom. Viszont mégis csak hallat­­lan, hogy a posta nem gondosko­­dik valamiféle számlaellenőrző módszer bevezetéséről Eleget bosszant a posta min­­den izraeli polgárt Miért kell ezt a bosszúságot egyre csak fokozni? Sok telefon tulajdonos nevé­­ben: Körmei Joh­anán, Tel-Aviv, Luk­e 3.­tékes erre, de mivel emberéletről van szó, minden dórai polgár ne­­vében azt kérem, hogy azonnal in­tézkedjenek ebben az ügyben. Berger Marcell Natan­ja, Dóra 59/38: Ki felelős a telefonszámla összeállításáért? Villanyvilágítást kérünk a dórai busz­megállóhoz JARRING SEMLEGES HELYRE HÍVJA MEG Izrael, Egyiptom és Jordánia megbízottait Előbb Izraelnek nyilatkoznia kell a visszavonu­­­lásról és az araboknak a békeszándékról Amerika nem tartja sürgősnek Izrael válaszát Dr. Gunnar Jarring meghív­­ja Izrael, Egyiptom és Jordánia megbízottait a Közel-Keleten kí­­vüli helyre, ha Izrael kijelenti hajlandóságát a visszavonulásra egyezményes határokhoz és ha az arab államok lejelentik, hogy megszüntetik a hadiállapotot és hajlandók békére. A meghívás az amerikai ja­­vaslatok szellemében történne annak kihangsúlyozásával, hogy Jarring a Biztonsági Tanács ha­­tározata alapján cselekszik. Jól értesült körök szerint az amerikaiak nem tűnják szigorú feltételnek Jarring küldetése fel­­újítását arra a célra, hogy hat hónapos tűzszünetet állítson hely­re, bár Washingtonnak az a vé­­leménye, hogy Jarringnak ez a tevékenysége is nagyon fontos volna. Viszont a tűzszünet helyre­állítása amúgy is Jarring hatás­­körébe tartozik, ha elhatároz­­zák, hogy küldetését felújítják, mert máskülönben nem is tudná elkezdeni a tapogatózásokat a béke elősegítésére. Washington­­ban az a meggyőződés, hogy Jarringnak központi és elsőren­­dű fontosságú problémákkal kell foglalkoznia a legutóbbi ameri­kai javaslatok szellemében és a Biztonsági Tanács 1967 novem­­beri határozata alapján. Azt is valószínűnek tartják, hogy Washington nem tartja sür­­gősnek Izrael válaszát a javasla­­tokra és előnybe helyezné, hogy előbb Egyiptom felfogását hall­­gassa meg. Jeruzsálemben aggodalmat éb­­resztett az amerikai javaslat né­­hány szakasza, amelyek a vissza­­vonulásról beszélnek. Az előző javaslatokkal szemben a jelenlegi amerikai terv fenntartás nélkül követeli a visszavonulást. Azt állítják megbízottainknak, hogy minden nyitva van a tárgyalá­­sok számára, másrészt úgy tudják, hogy az amerikaiak arra céloztak az araboknak, hogy je­­lentéktelen határkiigazításokról van szó csupán. JELENTŐSEN EMELKEDTEK A MUNKABÉREK AZ ÉPÍTŐIPARBAN Az építészek egyesületének sta­tisztikája szerint 1967 szeptembe­­re óta 34,8 százalékkal emelked­­tek a munkabérek az építkezési szakmában. Ez részletezve így fest: Kiváló minőségű munkások na­­pibére 34,50-ről 46,­52-re emel­­kedett, elsőosztályú munkásoké 27.94-ről 34.48 fontra míg har­­madosztályú munkások napidíja 24.32-ről 28.63 fontra emelkedett. A munkabérek emelkedésére vonatkozó adatokat húsz építke­zési vállalat könyvelési osztályai­­ról szerezte be a statisztikai osz­­tály. A magasabb bérek termé­­szetesen jelentős mértékben növel­­ték a szociális juttatásokat is. Mindezek mellett egyéb jutta­­tások is szerpelnek, így ajándé­­kok globális járulékok, stb. A különböző címen folyósított juttatások a bérek־ 19,5 százalékát teszik ki, míg három évvel koráb­­ban ez az összeg 1,4 százalékát tette csak ki a fizetéseknek. Mindez természtesen a nagy munkaerőhiány miatt következett be. A mi­m­ idején szétszéledt az építkezési szakma, igen sokan másfajta, az eddiginél jobban jö­­vedelmező, vagy kellemesebb mun­­­kakörben helyezkedtek el és egyet­­­len füttyszóra nem voltak hajlan­­­­dók visszatérni. Akik visszajöttek, azok pedig megkövetelik a mun­­kaerő kereslet alapján, hogy ma­gasabb béreket fizessenek nekik. Ez egyik fő oka annak, hogy a la­­kásárak ilyen hihetetlen mérték­­­­ben emelkedtek és hogy egyes n­­agyvárosokban oly kevés a lakás , a szabad piacon és még másod­­kézben lévő lakásokért is csillagá­­szati összegeket fizetnek. ־־ SZERKESZ70#67 Hősi halott katonák fiai számára ismét bár­micvát rendeznek Kfár Chábádban Ismeretes, hogy a chábád moz­­galom chászidiai rendszeresen lá­­togatják azokat a családokat, ahol apa nélkül nőnek a gyere­­kek, ugyanis a családfő katonai szolgálata teljesítése közben el­­esett. A fiúgyermekek számára szép külsőségek között csoportos bár-micvákat rendeznek a chábád chászidok. A közeljövőben újabb bár-mic­­vára kerül sor a chászid mozga­­lom központjában, Kfár Chábád­­ban, ezúttal 22 fiúgyermek járul először a Tóra elé. Ezúttal Golda Méir miniszter­­elnök is értesült az eseményről és ajándékot­ küldött *- 22-T­árs. micvá gyereknek. KALEIDOSZKÓP A VEVŐ ÉS A KEELLKLOG SZÓI GÁLA S ÁRÁN BIZTOSÍTÁS Harmincöt évvel ezelőtt alakult mára és meg a ״ Migdál“ biztosító társa­­ság, amely néhány évvel ezelőtt megszerezte a ״ Binján“ biztosí­tó részvényeit is, s most ״ Mig­­dál-Bioján“ néven folytatja tevé­­kenységét, mint a biztosítási szak­­ma egyik legszámottevőbb vállal­­kozása. A harmicötödik születésnap al­­kalmából bankettet rendezett a Migdál­ Binján igazgatósága a na­­pilapok gazdasági tudósítói szá­br.M.V.Erhardt vezér­­igazgató képet adott három és fél évtized sokirányú üzleti tevé­kény végéről. A többi között elmondotta, hogy az izraeli biztosítási kötvények 30 százaléka a vállalatok érdek­­köréhez tartozik és ez min­­dennél jobban bizonyítja, hogy a közönségnek nagy bizalma van a ״ Migdál­ Binján״ iránt. A vezérigazgató bejelentette a sajtó képviselői előtt, hogy elké­­szült a vállalat harmincötödik ü­z­­letévének mérlege, amelynek főbb adatait ismertette a bankett so­­rán. Egy kérdésre válaszolva elmon­­dotta, hogy a biztosító eddigi mű­­­ködése alatt a legnagyobb össze­­get — négy millió 200 ezer fon­­tot — a Kárgál gyár tulajdono­­sainak fizetett ki, az emlékeze­­tes tűzkár után. A vállalat egyesített mérlege— amely a leányvállalatok üzleti tevékenységének pozitív képét is tükrözi — 2 millió 800 ezer font hasznot mutat ki. Megjegyezzük még dr.Frhardt vezérigazgató tájékoztatása alap­­ján, hogy a Migdál-Binián biztosí­­tó az elmúlt három év f6.­yamán hősi halált halt biztosítottak hoz­­zátartozóinak akkor is kifizette a megfelelő összegeket, ha a biz­­tosított nem vonatkozott harci cselekmények által bekövetkező­ halálesetre. Ezzel a gesztussal húz­­ta alá a vállalat igazgatósága,­ hogy legalább anyagilag igyekez-­ nek segíteni a családot, ha a­­ családfő az életét áldozza Izrael­ ­iiiiiuiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiitiiiiiuiiiiiuuinrM'biztonságáért. (b.s.) •"lllllllltllllllllllllllllllllllltllltl|flll||||IHIIIIIIIIflllllllllllllllllllllllltl|ltll||||HII■• 1 80.000 FONT ] ÖSSZEGŰ DIJAKAT OSZTOTTAK KI E HÉTEN A ״ TOTO”־ N DIJAK MINIMUMA 110 EZER FONT (áthozattal) ELSŐ DÍJ MINIMUM 75 EZER FONT (áthozattal) Vegyen részt a ״ Toto”*n és megnyerheti az óriási díjak egyikét A teljes jövedelmet az izraeli sportintézmények javára fordítják ­ A jeruzsálemi Hadassza kór­­házból tegnap azt közölték, hogy Saul Weizmann, a közlekedésügyi miniszter fiának állapota "kielé­­gítő". A 18 éves Saul Weizman hétfőn fejsérülést szenvedett a Szuezi-csa­­tornánál, ahonnan helikopteren szállították a jeruzsálemi Hadasz­­szába. A kórházban a sebészek háromórás fejműtétet hajtottak végre a miniszter fián és az ope­­ráció után közölték, hogy a se­­besült túl van az életveszélyen. A műtét után Saul Weizman visszanyerte öntudatát és néhány szót váltott is az ágya mellett tar­­tózkodó szülőkkel valamint Mose Dáján hadügyminiszterrel, aki nagybátyja. Saul megsebesülésének hírét Chájim Bár-Lev vezérkari főnök személyesen közölte hétfőn dél­­után Ezer Weizman miniszterrel, a vezérkar hadműveleti osztályá­­nak egykori főnökével és a légi­­haderő volt főparancsnokával, aki azonnal a Hadasszába hajtatott és ott várta be, míg fiát a frontról helikopteren odahozzák. A sebesült édesanyja, Reuma Weizmann történetesen Morde­­cháj Hód repülőtábornoktól, a lé­gihaderő jelnlegi főparancsnoká­­tól, a Weizman-család közeli ba­­rátjától értesült az eseményekről. Amikor Saul Weizmant behoz­­ták a kórházba — miután a Csa­­tornánál elsődleges orvosi keze­­lésben részesült — felismerte ott várakozó szüleit és sérülése elle­­nére még tréfálkozni próbált szü­­leivel: „Áhá, hát te meg mit csi­­nálsz itt, Jeruzsálemben?” Röviddel ezután megjelent a Hadasszában Mose Dáján is, akit Saul így köszöntött: ״ Lálom, dód!” Saul Weizmann a hadügyminisz­terrel is igyekezett szellemeskedni: — Remélem, ez alkalommal rend­­behoznak és feljavítják egészség­­ügyi profilomat is ... A közlekedésügyi miniszter fia bevonulásakor a légihaderőhöz jelentkezett és pilóta szeretett vol­­na lenni, de valami kisebb rend­­ellenesség miatt a szemében, nem vették fel pilótának és így más harci egységhez került. A műtétet a miniszter fián dél­­után négy órakor kezdték meg. Közben egymásután érkeztek a Hadíssza kórházba miniszterek, tábornokok, hogy érdeklődjenek hogyléte felől. A többi között sze­­mélyesen látogatott el a kórházba Meríchem Begin, Mose Kol, Si­­mon Peresz és Cbájim Landau miniszter. A vezérkari főnök tele­­fonon érdeklődött Saul állapota felől. Golda Méir miniszterelnök fo­­lyamatos jelentéseket kapott a helyzetről és este 11 órakor tele­­fonált Ezer Weizmannak: ״ Aggódom miatta. Nem me­­gyek aludni. Tudni akarom, mi a helyzet...” Tegnap reggel 6 órakor a szü­­lök visszatértek a kórházba, ahol fiuk ágya mellett voltak, míg fel­­ébredt. Háromórás fejműtét után Saul Weizmann állapota kielégítő A jeruzsálemi Hadassza kórházba hozták helikopteren a szuezi front­­ról . Miniszterek és tábornokok a közlekedésügyi miniszter fiának betegágyánál ABA EVEN: A határokat tárgyalások útján kell megállapítani Nasszer beszéde kétségessé teszi az előrehaladást Luxemburg­ (AFP).­­ Aba Even külügyminiszter nyilatko­­zott a luxemburgi sajtónak és kifejtette Izrael álláspont­­ját a közel-keleti megoldás kérdé­­sében. Kijelentette, hogy Abdul Nasszernek Bengáziban tartott be­széde után nagyon is kétséges, vajon a jövőben valamilyen hala­­dást lehet elérni a megoldás felé. Izrael álláspontjában a következő három pontot kell kiemelni: 1. Szilárd és tartós békét kell létre­­hozni. 2. A határokat tárgyalások útján kell megállapítani, nem pe­­dig külső tényezők diktátuma alap­ján. 3. A tárgyalások kiinduló­­pontja: a Közel-Kelet valamennyi részének teljes és korlátlan szuve­renitása. 4. A békéhez vezető út állomásai: tűzszünet, tárgyalások, megállapodás, békeszerződés Izrael mindig hajlandó volt hoz­zájárulni dr. Gunnar Jarring közre­működéséhez a béke érdekében, de felmerül az a kérdés, vajon Jarring képes-e arra, hogy létre״ hozza a tárgyalásokat Izrael és az arabok között — mondotta Even külügyminiszter. Ami a közös piacot illeti, Aha Even azt ajánlotta, hogy annak tagállamai fogadják bírálattal a közel-keleti viszály globalizálását, amely abban nyilvánul meg, hogy fokozódik a nagyhatalmak közötti versengés ebben a körzetben. Harc a békéért (OMER — pontozott héber nyelvű napilap•) ־־* Golda -Méir parlamenti beszédének leglényege­רמא febb eleme az volt, hogy ismételten kifejezte Izrael őszinte békevágyát. Mi békében akarunk élni arab szom­­szédainkkal, ami persze nem azt jelenti, hogy a béke feltételeit a szomszédok, vagy akár a nagyhatalmak diktálhatják nekünk. Jelenleg — mutatott rá Golda Méir — az arabok nem hajlanak a békére, annak semmilyen formájára. Ami a Rogers-tervet illeti, Golda Méir nem bocsátkozott részletekbe és nem ismertette a tör­­vényhozókkal, illetve az ország közvéleményével az amerikai kül­­ügyminiszter béketervének részleteit. A jelenlegi helyzet lényege, hogy Golda Meir Jeruzsálemben a békéről beszélt, Nasszer pedig ugyanaznap Moszkvába utazott, hogy megtárgyalja a szovjet vezetőkkel: hogyan lehetne folytatni ellenünk a háborút. Van-e értelme a „csendes diplomáciának”? (HÁÁREC — független polgári napilap.) — Golda Méir parlamenti beszédével nem keltett meglepetést, mert nem adott elő új elképzelé­­seket, csak ismertette a kormány álláspontját, amely szerint Izrael nem hajlandó „határidős ügyletre”, ha fegyverszünetről, illetve bé­­kéről van szó. Feltűnő volt, hogy Golda Méir nagyon diszkréten kezelte az amerikai javaslatot, amelynek részleteiről nem beszélt. Úgy látszik, ebben a vonatkozásban a „csendes diplomácia” módszereihez folya­­modik a kormány. Ez lehet eredményes is, de van egy nagy hátrá­­nya: az izraeli közvélemény tájékozatlan marad azzal kapcsolatban, hogy mit is akar tulajdonképpen Amerika és hogyan viszonyul az elképzeléseihez Izráel kormánya. , Egyetértünk Golda Méir módszerével ! ד״ראה «ידומה (HÁMODIÁ — az Ágadat Jiszráél lapja.)­­ Nem lehet bírálni a miniszterelnököt azért, hogy a Kneszetben elmondott beszédében nem részletezte az amerikai békekezdeményezést, annak különböző pont­­jait. A kormánynak joga van ilyen kivételesen fontos ügyekben a titkosság mellett dönteni, mert nagyon fontos ugyan a közvélemény informálása, de még fontosabb, hogy siker koronázza Izrael kormá­­nyának béke-erőfeszítéseit. ז Félreérthetetlen nyilatkozat (LAMERCHAV, a Kibu­c Mouchád lapja.) ־־" — __ _ |_ A miniszterelnök parlamenti nyilatkozata félre-7בחדמ érthetetlen volt. Már a hangvétele alapján is világos, hogy a kormány megfelelő határozatokat hozott és végre is hajtja azokat. Golda Méir szava mögött Izrael nemzeti egység­­kormányának átgondolt határozatát érezzük. Lehet, hogy kemény időszak előtt állunk, de az egység n­agy erőt jelent és Izrael népe, kormánya egységes az elhatározásban: visszautasítjuk a diktátumot és megvédjü­k alapvető nemzeti érde­­keinket. 1970. VII.­­ UJ KELET 3

Next