Uj Kelet, 1970. augusztus (51. évfolyam, 6701-6726. szám)

1970-08-07 / 6706. szám

Alighanem egy héten belül viszontlátjuk a hallgatag és türelmes svéd diplomatát, aki először két és fél év előtt jött el a Közelkeletre, hogy a Biztonsági Tanács megbízásából megkísérelje a békeközvetítést. Tavaly csalódottan távozott, de most új teljhatalommal felszerelve tér vissza a körzetbe. Nem ott kezdi újra, ahol abbahagyta, hanem sokkal, sokkal messzebb. De még így is igen hosszú göröngyös,akadályokkal teli úton kell haladnia a béke felé — és ki tudja, célba ér-e ? Az a felhatalmazás, amelyet William Rogers kezdeményezésére úgy Izrael, mint Egyiptom és Jordánia aláírtak dr.Jarring számára, voltaképpen a Biztonsági Tanács híres 242 számú, 1967 november 22-én kelt határozatának végrehajtó rendeletét képezi. A három érdekelt állam megbízottat nevez ki drjarringhoz, akinek ezentúl nem kell postás szerepét betöltenie a három főváros között. A felhatalmazás, vagy kötelezvény szerint a BT határozat alapján, Jarring közvetítésével tárgyalnak igazságos és tartós béke létrehozásáról, s ennek érdekében 1) elismerik egymás szuverenitását, függetlenségét és területi épségét, 2) Izrael visszavonul területekről, amelyeket a hatnapos háborúban foglalt el. Kormányunk a kisérő jegyzékben kifejtette azt is, hogy béke alatt formális, kötelező szerződést ért — tehát nem az UNO-hoz intézett nyilatkozatot ״ a háborús állapot beszüntetéséről”, ezenfelül az arab kormányoknak világos kötelezettséget kell vállalniuk, hogy nemcsak hadseregük, hanem más alakulatok és személyek sem folytatnak területükről ellenséges tevékenységet Izrael ellen , ami világosan a terroristákra vonatkozik. Az aláírt nyilatkozat, amelyet U Tant jelentésével a BT elé terjeszt, jelentős változást képez az eddigi helyzettel szemben.Az arabok most a chartumi csúcsértekezlet határoározataival ellentétben kötelezik magukat Jáel teljes elismerésére és területi épségének tiszteletben tartására, továbbá tartós béke megkötésére. Ezzel szemben Izrael hozzájárult ahhoz, hogy csak a Jarring útján folytatott megbeszélések után kerüljön sor közvetlen tárgyalásokra és első ízben hivatalosan jelentette ki, hogy a BT határozat alapján — amelyet két év előtt már elfogadott — ki fog üríteni területeket. A Washingtonba küldött válasz szerint Izrael semmiben sem változtatta meg álláspontját, hogy abiztos, elismert határokat“ a végső, közvetlen béketárgyaláson kell megvonni és azok nem lehetnek azonosak a régi fegyverszüneti vonalakkal. Ezzel szemben Naszszer és Husszein kitartanak amellett, hogy Izraelnek az 1949 évi rhodesi fegyverszüneti egyezmény határvonalaira kell visszavonulnia. BÉKE, VAGY TERÜLETEK? Eddigi álláspontunk alapján, hogy számunkra a béke fontosabb, mint a területek és határváltozásokra csak biztonsági szempontból van szükségünk — valójában haladást értünk el azáltal, hogy három évig kitar־ tottunk. Az arabok most már aláírják, hogy hajlandók békére és elismerésre s igy csak a területek, illetőleg a biztos határok kérdése marad fenn. A Chérut, amely eddig a kormányban ült,׳ alapvetően más álláspontot képvisel, Színájon kívül semmilyen területről sem hajlandó lemondani, tehát kerékkötője volt minden békekezdeményezésnek. A Munkapárt íratlan, de ismert elvi határozata szerint az Éjlát- Sárm el Sejk partisáv és El Aris kivételével le lehet mondani Szipájról, csatolni kell a gázai sávot, míg a Nyugati Partvidék nagy részéről le lehet mondani, ha csapataink a Jordán folyónál maradnak, amely biztonsági határt képez. Jeruzsálemről és az Ecion tömbről persze nem is lehet tárgyalni. Ugyanez vonatkozik a Golán fennsíkra is, de Szíria amúgy sem részese a tárgyalásoknak. Természetesen igen kedvezőtlen számunkra, hogy az alkudozás a területekről, amely most várható, az arabok szélsőséges ,,mindent vissza“ illetőleg Izrael fent vázolt minimális követeléseiknél kezdődik. Amerika, amely most hosszú idő után ismét kezdeményező, sőt irányító szerephez jutott a Közelkeleten, még a minimális izraeli követeléseket sem támogatja és csupán „lényegtelen határkiigazításokat“ javasol, sőt Jeruzsálem egyesítését sem helyesli, így tehát igen kemény és hosszasnak ígérkező diplomáciai küzdelem előtt állnnk, amelyben dr Jarring lesz a közvetítő, aki nemcsak A Tanítól, hanem William Rogerstől, illetőleg Joseph Siscotól is kap utasításokat. BÉKE FELÉ AMERIKAI GARANCIÁK Talán igaza van az ellenzékbe viszatért Beginnek abban, hogy ránk kényszerítették a megállapodást. De ő maga is beismerte, hogy nem volt választásunk. Az alternatíva ez volt: Politikai szembesítés Amerikával, katonai szembesítés a Szovjetunióval. Ezt a kockázatot vajon ki vállalta volna ? Valójában a kormány negatív választ adott Rogersnek és csak akkor változtatta meg álláspontját, amikor Nixon elnök a Golda Méirhez intézett jegyzékében olyan garanciákat adott, amelyeket a miniszterelnök komoly és tényleges biztosítéknak nevez. Abból, ami a bizalmas jegyzékből ismeretessé vált, kitűnik, hogy Amerika vállalja a szembesítést az oroszokkal, garantálja, hogy a tűzszünet nem hozza hátrányos helyzetbe Izraelt és a jövőben is fenntartja az izraeli hadsereg ütőerejét. Utalás történt Izrael gazdasági bajainak orvoslására is. Az elnöki jegyzék alapján a Chérut miniszterei is megszavazták az ideiglenes tűzszünetet. A Nixon jegyzéknek főleg az a megállapítása rendkívül fontos, hogy Izraeltől nem követelnek semmiféle visszavonulást a mai vonalakról, amíg nem jön létre a teljes, végleges béke. Végeredményben tehát itt is érvényben maradt Izrael álláspontja, hogy csak a békekötés és a kölcsönösen elismert új határ megvonása után jöhet szóba a mai vonalak feladása. Persze könnyebb a probléma Szinájban, ahol csak jóformán üres területről van szó. Nehezebb Gáza kérdése, bár Egyiptom ezt sohasem csatolta hivatalosan területéhez. Mégis ,Egyiptommal könnyen meg lehetne egyezni, ha Nasszer lemondana arról, hogy a palesztinaiak protektora legyen. Ezért van nagy jelentősége az egyiptomi elnök ׳ és a palesztinai szervezetek közötti ellentéteknek. A Palesztinaiak nem kérnek Nasszerből — mert nem kívánják a békekötést, vagy azt, hogy Nasszer (illetőleg Husszein) kössön békét a nevükben. Most részünkről lendületes kezdeményezésre lenne szükség, hogy éket kérjünk a csalódott egyiptomi elnök és a palesztinai szervezetek közé, ami egycsapásra felére csökkentené problémánkat. A nagy, szinte megoldhatatlan nehézséget a Nyugati Partvidék, illetőleg a palesztinai arabok képezik. A Rogers-terv a palesztinai menekültkérdés megoldására vonatkozó szakaszt is tartalmaz és Nasszer követeli a menekültek visszatérésére vonatkozó UNO-határozatok végrehajtását. Washingtonba küldött válaszunk pedig megismétli azt, amit 20 év során számtalanszor magyaráztunk: nagyobb számú, Izrael elleni gyűlöletre és ellenségeskedésre uszított arab befogadása, öngyilkosságot jelentene számunkra és erre nem vagyunk hajlandók. Nagyon is látszik az ördögi szándék, amikor Nasszer az amerikai külügyminiszterhez intézett válaszában követeli, hogy Izrael vonuljon ki az összes elfoglalt területről és ezután fogadjon be több, mint egymillió arabot. A követelésnek puszta elutasítása nem elegendő. A menekültkérdés, tehát a palesztinai probléma megoldása nekünk is elsőrendű érdekünk. Ezt is a békekötés keretében kell rendezni, bár a probléma éppen a béke egyik fő akadályát képezi. Dr. Jarring visszatérése a Közelkeletre annak tudható be, hogy az arabok — legalább egyelőre — kénytelenek voltak lemondani Izrael megsemmisítésének tervéről és a két világhatalom között nyilván valamilyen megállapodás jött létre. Most legalább is az egyik világhatalom támogatásával és a másik világhatalom drasztikus beavatkozása elleni védelem ígéretével lépünk az új Jarring-forduló nehéz tárgyalásainak útjára, ahelyett, hogy — amint ezt az ellenzék kívánja — az egész világgal szálljunk szembe, így sem könnyű a helyzetünk és még nem érkeztünk el az engedmények végső határához. De senki sem tudja, hogy William Rogers kezdeményezése nem vezet-e végül mégis valamilyen megoldáshoz, talán békéhez is ? Most legalább is fegyvernyugvás kezdődik és már ez is könnyítést jelent. Azt kell remélni, hogy a tűzszünet véglegessé válik, majd valamilyen békeállapot fejlődik ki belőle. Nem merjük remélni a ״ tartós és igazságos״ békét, de azért is hálásak leszünk, ha egy ideig nem kényszerülünk hadviselésre puszta létünkért. AZ ESEMÉNYEK MARGÓJÁRA GUNNAR JARRINGGAL A A ruha: ״ DERBY-KNUT LTD’ a gyermekblúzok: ״ TANIN LTD’ 4.30 Elragadó sarok a parkban Esemény • Ofra és Dani játékideje anyukával... A TITKOT, AMIT DANI SÚG ANYUKÁNAK csak ő tudja, de az anya és két gyermeke ruháinak titka közismert — és ez a csodás kötött anyag, amelyből ruháik készültek, — a TREVIRA 2000. Csak a TREVIRA 2000 anyagból készült ruhát nem kell félteni összegyűrődéstől, vagy bepiszkolódástól, mert a TREVIRA 2000 nagyon könnyen mosható, gyorsan szárad, nem gyűrődik, egyáltalán nem kell vasalni, kellemes a viseltben és mindig tiszta, új és elegáns. Izraelben csak az ISRANNYL LTD. ismeri a TREVIRA 2000 gyártási titkát. Írta: ARAD GIDEON ISRANYL; ISRANYL LTD. Producers in Israel of texturized yarn made of Trevira. A TÖRTÉNÉSZEK MAJD ELDÖNTIK.. A történészek majd eldöntik, hogy indokolt és helyes volt-e a Gábál kilépése a koalícióból. Én csak egy adalékkal szeretnék a később időszerűvé váló döntéshez hozzájárulni. Regin a hatnapos háború előtti órákban lépett be a kormányba és azóta egyfolytában tagja volt. Mostanáig osztozik a felelősségben. Felelős ő is a jelenlegi helyzet kialakulásáért. Felelős ő is azért, hogy a háború által kialakult helyzet politikai elrendezésére nem került sor. Ha lett volna azóta elrendezés, most nem kellene elfogadnunk a Rogers-tervet, amely valóban nem a legkecsegtetőbb számunkra. Én Ben Ami natanjai polgármesterrel értek egyet, aki azt mondta a Gáchál-kongresszuson, néhány órával a sorsdöntő szavazás előtt, hogy ha Begin kilép a kormányból, az olyan, mint amikor a tábornok — jelen esetben a pártvezér — elhagyja a csatateret. Kelemen Dávid, Tel-Aviv, Derech Hásálom 99. A Gáchál nélkül könnyebb lesz... Az volt a kormányon belül a Gáchál legnagyobb baja, hogy nem mutatott megfelelő rugalmasságot. Most pedig arra van szükség. Nem véletlen, hogy külföldön jó visszhangja volt a Gáchál kilépésének, józan megfigyelők szerint a Chérut-Liberális pártszövetség nélkül könnyebb lesz meghozni a következő hónap fontos határozatait. Bíró Vilmos Petach Tikva: Nagyszerű, de sajnálatos lépés Szerintem sajnálatos, hogy a Gáchál kilépett a koalícióból, viszont magát a kilépés tényét nagyszerűnek tartom, mert példát mutatott. Közéleti erkölcsiségből. A hat Gábál-minisztert semmi egyéb meggondolás nem vezette, csak egy elvi szempont. A kormányban maradást nem látták az elveikkel összeegyeztethetőnek, tehát levonták a konzekvenciákat és kiléptek. Az, hogy a Gábál pártközpontja hat órán át tartó vita után, demokratikus szavazással megerősítette a miniszterek kilépését, csak szebbé teszi szerintem agesztust. Halmos Pál, Rámát-Elijáhu, Maxi, de hogyan? Szép dolog a maxi, bizonyára nálunk is elterjed majd, de nem egészen problémátlan az ügy. Azt például nem tudom, hogyan lehet egy maxit viselő nőnek két szatyorral felszállni az autóbuszra? Horváth Gyöngyi Cholon, Jessy Kohen WVWWWYYYYVYWYYWYYYVYYWYYYWYVYWVWYWYYYYWYYWYVWYYYYY 1970.VIII.7 UJ KELET 3 Tripoli és Jordánia között (HÁÁREC, független polgári napilap). — Öt d arab ország külügy- és honvédelmi miniszterei ׳ A kedden megkezdték a tanácskozást Tripoliban. Ugyanakkor Jordániából hírek jöttek két rivális terrorista banda közötti összecsapásról. Az egyik csoport a Rogers-tervet támogatja, a másik pedig élesen ellenzi. A Tripoli- konferencia és a jordániai események hű kifejezői annak, hogy az arab világban milyen széthúzás uralkodik Nasszer és Husszein által elfogadott amerikai békejavaslat miatt. Tripoliban Nasszer erőpróbát tart, Jordániában pedig a palesztinai terroristák igyekeznek kidomborítani elszánt ellenvetésüket Mind a két helyen meglehetősen szegényes keretek között folyik az erőpróba. Jordániában Husszein igyekszik a saját javára kihasználni az előállott helyzetet. Elsősorban visszahelyezte a hadseregbe régi, hűséges, kipróbált híveit. Minden Husszein ellen szóló terrorista tevékenység most az arab világban előállott új helyzet vasfüggönyébe ütközik. Az ellenállás aktív tevékenységet jelent Nasszer ellen, tehát Husszein alaposan bebiztosította magát a palesztinaiak ellen. Jordániai kétszínűség . (HACOFE, a Vallásos Nemzeti Párt lapja). — Az amerikai javaslatok jordániai válaszában a szokásos Izrael-ellenes frázisok mellett van néhány számunkra különösen figyelemreméltó kitétele. Ezek között talán legfontosabb az, hogy Husszein elhárít magáról minden felelősséget a terrorista bandák tevékenységével kapcsolatosan, a tűzbeszüntetési egyezmény esetleges aláírása után. Amman ugyanakkor azt igyekszik bizonyítani, hogy a Jordánia területén tartózkodó szabotőr-bandák békés, ártatlan báránykák, s az izraeliek azok, akik a határmenti golyóváltást kiprovokálják. Az izraeliek kezdik és a terroristák csak válaszolnak. Ebből egyenes követekeztetés: Izraelt terheli a felelősség a tűzbeszüntetési határ két oldalán uralkodó állapotért. Tüntetések a határon túl (DÁVÁR, a Hisztadrut lapja. ) A határon túlról tüzet nyitottak a Bét-Seán és Jordán-völgyi, valamint a Libanon szomszédságában fekvő településekre. Más háttere van azonban a két határon túl uralkodó állapotnak. Jordánia, amely hozzájárult az amerikai javaslathoz, sokkal bonyolultabb helyzetbe került, mint Egyiptom, mert amíg Nasszernek csak külsődleges nehézségei vannak, addig Huszszeinnek országa területén kell megvívnia harcát. Ugyanakkor a jordániai hadsereg — tekintet nélkül a felsőbb utasításra — aktív segítséget nyújt a terroristáknak, ami Libanonban nem történik meg. Izraeli szempontból azonban csak az a fontos, hogy mind a két szomszéd ország területéről Katyusákkal, vagy aknavetőkkel lőnek izraeli polgári lakosságra. Ujolé (LÁMERCHÁV, a Kibuc Hámenbád lapja). —M _M_I_L A kormányválságról, a Rogers-tervről és a több M1117 bi döntő politikai fontosságú eseményekről szóló hírek között egy szerény kis jelentés: dr. Otto Klemperer a saját kérésére izraeli állampolgárságot, ezzel együtt elé-igazolványt és izraeli útlevelet kapott. Az iratok átnyújtásával kapcsolatos kis szertartás során a következőket mondotta az agg menstro: Hosszú életem folyamán bejártam az egész világot, sokat láttam és tapasztaltam. Mindig kerestem valami célt, s ezt most megtaláltam, örülök, hogy végre hazaérkeztem.