Uj Kelet, 1971. július (52. évfolyam, 6980-7005. szám)

1971-07-01 / 6980. szám

Tárgyalás Rogers és Rabin között AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK NEM ÉRI BE a közvetítő feladatával Rogers: Jogunkban áll önálló véleményt nyilvánítani és álláspontot elfoglalni — Izraeli körök: Ezt a hibát követte el Jarring is ־ Hatvanöt perces baráti szellemű találkozó Washingtonban ־־־ Washington Post: Nyitva áll az út a közbeeső megoldás előtt — *Barbour nagykövet: A sajtóközlemények pontatlanok ~ Az Egyesült Államoknak nem az a kizárólagos fel■ adata, hogy a postás szerepét töltse be Jeruzsálem és Kairó között. Y Washington nem éri be a közvetítő feladatával és fenntartja magának a jogot, hogy a tetszése szerinti állás­­pontot foglalja el az izraeli ■ arab viszályban — mondotta többek között William Rogers külügyminiszter, amikor ked­­den találkozott Jich­ák Rábin nagykövettel. A találkozó Rábin kérésére tör­­­tént. Az izraeli nagykövet közölte­­ Rogers-szel, hogy kormánya meg-­­döbbenéssel értesült a Bergus-­­ féle okmány tartalmáról. Rábin meglepőnek tartotta, hogy egy ilyen érzékeny és fon­tos kérdésben éppen egy ame­­rikai diplomata volt az, aki Iz­­raelre nézve hátrányos javasla-­­­tokat tett Kairónak. R­ábin szemére vetette Rogersnek, h­­ogy az amerikai diplomata lépés­­­­séről Washington egyáltalán nem is­ értesítette Izraelt, sem az átnyúj­­tás előtt, sem pedig utána.­­ Mint jelentettük, az amerikai­­ kormány hétfőn hivatalosan is­­ megcáfolta, hogy bármi köze len- :­ ne a Bergus-féle javaslatokhoz.i : ״ Nemhivatalos egyéni kezdemé­ 1­­nyezés — mondották washingtoni­­­­ hivatalos körök, — amely nem­­ tükrözi vissza az amerikai és az­­ izraeli kormány hivatalos állás-­­­pontját”. Izraeli hírforrás szerint, Rabin emlékeztette Rogerset­­ arra, hogy" Izrael csak az állás­­pontok ismertetésére kérte fel az amerikaiakat, mi nem jelenti azt, hogy Wa­­hington Izrael megkérdezése nél­­ül, bennünket érintő javaslatokat :hét. Más hírforrás szerint, szomb­­­an״ még mielőtt a Bergus-ok­­mányról szóló szenzációs hír meg­­­lent az egyik amerikai újságban, z amerikai külügyminisztérium gyik tisztviselője telefonon kö­­ölte az izraeli diplomaták egyi­­ével a hír tartalmát Az illető terve hozzátette, hogy a hír nem flel meg a valóságnak. A hír román, Rabin nyomban érintke­­ésbe lépett Siscoval, aki igazolta Bergus-féle okmány létezését, ő hozzátette, hogy ez nem egy­ivatalos okirat. Rabin figyelmeztette még Ro­­gerst, hogy Izrael nézete szerint Amerika helytelenül járt el és­­ veszélyes lépést tett, amikor a ן közvetítő szerepéről áttért az­­ állásfoglalásra. Pontosan ezt a hibát követte el Jarring is és ezzel megszűnt objektív közzé­­títő lenni a közelkeleti viszály­­ban. Rogers megmagyarázta Rubin­­nak, hogy a Bergus-féle okmány jelentéktelen fontosságú incidens. Hozzátette, hogy nyomban kö­­zölték Egyiptommal, miszerint nem hivatalos javaslatról van szó és Bergus nézete nem azonos Wa­­shington és Jeruzsálem álláspont­­jával. Az amerikaiak elpanaszolták, hogy Izrael túlságosan felfújja az esetet, amely nem több egy sajnálatos félreértésnél. Rogers sietve hozzáfűzte, hogy a diplomatáknak jogukban áll eszmecserét folytatni és külön­­féle ötletekkel és elképzelésekkel „játszani”, hogy megvizsgálják,­­ miként reagál a szembenálló fél. Az Egyesült Államok nagy fon­­tosságot tulajdonít a közbeeső megoldásra vezető minden lépés­­nek és az olyan tevékenységnek, amely a világbéke ügyét is szol­­gálja. Az ilyen kérdésekben Amerika a saját érdekeit is igyekszik szemmel tartani. Ez az oka annak — mondotta Ro­­gers — hogy az Egyesült Ála­­mok nem tekinti magát kizáró­­lag közvetítőnek. Megérti Iz­­rael álláspontját, de fenntartja jogát ahhoz, hogy saját véle­­ménye legyen. Az amerikaiak eddig nem kö­­zölték Izraellel a Bergus okmány pontos szövegét, s valószínűleg erre egyáltalán nem fog sor ke­­rülni. Rogers megkérdezte Rabintól, vannak-e Izraelnek olyan javasla­­tai, amelyekkel a tárgyalások ügyét előre lehet vinni. Megma­­gyarázta, hogy nem azokra a ja­­vaslatokra gondol, amelyeket az izraeli kormány a nyilvánossággal közölt. Izraeli hírforrás szerint, Rábin nem volt hajlandó további magyarázatot fűzni a kormány ál­­tal már ismertetett javaslatokhoz. A Washington Post jelentése szerint a Rogers-Rabin megbeszé­­lés 65 percig tartott és igen ba­­ráti hangulatban folyt le. A tár­­gyalás után, Rubin kijelentette ״ nagyon meg van elégedve” az eredménnyel, s sokkal jobban érzi magát, mint a találkozó előtt. Egyetlen pontban, minden vitán felül egyetértett a külügyminisz­­ter és a nagyköveti nyitva áll az út a közbeeső elrendezés és a Szuezi-csatorna megnyitása előtt. Walworth Barbour, Amerika izraeli nagykövete, aki Aba Even külügyminiszterrel tárgyalt, ismé­­telten leszögezte, hogy a Bergus­­okmány semmiben nem kötelezi az Egyesült Államokat és nem több egy amerikai diplomata egyéni véleményénél. Az ameri­­kai nagykövet hozzátette még, hogy a sajtóközleményekben né­­hány pontatlanság van. A talál­­kozó Abu Even kezdeményezésére jött létre. one AKARTA ÍGY Az orosz újságíró izraeli kü­lde­­tése körül hiba történt. Azt hi­­­szem izraeli részről. Mint annak idején Békeffi Lász­ló mondotta — két eset lehetsé­­ges. Vagy kívánatos vendég volt, vagy sem. Ha igen, nagyobb tit­­kosságot kellett volna biztosítani a küldetésének. Ha nem — akkor viszont még az ittartózkodása alatt közzé kellett volna tenni egy közleményt, hogy Viktor Louis orosz újságíró ilyen, meg amo­­lyan megbízatással Izraelbe érke­­zett, jelenleg a Samuel hotelben lakik — stb. Lett volna más Olvasom az Új Keletben, hogy túltermelés mutatkozott tojásból és az illetékesek — más megoldás ,híján — a területek arab lakosai között osztották szét a felesleget. Lett volna más megoldás is. A nyugdíjasok és más, izraeli rászo- Hol a ji Végtelenül csodálkozom azokon a szélsőséges vallásos embereken, akik döglött macskát raknak a bné­bráki polgármester háza­ kü­­szöbére. Arra nem gondolnak, hogy milyen hatást kelt egy ilyen esetről közölt tudósítás külföldön — ez még hagyján. Én most a A csendrendelet mi Egyszer — igaz, hogy évekkel ezelőtt — olvastam a csendrende­­letről. Azóta már elfelejtettem. Nem az eltelt évek miatt, hanem a nagy zaj ennek az oka. Ki tö­­rődik nálunk a csendrendelettel? Egy nagy házban lakom. Saj­­nos, zenekedvelő emberek a szom­­szédaim, mégpedig éjszakai zene­­kedvelők. Főleg este 11 után bem- ERktSlTáWOZ Ki akarta, hogy így történjen, ahogy történt? Van egy olyan ér­­zésem, hogy az oroszok akarták így. Huszonhatodrangú embert küldtek Izraelbe, akit a miniszter­­elnök nem fogadott ugyan, de Golda Méir titkárával mégis be­­szélt — ezzel szemben azt han­­goztatja, hogy magánemberként járt itt. Ebben a formában az oroszok malmára hajtotta a vizet ez a küldetés. Szerintem sajnála­­tos módon. Kaisler István, Bát Jám, Rámát Hánászi, megoldás is ... való rétegek között kellett vol kiosztani a tojásfelesleget, vt legalább annak egy részét. Cselli Vilmos Názáret Ilit* R. Acmaut 23 Idiskájt ? belföldi hatásáról akarok írni. Itthon a közvélemény nem gadja el a szélsőséges vallásos í­rök ilyenféle módszereit. Nagy zsidótlan dolog ez. Hol van nál­a jiddiskájt? Held Ráchel, Haifa­­ r nincs érvényben ? Költetik a rádiót meg a magnet­­ont. Mivel aludni nem tudok, így azon jár az eszem, hogyan lehe­ne mégis érvényt szerezni a cseh rendeletnek? Hol panaszkodj az ember?, Sólymos­ Andor, Tel-Aviv. Hol panaszkodjon KOZMETIKUSNŐKNEK szól ez a hirdetés NAGY ÉS GAZDAG VÁLASZTÉKBAN: elsőrendű kozmetikai cikkek, szépségápolási készítmények, ecsetek, kozmetikák berendezése és felszerelése, tanácsadás és magyarázat. BEAUTY COSMETIC CENTER TEL-AVIV, Rechov Nesz Ciona 12, tel. 56027 ^ * Gyors szállítás az ország minden részébe. Marta Irán és Ráánán udvarias kiszolgálása. Százhúsz millió fontot irányoznak elő a közúti biztonságra Gád Jákobi beszámolt az 1,3 milliárdos közlekedési tervről Jeruzsálem (Az Új Kelet tudó­­sítójától).­­ A közlekedési bal­­esetek ügye foglalkoztatta kedden a Kneszet közgazdasági bizottsá­­gát a szokástól eltérő módon, saj­­tóképviselők jelenlétében és a nyil­vánosság előtt megtartott ülésén. Gál Jákobi közlekedésügyi al­­miniszter bejelentette, hogy ösz­­szesen 1 milliárd 300 millió költ­­ségvetési kerettel olyan távlati tervet dolgoztak ki, amely a köz­­lekedésnek minden ágazatára ki­­terjed és ami a közlekedési bal­­esetek csökkenésére vezet. Csupán a közúti biztonságra ennek a terv­­nek a költségvetéséből 120 millió fontot fognak fordítani. .Az ülés felszólalói megállapították, hogy a közlekedési balesetek izraeli statisztikája rendkívül elszomorí­­tó képet mutat. Simon Peresz közlekedésügyi TYVY» iwwwvYyiww,«״ Wmn Holtan találták Michael Davis-t ״ Messiásként” ismerték Jeru­­zsálemben Michael Davis 21 éves amerikai turistát, akinek holttes­­tét kedden megtalálták az Olaj­­fák hegyén lévő barlagok egyiké­­ben. A halál okát még nem álla­­pították meg. Az oszlásnak induló holttestet játszadozó gyerekek fedezték fel, akik nyomban jelentették a ren­­dőrségnek, amely a „Messiás” föl­­di maradványait a bonctani inté­­zetbe szállította. Michael Davis általában Kelet-Jeruzsálem utcáit járta, főleg az arabokkal barátko­­zott, s mint a világ megváltója mutatkozott be. WVWWWWWW­WW­WWWWWWYWY' AZ ELSŐ BRIT-MILA MECHOLÁN Mechola, vallásos szövetkezeti falu volt a legelső zsidó település a felszabadított Jordán­ völgyében. Mechola volt a már meglévő te­­lepülések között az első, amely ״ polgári’ jelleget kapott és most Mecholának jutott az a megtisz­­teltetés, hogy a szabad Jordán­­völgyében született első zsidó kis­­fiút felvették Ábrahám ősatyánk szövetségébe. Az újszülött szülei, Joszéf és Joc­eved Kohén a Há­­zorim vallásos szövetkezeti falu szülöttjei. A csecsemő, aki a Je­­hosua nevet kapta, három héttel ezelőtt született, de kis súlyú és gyenge volt, úgyhogy az orvosok csak most engedték meg a körül­­metélést. miniszter, aki az ülésen szintén részt vett, elmondotta, hogy vé­­leménye szerint pusztán admi­­nisztratív eszközökkel nem lehet felvenni a harcot a közlekedési kihágásokkal szemben egy olyan országban, ahol 1975-ben már 250 ezer magángépkocsi fog az országutakon közlekedni. A bi­­zottság egy további ülésen foly­­tatja a kérdés megtárgyalását. AZ ÚJ KELET HOLNAPI, PÉNTEKI SZÁMÁBÓL: DAN OFRY: AZ AMERIKAI TITKOS­SZOLGÁLAT FŐNÖKE IZRAELBEN BARZILAY ISTVÁN: ERŐSEBB ÉS ZSIDÓBB CIONISTA SZERVEZET KISHONT FERENC: A KORMÁNY BOSSZÚJA VIRGINIA HILL: GANGSZTEREK SZERETŐJE VOLTAM (új cikksorozatunk első része) RAFAEL BASÁN: INTERJÚ ÁLMOGIVAL, a munkaügyi miniszterrel SURÁNYI IMRE: IRODALMI LEVÉL EURÓPÁBÓL DÁN DALMÁT: INTERJÚ BENKŐ PÁL NEMZETKÖZI SAKKMESTERREL RINGWALD ERVIN: PALESZTINAI MENEKÜLTEK HETE (Svájci levél) Továbbá állandó rovataink, cikkek, riportok, sok érdekes olvasnivaló az ÚJ KELET HOLNAPI, PÉNTEKI SZÁMÁBAN ■■■■■■•a A Bergus-okmány דראה (HÁÁREC — független polgári napilap). — Washingtonban megdöbbenést keltett Donald Bergus, az Egyesült Államok kairói képviselő­­jének jegyzéke, amelyet május 23־ ikán Mah­mud Riad külügymi­­niszterrel való találkozása során nyújtott át. Rogers és környezete többek között ezért is igyekszik kevés fontosságot tulajdonítani a jegyzéknek. A külügyminisztérium azt magyarázza, hogy ez egy „személyi és nem formális” okmány, értéke nem több, mint a da­­rab papír, amelyre írták és kizárólag az amerikai diplomata egyé­­ni kísérletének gyümölcse. Mint ahogy az ilyen kifogásoknál szokás­­os, az amerikaiak sietve hozzátették, hogy a jegyzékben „súlyos pontatlanságok” vannak. Amíg ezt a jegyzéket, illetve annak pon­­tos szövegét nem mutatják meg Washingtonban Rubin nagykövet­nek, addig nem áll módunkban megvizsgálni az amerikai külügy­­minisztérium kifogásait. Éppen azért, mert Bergus a saját kezde­­ményezésére intézkedett — ami még egyáltalán nincs bizonyítva — hinni lehet, hogy messzemenő engedményekről szóló javaslatot tett Kairónak. A Washington Post munkatársa szerint, Bergus többek között javasolta, hogy Izrael vonuljon vissza a Szuezi-csatorna és a hatnapos háború előtti határ közötti terület központjába, az egyiptomi hadsereg pedig 25 kilométerre közelítse meg az ideig­­lenes határt és a két hadsereg közötti „senki földjére” UNO-csapa­­tokat vezényeljenek. Az egyiptomiak azon nyomban elutasították Bergus javaslatait. Ami pedig Izraelt illeti: Dáján hadügyminiszter Siscoval folytatott emlékezetes tárgyalása során, nyíltan utalt arra, hogy ha Egyiptom elfogadja Izraelnek a tűzszünet korlátlan meghosszabbítására szóló javaslatát és ha eláll attól a tervétől, hogy egyiptomi csapatok lépjék át a Szuezi-csatornát, akkor Izráel hajlandó rugalmasabb magatartást tanúsítani a határok kérdésében. (DÁVÁR — a Hisztadrut lapja.) — Megkez­­dődött a 600 ezer elemista nyári vakációja. A következő két hónapban megtelnek az utcák vi­­dáman játszadozó gyerekekkel, akik testi épségének fokozott fi­­gyelmet kell szentelnünk. Természetes, hogy az iskolapadból ki­­kerülő gyerekek, akik megszabadultak a tanulás­­rabigájától , a szokottnál virgoncabbak és erre tekintettel kell lennünk, elsősorban, azoknak, akik a volán mögött ülnek. Ezelőtt csak a nap bizonyos óráiban volt szükség a sofőrök éberségére, most azonban a nap 24 órájában számítanunk kell arra, hogy sokezer felelőtlen gye­­rek futkározik az utcákon és az utak környékén. Fokozottabb éberségre van szükség a strandokon és az uszo­­dákban is. A gyerekek testi épségének megvédésére elsősorban a szülők, vagy a felnőtt kísérők fokozott éberségével lehet vigyázni. Ami pedig a tanítókat illeti: nekik is, mint minden dolgozónak jár a pihenés és az üdülés. Jól teszik, ha ezt az időt azonban a tanu­­lásra és a továbbképzésre fordítják. Ismét sztrájkok הפנמה (HACOFE — a Vallásos Nemzeti Párt lapja). Ismét fennáll a sztrájkhullám veszélye. Élen­­járók a belföldi repülés dolgozói, akik beje­­lentették, hogy ma néhány órára beszüntetik a munkát. A sorban az állami kórházak és rendelők orvosai következnek, akik már kitűzték sztrájkjuk új dátumát. A lista még nem teljes és való­­színű, hogy már a közeli napokban újabb ״ potenciális sztrájkjelöl­­tekről” fogunk hallani. Veszélyes fejlemény ez, amely a munka­­viszonyok és a munkaerkölcs leromlásához vezet. Ugyanakkor ve­­szélyt jelent nemzetgazdaságunkra, amely ettől függetlenül nehéz­­ségekkel küzd. Az illetékesek ugyanis erőfeszítéseket tesznek az infláció megfékezésére és az állami költségvetés deficitjének csök­­kentésére. Felmerül a kérdés, vajon a munkásoknak van-e egy olyan szer­­vezete, vagy testülete, amely elég erővel rendelkezik, ha a nem­­kívánatos sztrájkok megfékezéséről van szó, amely a kellő erély­­lyel és erkölcsi súllyal tud fellépni a sztrájkjog partizán­ módra tör­­ténő használata ellen? A bérpolitika kérdésében alapvető különb­­ség van a Hisztadrut főtitkára és a pénzügyminiszter álláspontja között.­­Ha a Hisztadrut tényleg elveti hivatalosan is a vadsztráj­­kokat, akkor kötelessége a renitens dolgozókat megfékezni. Elérke­­zett az ideje annak ,hogy végre rendet teremtsünk az izraeli munka­­viszonyok dzsungeljében. A diplomáciai kapcsolatok felújítása ? (ÁL HAMISMÁR — a japám­ napilapja.) — Nem tudjuk, vajon a Szovjetunió tényleg fel akarja újítani kapcsolatait Izraellel. Ezeket a kapcsolatokat nem mi szakítottuk meg az oroszokkal — és a nem­­zetközi diplomácia vastörvényei is megkövetelik — hogy az a fél kezdeményezze a kapcsolatok újrafelvételét, amely a megszakítást kezdeményezte. Nem tudjuk pontosan, hogy mi az igazság, viszont tény az, hogy a Szovjetunió azt a benyomást akarja kelteni, min­*־ ha tényleg volnának tárgyalások Izrael és az oroszok között. A Szovjetuniónak érthető okai vannak erre: a világ legtöbb országá­­ban tüntetnek az oroszok ellen a szovjet zsidóság kérdésében ta­­núsított magatartása miatt és ezek a tüntetések kerülő úton meg­­nehezítik az orosz diplomaták munkáját..Legnagyobb sajnálatunk­­ra, az utóbbi napok alatti kísérletek célja csak a benyomás­keltés volt és nem vagyunk meggyőződve arról, hogy a Szovjetunió tény­­leg érdekelve van az Izraellel való rendszeres kapcsolatai felújí­­tásában. 1971. VII.­­ UJ KELET 3 רבד Kezdődik a vakáció! Megoldás előtt a mámzerek ügye? Kibékült a két országos főrabbi Rabbinikus körökben az a hír járja, hogy Slomo Goren tel-avivi askenáz főrabbi, aki egyúttal a tel-avivi vallásos bíróságok elnöke is, első intézkedései keretében felállítja a három dájánból, vallási bíró­­ból álló bíróságot, amely a sok hónapi huzavona után, hajlandó lesz foglalkozni a mámzerok ügyével. Goren főrabbinak ezt a lépését megkönnyíti az a tény, hogy Iszer Jehuda Untermann és Jich­ák Ni­­szim országos főrabbik között el­­simult a viszály­ A két országos főrabbi ugyanis megállapodott abban, hogy minden előzetes vizs­­ga nélkül vallási bírónak nevezik ki Mose Málká rabbit. A megálla­­podás azáltal vált lehetővé, hogy Untermann főrabbi visszavonta vétóját. Mint megírtuk, Unter­­mann főrabbi formai és személyi okokból ellenezte ezt a kineve­­zést, ami feszültséget okozott a két országos főrabbi kapcsolatá­­ban. Málká rabbi kinevezése érvé­­nyes, annak ellenére, hogy a leg­­felsőbb vallási bíróság másik két tagja, Eliézer Goldschmidt és Saul Jiszráéli rabbik ellenzik a kinevezést. A két főrabbi közötti megálla­­podás külön fontossága az, hogy elhárult az utolsó akadály a meggyorsított áttérésekkel fog­­lalkozó rendkívüli vallási iró­­ság működésének tltjából. Ezt a rendkívüli bíróságot az or­­szágos főrabbinátus nagytanácsa­­ állította fel, azzal a céllal, hogy leegyszerűsítse és meggyorsítsa az ן Izraelben történő áttérések proce­­duráját. A bíróság munkája azon­­ban a két országos főrabbi viszá­­lya miatt megbénult. A megegyezés alapján az orszá­­gos főrabbinátus jóváhagyta az ásdodi Jáluz és a jeruzsálemi Ká­pádh rabbiknak vallási bírókká való kinevessé. Ez a kft dáján, a nyugdíjba vonult Ábudi rabbi és a múlt héten elhunyt Fituszi rabbi székét foglalja el. — Öregek mondonja nyílt meg a napokban a bno­bráki Kirját Vizsnicben. Eljákim Federm­ann alpolgármester az avatás alkalm­á­­val külön köszönetet mondott Dá­­vid Vizsnicer rabbinak, aki meg­­felelő helyiséget bocsátott a hé­­zagpótló intézmény rendelkezésé­­re. A környéken lakó idős embe­­rek nagy örömmel és hálával fogadták a mondon megnyitását, amely hetenként háromszor áll a rendelkezésükre. A hóhér nem­­ akarta végrehajtani az akasztást Beirut (IFP, UPI).­­ Adil Ibrahim 30 éves libanonit, akit gyilkosság vádjával halálra­­ ítéltek, tegnap felakasztották a­­ beiruti börtön udvarán. Az íté­ ■ lethozatal három évvel ezelőtt■ történt és Szulejmán Franzsie■ elnök tegnap hagyta jóvá a­B ítéletet. Ezzel megtört egy 12■ éve érvényben lévő jogszabály,­­ amely szerint Libanonban nem­­ hajtanak végre halálos ítéletet, sj Most sem ment egyszerűen az­­ akasztás, mert a hivatalos hó­■ hér, Munir Tuti megtagadta ■ az engedelmességet. Egész éj׳ ■ szaka kerestek valakit, aki haj׳ ■ randó volt az ítéletet végrehaj ■ tani, míg akadt egy önkéntes ■ aki a hivatalos akasztási tan׳ a­jpi 3 megtagadott. Az elítélt, 1968■ - ban meggyilkolt egy aggas׳ 9 tyánt, akinek tartozott, és a­­ holttestet egy kútba dobta.

Next