Uj Kelet, 1971. február (52. évfolyam, 6854-6877. szám)
1971-02-23 / 6873. szám
I ״ IZRAEL TERJESZKEDNI AKAR” Kairó bírálja az izraeli javaslatot Egyiptom: Messzemenő nagylelkűséget és türelmet tanúsítottunk ־־־ Kairó kiszivárogtatta Jarringhoz elküldött válaszának nyolc pontját Az egyiptomi külügyminisztérium szóvivője néhány órával az izraeli válaszjegyzék nyilvánosságra hozatala után rendkívül heves bírálatban részesítette azt, de hamarosan kiderült, hogy ez még nem jelenti az egyiptomi kormány hivatalos állásfoglalását A szóvivő szerint Izrael valójában elutasította Jarring javaslatait és állásfoglalása ״ bizonyítéka terjeszkedési szándékainak” Szerinte az egyiptomi kormány ״ messzemenő nagylelkűséggel és türelemmel” fogalmazta meg jegyzékét, amelyben felajánlotta békeegyezmény megkötését Izraellel, azzal a feltétellel, hogy kiüríti Szinájt és a gázai sávot. Az izraeli válasz amellett órákban, három órán át ülésezett dr. Mahmud Fauzi miniszterelnök vezetésével Ezen az ülésen Muhammed Fatak tájékoztatási miniszter közölte, hogy „Egyiptom nem számít arra, hogy Izrael elfogadja valamennyi javaslatát”. Valójában helyesen értékelte ki Kairó Izrael válaszát, amikor kijelentette, hogy ״ Jeruzsálem elfogadja a békeszerződés aláírását, azonban el fogja utasítani Kairó territoriális követeléseit”. Az egyiptomi miniszertanács ezen az ülésen a kairói ״ békeoffenzíva” várható nemzetközi politikai visszhangját tárgyalta. Mahmud Riad külügyminiszter beszámolójában kijelentette, hogy a kairói javaslat pozitív visszhangra talált világszerte. A londoni lapok tegnap reggel további részleteket közöltek azokról az előfeltételekről, amelyek szerint Egyiptom hajlandó békét kötni Izraellel. A közelmények hogy megerősíti Izrael terjeszke■ dési szándékait, azt is bizonyítja hogy Jeruzsálem továbbra is kitart merev álláspontja mellett Izrael következetesen megszegi a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozatát, valamint az UNO alapokmányát és a nemzetközi testület további más döntéseit — mondotta a kairói kormány szóvivője. — Izrael lépése nem más, mint kétségbeesett kísérlet arra, hogy kikerüljön az egyiptomi békekezdeményezés okozta zavarából — magyarázta a szóvivő, majd azzal fenyegetőzött, hogy Egyiptom a Biztonsági Tanács׳ hoz fordul, amelyet felkér arra, hogy ״ vaskézzel járjon el hatá׳ rozatai végrehajtásának érdekében”. A jelek szerint az izraeli kormány döntése nem érte meglepetésként Egyiptomot, amelynek kormánya már előzőleg, a déli szerint Egyiptom nyolc pontban foglalta össze az Izraellel szemben támasztott követeléseit, amelyeket Jarringhoz továbbított: 1. A háborús állapot megszüntetése, s ennek keretében Egyiptom hajlandó megszüntetni az Izrael elleni arab gazdasági bojkottot. 2. Tiszteletben tartja minden állam jogát ahhoz, hogy biztos és békés határok között éljen. 3. Az Izrael és Egyiptom között meghúzott új határ mindkét oldalán azonos nagyságú semlegesített zónát létesítenek. 4. A négy nagyhatalom katonáiból álló nemzetközi békehadsereg Egyiptom garanciája mellett biztosítja Izrael számára a szabad hajózást úgy a Szuezi-csatornán, mint a Tirán-szoroson. 5. Izráel kiüríti a Szinájfélszigetet és a gázai sávot. 6. Igazságos megoldást keresnek az arab menekültek problémájára. 7. Kölcsönösen kötelezik magukat, hogy nem avatkoznak be más országok belügyeibe. Izrael lemond minden térritoriális terjeszkedési szándékáról. Az utóbbi négy pont lényegében az az ár, amit Egyiptom a Szuezi-csatornán és a Tirán-szoroson át történő szabad hajózásért követel. Kairó ugyanis elmagyarázta, hogy kizárólag az utóbbi négy pont teljesítése esetén hajlandó biztosítani az izraeli szabad hajózást. Hírmagyarázók szerint a Jarring jegyzékére adott válaszában Egyiptom tudatosan elkerülte a „szerződéses béke” kifejezést és helyesen döntöttek. Ez kiderül abból a hisztérikus magatartásból, amelyet a Szovjetunió tanúsít, miközben ki akarja fogni a szelet a vitorlából. Azért ilyen izgatottak az oroszok, mert tudják, hogy néhány napig Brüsszelre irányul a világ figyelme, s ott lerántják róluk a leplet. Jeruzsálemben nem lett volna ilyen effektusa a kongreszszusnak. Bosszantó volt az interjú, amelyet Zeév Seref sikmrügyi miniszterrel közvetített a tévé. Az újságírók — mindenekelőtt Tischler szerkesztő úr — tiszteletlenül beszéltek a miniszterrel, a beszélgetés során „ad hominem”, tehát nem a tárgyhoz, de a személyéhez szóló, azt sértő megjegyzések is elhangzottak. Ha egy miniszter megjelenik a nyilvánosság előtt, bizonyos tiszteletet követelhet meg magának, de túl ezen a Zeév Seres meglett korú ember, már csak ezért is tisztelettel köteles beszélni vele Tischler szerkesztő úr. Ezt nemcsak a miniszter, de a tévé nézői is joggal követelik meg tőle. Stern Tibor Szdé Warburg Mielőtt kihirdetnék a sztrájkot... Hallom, a mérnökök és technikusok újabb sztrájkra készülnek. Lenne egy javaslatom, talán megszívleli az országos sztrájkbizottság. Mielőtt kihirdetnék a sztrájkot, hívják meg az egyik minisztert, aki ismertesse előttük rövid előadásban a politikai és biztonsági helyzetet. Ha őszinte lesz a beszámoló, alig hiszem, hogy a sztrájk mellett döntenek majd, mert ebben a feszült helyzetben ez szinte elképzelhetetlen Altmann Smájárné Brák, Sikon Gimel következetesen a „békés megállapodásról” beszélt. Egyiptomi szóvivők ezzel kapcsolatban azt magyarázták, hogy a szavaknak nincsen különösebb fontosságuk, mert a megállapodás keretében mindkét fél kötelezettségeket vállal magára, amelyek magukon viselik a szerződéses béke jellegét. Ezek az egyiptomi szóvivők beismerték, hogy Jarring nem követelte Izraeltől a gázai sáv kiürítését és kizárólag a régi nemzetközi határra történő visszavonulásról beszélt. Ennek oka az, hogy Jarring sem tekinti „egyiptomi területnek” a régi nemzetközi határtól északra fekvő gázai sávot. Az egyiptomi kormány mégis Gáza és környékének kiürítésére szólította fel Izraelt, mert Kairó a gázai sávban egyiptomi területet lát, miután 1948 óta birtokolta. Ugyanezek a körök hangsúlyozták, hogy Izrael visszavonulása esetén Egyiptomnak nem áll szándékában formálisan bekebelezni a gázai sávot és terve az, hogy az ott élő palesztinaiak saját maguk döntsenek jövőjükről. Az amerikai Kentucky államban lévő Louisville városka bírája szombaton elutasította két nő kérését, hogy házasságot köthessenek egymással. A bíró indokolásában kifejtette, hogy nincs semmilyen ok arra, hogy az állam hozzájáruljon a perverz ösztönök kielégítésének törvényesítéséhez, mint ahogyan nincs ok a lopás, vagy a csalás törvényes elismerésére sem. A furcsa kérést Tracy Night 25 éves hajadon és Marjorie Jones 39 éves, háromgyermekes. A Time értesülése szerint magas állású személyekből álló bizottság már dolgozik az Izrael által javasolt béketérképen, ahol pontosan feltüntetik azokat a határokat, amelyeket véglegesnek tekintenek. Megbízható értesüléseire hivatkozva, az amerikai lap azt is közli, hogy Izráel milyen maximális engedményre hajlandó. Szinájban az Izráel által javasolt határ El-Áristól Sárm-el- Sejkig egyenes vonalban húzódik. Izráel kitart a követelés mellett, miszerint Sárm-el-Sejkben izráeli helyőrségnek kell tartózkodnia, a Tirán-szoroson át történő hajózás biztosítása végett. A Time értesülése szerint Móse Dáján hadügyminiszter azon lesz, hogy nemcsak Izrael, hanem Egyiptom is vonuljon vissza a Szuezi-csatorna kétszer elvált asszony adta be. Kérésüket azzal indokolták, hogy kettőjük kapcsolata „lelkiismereti kérdés” és hogy ugyanolyan joguk van viszonyuk törvényesítésére, mint különböző nemű pár esetében. Másik indokolásuk az volt, hogy Kentucky állam törvényei nem tiltják kifejezetten az ilyenszerű házasságot. Az elutasító ítélet után bejelentették, hogy fellebbezéssel élnek Kentucky állam legfelsőbb bíróságánál, sőt szükség esetén az Egyesült Államok felsőbíróságánál is, pártjáról. Dáján nézete szerint, ha Izrael egyoldalúan kiüríti a Csatornától 15—20 kilométer távolságra fekvő területeket, akkor a békeszerződésbe iktatott rendkívüli szakasz szerint Izráel casus bellinek (háborús oknak) tekinti, ha egyetlen egyiptomi katona is átlépi a Szuezi-csatornát, Judea és Somron. — Izráel hajlandó visszavonni csapatait a hatnapos háború kitörése előtti határokra, azzal a feltétellel, hogy Jordánia elfogadja az ״ Áron tervet”. Mint ismeretes, a helyettes miniszterelnök tervezete semlegesíti Judea és Somron területét, továbbá a Jordán mentén paramilitáris (katonai jellegű) izraeli települések láncolatátkell létesíteni. A Golán-fennsíkon Izrael hajlandó nyugati irányban bizonyos távolságra visszavonulni, de követelni fogja, hogy a fennsík és a Chermon stratégiai fontosságú magaslatai a kezében maradjanak. Jeruzsálem ügyében Izrael nem hajlandó semmiféle alkura. Az egyesített Jeruzsálem továbbra is megmarad Izrael oszthatatlan fővárosának, viszont valamennyi vallás híveinek biztosítják a szent, helyek szabad látogatását !RkeSZTaVoZ IGAZA VOLT A RENDEZŐBIZOTTSÁGNAK! Albert Bráchá Tel Aviv Tisztelettudóbb hangon, ha lehet... Amikor először olvastam a brüsszeli kongresszusról, arra gondoltam, hogy miért kell ilyen megmozdulást egy idegen ország fővárosában rendezni, mikor Jeruzsálem, a Binjáné Haumá kongresszusi terme erre sokkal alkalmasabb lenne. Nos, megfelelő önkritikával be kell látnom, hogy tévedtem. A rendezőbizottságnak volt igaza. Fontos értesítés a jeruzsálemieknek A RÉGI ÁRUKÉSZLET KIÁRUSÍTÁSÁVAL MEGÉRKEZETT A SZEZONÁRU KÉSZLET, KÜLÖNBÖZŐ VÁLLALATOKTÓL AMELYET 30 NAPIG ÁRUSÍTUNK. Példátlan árak és vissza nem térő alkalmi vételek. Aki előbb jön, nyer! »RJEHEDAR« NŐI ÉS FÉRFI DIVATHÁZ JAFFA ÚT 36., TELEFON: 23698 JERUZSÁLEM ■mí IMI IMI IMI IMI IMI '.! IMI IMI ■Ml IMI IMI IMI IMI IMI ■Hl IMI IMI IMI IMI IMI IMI IMI IMI IMI IMI IMI IMI IMI IMI IMI 1 59 IM* ^YYYYYYYVYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYVVVYYyYVYYl MAGYAR OPERETT SZÍNHÁZ BEMUTATJA SZILÁGYI L. ÉS BUDAY D. 3 FELVONÁSOS OPERETTJÉT. MERCI EIEN A TEL-AVIVI ÉS A HAIFAI NAGY SIKER UTÁN KÖZKÍVÁNATRA HAIFÁM: március 6, szombaton, 8 órakor, Bétény. Elővétel: HOH, Perzner 2. TEL-AVIV: március 27, szombat, ZOA, Elővétel: Rokoko, Dizengoff 93. PETACH-TIKVA: Február 27, szombaton, 8 órakor. Jegyek: Klein, Alijja könyvtár. TIME: ךי Izrael már készíti a béketérképet Magas beosztású bizottság foglalkozik az új határok megrajzolásával ־* Sárm el-Sejk izráeli marad — Judeát és Somront semlegesítik ־־־* Jeruzsálem ügyében nincs helye az alkunak . Az izraeli kormány elhatározta, hogy a tartós, igazi béke ellenében hajlandó a hatnapos háború folyamán megszállt területek eg részét kiüríteni. Izrael ugyanakkor követeli az araboktól, hogy járuljanak hozzá a számára létfontosságú határkiigazításokhoz — írt legfrissebb számában a Time című amerikai hírmagazin. YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY Amerikában sem lehet nőhöz ,.férjhezmenni” KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM TENGERÉSZKÉPZŐ ÜGYOSZTÁLY MEVUOT JAM TENGERÉSZETI ISKOLA MEGKEZDŐDÖTT A BEIRATKOZÁS A ב״לשת ISKOLAI ÉVRE az iskolába és az internátusba A fedélzeti és gépész szakmákra. Az iskola tiszti rangokra és más szakmai fokozatokra képezi ki a tanulóit az izraeli flottába és hajókra. A négy éves teoretikus-szakmai tanfolyam végzettjei érettségi vizsgát és tengerésztiszti vizsgát tesznek. A négy éves szakmai tanfolyam végzettjei állami záróvizsgát és tengerésztiszti vizsgát tesznek. Felvesznek ehét osztályt végzett, 14—15 éves fiúkat az alef (tét) osztályokba, felvesznek továbbá tét osztályt végzett fiúkat a hét (jud) osztályokba. Beiratkozás az iskola irodáiban: ״ Mevoot Jám” Michmoret mellett (Natanja—Chedera tengerparti országút), a munkanapokon reggel 8-tól déli 12 óráig. Bővebb felvilágosításért forduljon levélben az alanti címre: ״ Mevout Jám”, doár Michmoret, — vagy telefonon 053/26085 vagy 053/26086. WWWW ■PH* A tegnap reggeli lapok túlnyomó többsége az izraeli kormány békenyilatkozatának szenteli vezércikkét. I. - (LÁMERCHÁV, a Kibuc Hámmuhád lapja). - Az izraeli kormány mértékletes, s ennek ellenére határozott választ adott a Jarring útján hozzánk továbbított egyiptomi feltételekre. A kormány pontosan kiértékelte az egyiptomi jegyzék pozitív részét, amikor bejelentette, hogy hajlandó a békéről tárgyalni, ugyanakkor azonban elutasította a Kairó által követelt, s előfeltételnek számító teljes visszavonulást. A kormány nyilatkozata rámutat az Egyiptom és Izrael nézete közötti lényegbevágó különbségekre, a határok és a menekültek ügyében. Az izraeli nyilatkozat csak az első kérdésre válaszol és hangsúlyozza, hogy szó sem lehet az 1967 június 4-i határokhoz való visszatérésről. Ebből arra a következtetésre juthatunk, hogy a totális visszavonuláson kívül Izrael hajlandó az egyiptomi jegyzékben felsorolt bármelyik problémáról tárgyalni, s most figyelemmel várja, vajon sor kerül-e békeszerződéshez vezető tárgyalások megnyitására. Ami pedig a békeszerződés tartalmát illeti, Izráel kötelessége keményen kitartani territoriális és állambiztonsági jogainak megvédése mellett. .. (DÁVÁR, a Hisztadrut lapja). — Izráel világosan, minden kétséget kizáróan fogalmazta meg az egyiptomi jegyzékre adott válaszát. A kormány tudomásul vette, hogy jelentős változás történt Egyiptomban: Kairó 23 év óta először hajlandónak mutatkozik a szüntelen háborúskodásnak véget vetni és a békéről tárgyalni Izraellel. Nagyfontosságú változás ez a két nép közötti viszony eddigi vérgőzös történetében. Még akkor is jelentős a Kairóban történt változás, ha kizárólag taktikai jelentősége van, mert érzékelteti, hogy legalább pszichológiai téren mélyenszántó fordulat történt. Reméljük, hogy az izraeli válaszjegyzék nemcsak Egyiptomban, de a nagyvilágban is meghallgatásra talál és a világ közvéleménye, beleértve az amerikaiakat is, — végre megérti, hogy Izráel nem a vélt, hanem az igaz békéért harcol. III. (ÁL HÁMISMÁR, a Mápám lapja). — A kor* TilVítvány helyesen cselekedett, amikor megragadta az alkalmat és válaszolt az egyiptomi béke*javaslatra. Most csak azt reméljük, hogy ennek a lépésnek folytatása is lesz, vagyis Egyiptom megragadja a kínálkozó alkalmat és merész, lényegbevágó lépése nyomán megkezdődnek az érdemleges tárgyalások. Nyilvánvaló, hogy lesznek viták, lesz kölcsönös alkudozás, ez azonban kizárólag a közös cél érdekében történik. Kairónak azonban meg kell értenie a lényeget: ha érdekelve van a sikerben, ezt csak a szabad, minden külső nyomástól mentes tárgyalások útján lehet elérni, amelyek keretében a felek kölcsönösen ismertetik nézeteiket és igyekeznek megtalálni az áthidaló kiegyezést. A lényeg ugyanis a „kölcsönös megegyezés” fogalmában rejlik. A tárgyalófeleknek tisztában kell lenniök és a tárgyalások kimenetele végeredményben csak akkor válik ismertessé, amikor a felek aláírják a megállapodást. Az izraeli válasznak van egy másik oldala is: végre nemcsak mi, hanem a világ közvéleménye is megtudja, hogy Kairó elfogadja-e a békére nyújtott jobbunkat. IV. IHÁMÍODIÁ, az Ágadét Jiszráel lapja. — Sikeres lépés volt az izráeli válasz, mert ״ visszaadta a labdát” Egyiptomnak. Ezzel arra kényszerítettük Kairót, hogy további lépéssel bizonyítsa, vajon a tényleges békeszándékok vezették-e, amikor jegyzékét megszövegezte. A világosan megszövegezett izraeli válasz rámutat arra, hogy Izrael hajlandó többek között a végleges határokról is tárgyalni, azonban esze ágában sincs totális visszavonulást végrehajtani. Egyelőre korai arról nyilatkozni, hogy a nemzetközi közvélemény miként fogadja az izraeli válaszjegyzéket, s vajon fontos lépésnek, avagy okos taktikázásúnak fogják-e tekinteni határozatunkat. Még legádázabb ellenségeinknek is tudomásul kell venniük azonban, hogy Izrael is jelentős lépést tett, amikor a visszavonulásra kötelező új határokról beszélt, mert kormányunk eddig nem volt hajlandó egy szóval sem említeni ezt a problémát, amíg az arabok be nem jelentették, hogy hajlandók a szerződéses békére. Moszkva és a brüsszeli konferencia (HÁÁREC, független polgári lap). — A jelek szerint Moszkva komolyan haragszik a brüsszeli konferencia miatt. Csak az a meglepő az oroszok magatartásában, hogy kissé elkésve kezdtek az ellenakcióhoz. Lehetséges, hogy a leningrádi kirakatperekhez hasonlóan nem értékelték ki helyesen a szabad világ pozitív hozzáállását ehhez a fájó, kényes problémához. A Szovjetunió három irányban indított ellenoffenzívát: fokozza Izrael- és cionista ellenes gyalázkodó kirohanásait; ellenpropagandába kezdett, amelynek keretében néhány fontos pozíciót betöltő orosz-zsidót küldött Brüsszelbe, hogy azok személyesen cáfolják az antiszemitizmus létezését a szocialista szülőföldön. Harmadszor pedig: hivatalosan tiltakozott a belga kormánynál, mert az engedélyezte a konferencia megtartását. 1971. II. 23 ÚJ KELET 3 עדומה וחאה Az amerikai szenátus külföldi segélyekkel foglalkozó bizottságának tagjai Izraelben már tárgyaltak Szádáttal, aki „komoly és békeszerető ember” . A szenátorokat Golda Méir is fogadja Szádáttal való találkozását követő napon, vasárnap este hazánkba érkezett az amerikai szenátus költségvetési bizottságának három tagja, akik vezető feladatot töltenek be a külföldi segélyekkel foglalkozó szenátusi albizottságban. A küldöttséget Gale W. McGee demokrata szenátor vezeti, aki Frank E. Moss (Utah állam) és Hiram L.G. Fong (Hawaii) szenátorok és hitveseik kíséretében jött Izraelbe. McGee szenátor, aki afrikai és közelkeleti tanulmányúton van, elmondotta a repülőtéren, hogy a Szádáttal folytatott megbeszélései során arra a meggyőződésre jutott, hogy növekedtek az izraeliarab béke esélyei, azonban ״ jelenleg ennél többet nem mondhatok”. Fong szenátor hozzátette, hogy mély benyomást tett rá az egyiptomi elnök, aki komoly békeszerető politikusnak mutatkozik, viszont szem előtt tartja hazája biztonsági érdekeit is. A három amerikai szenátor, aki Tuniszba folytatja útját, izraeli tartózkodása során többek között Golda Méir miniszterelnökkel is találkozik.