Uj Kelet, 1976. január (57. évfolyam, 8353-8378. szám)

1976-01-01 / 8353. szám

UJKEZEI הרטמה :איה גרה ץוציפה למנב הפועתה הל הידראוג אוה ינייפוא לכמ העווז־השעמ רחא רורטל ימואלניבה ינפמ קרש ויתונברוק םיעדוי — ךא אל ויעצבמ .םהיעינמו 11 םישנא םיפח עשפמ וחפיק ,םהייח 75 ועצפנ — 30 םהמ השק ,דואמ רשא םקלחב ,וראשי ,ילוא םיכנ לכל ימי םהייח — ילבמ תעדל עודמ ? ךא וליפא וספתיי םיחצרמה וקימניו םהישעמ וזיאב איהש היגולוידיא תיתרבח־תיטילופ ,תינוציק ירה םג הז אל לוכי תונשל תא ,הדבועה יכ הרטמה תירקיעה לש טה­רור ימואלניבה איה גורהל םשל גרהה ;ומצע טילשהלו יקוה לגנו׳ג הרבחב .תישונאה םא םילבחמ םייניתשלפ םידמוע ירוחאמ ץוציפה -וינב קרוי םאו ואל — השק ררחתשהל השגרההמ רבדהש הרק התואב ריע ,המצע הב ,ולביק תואושתב ,תומר תצק הלעמל ,הנשמ תא למס רורטה :ימואלניבה אוה רסאי .תאפארע לארשי ,התסינ ,הליחתכלמ קיעזהל תא םלועה וענכשלו יכ רשפא־יא םצמצל תא רורטה היתולובגל לש ץרא תחא ,דבלב םאו אוה אל ,םלביי לע ידי הלועפ־ףותיש ,ימואלניב לכ דוע אוה עגופ ״קר״ ,לארשיב ירה טשפתיי עיגיו קחרה רבעמ .וניתולובגל תבוגת םלועה :העודי טרפ המכל תורהצה ־תולוטנ ךרע אל קר אלש השענ לכ רבד ישממ — אלא רורטה הכז הרכהל תימואלניב טעמכ היולג הכימתלו .הפיקע דועב תומצעמהש תופיטמ תונורתיפל םולש םיכוסכיסב ואלניב­םיימ — ירה ןה ןמצע תומירזמ דויצ יתמחלימ תוצראל ןהש תועודי תוריבעמכ קשנ ינוגריאל ,םילבחמה ןהיתועורזש תוינחצרה תוכלוה .תוכראתמו םילבחמה םייברעה םימייאמ םויכ אל קר לע יבשות ,הנומש־תירק ,הירהנ וא ;ןאש־תיב אלא םג לע ירש טפנה לש תוצרא ק״פוא; תפות־תנוכמ תצצופתמ הליפמו תונברוק אל קר רככב ןויצ ,םילשוריב אלא םג למנב הפועתה לש .קרוי-וינ לע המכ םישנא םיפח עשפמ דוע םלשל םהייחב דע ושעייש םידעצ םיימואלניב םיישממ דגנ רורטה ואלניבה­ימ !י ,וא ,אמש םירובס יטינרבק ,םלועה ןיאש ךרוצ ךכב הרומתהו איה הריבס טלחהב דעב יסרטניא טפנה תוקסיעהו םירלודורטפב י A DÉL: GYILKOLNI! A new-yorki La Guardia repülőtéren elkövetett gyilkos merénylet azért jellemzőbb minden hasonló bűntettnél a nemzetközi terrorra, mert sem céljai, sem elkövetői nem ismeretesek — csak áldozatai. Tizenegy ember veszette éle­­tét, hetvenöt sebesült meg — közülük 30 súlyosan, egy részük talán örök életére nyomorék marad — anélkül, hogy bárki tudná, miért? De, ha még a későbbiek folyamán el is fognák a tetteseket, s azok előhozakodnának valami poli­­tikai-társadalmi ideológiával gyilkosságuk igazolására — ez sem változtathatja meg a valóságot: a nagyvilágban egyre félelmetesebben elterjedő terrornak nemcsak eszköze, de célja is ártatlan emberek ok nélküli legyilkolása, dzsungel­­törvények uralomra juttatása az emberi társadalomban. Akár palesztinai terroristák állnak a merénylet mögött, akár mások, nehéz szabadulni attól az érzéstől, hogy ez abban a városban történt, ahol alig egy évvel ezelőtt taps­­viharral fogadták a nemzetközi terror megtestesítőjét, Jász­­szer Arafátot. Izrael kezdettől fogva próbálta riasztani a nagyvilágot és meggyőzni arról, hogy a terrort nem lehet országhatárok közé szorítani, az nem kizárólag izraeli— arab ügy — s ha nem fékezik meg nemzetközi összefogás­­sal mindaddig, amíg „csak” izraelieket követel áldozatul — mások is karmai közé kerülnek. A világ reakciója ismeretes: néhány hangzatos nyilatko­­zaton kívül nemcsak, hogy semmi gyakorlati lépés nem történt, de a terror fokozatosan nemzetközi elismerést, sőt támogatást nyert. Miközben a nagyhatalmak a nemzetek közötti problémák békés rendezését hangoztatják , had­­felszereléssel árasztják el azokat az országokat, melyekről ismeretes, hogy fegyvert juttatnak a terroristáknak. Már nemcsak Kirját Smona, Naharia vagy Bét Seán lakosainak kell tartani az arab terroristáktól, hanem az OPEC minisztereinek is: már nemcska a jeruzsálemi Cion téren robban gyilkos pokolgép, hanem a new-yorki repülő­­téren is. Vajon hány ártatlan embernek kell még életével fizetni azért, hogy létrejöjjön a nemzetközi összefogás a terror ellen? Vagy talán úgy vélik a világ vezetői, hogy ez ki­­fizetődő ellenszolgáltatás a petrodollár üzletekért? A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG ÜNNEPE A román népköztársaság a héten ünnepli alapításának 28- ik évfordulóját. Kettős ünnep ez a románok számára, mert most fejezik be az 1971—75. évi ötéves tervüket és kezd­i meg a következő 5 éves terv végrehajtását. Ebből az alkalomból Ro­­mánia izraeli nagykövetsége a következő adatokat tette közzé: A most befejeződő ötéves terv keretében közel 543 milliárd lejre rúgó nagyszabású beruházásokat hajtottak végre. Ennek keretében 2200 ipari és állattenyésztési mezőgazdasági egységet létesítettek. Kibővítettek és visszaállítottak a termelésbe nagy­­számú vállalkozást. Az ötéves terv idején a bruttó gyáripari termelés 84 százalékkal emelkedett az 1970. évi eredmények­­hez viszonyítva. A gyáripar lett a legfontosabb nemzetgazda­­sági ág és része a nemzeti jövedelem 60 százaléka jelenleg, szemben a 10 évvel ezelőtti 49 százalékkal és az 1938. évi 30,8 százalékkal. Az utóbbi évek példátlanul rossz időjárása dacára a román mezőgazdaság jelentős eredményeket mutat fel, mert a termelés ebben a szektorban évi átlag 5 százalékal emelkedett. Ennek egyenes következményeként megjavultak a létkörül­­mények. 1970-hez viszonyítva közel 45 százalékkal növekedett a reális jövedelem és az áruforgalom a most­­befejeződő ötéves terv keretében több mint 45 százalékkal haladta meg az előző ötéves terv eredményeit. A küszöbön álló új ötéves terv végrehajtása keretében a nemzetgazdaság fokozott iramú fejlődése, a gyáripari és a me­­zőgazdasági termelés modernizálásán és racionalizálásán, vala­­mint az általános nemzetgazdaság racionalizálásán van a hang­­súly. Közel 1000 milliárd lejt fordítanak beruházásokra és en­­nek az összegnek jelentős hányada a gyáripari és mezőgazda­­sági termelés fokozását szolgálja. 2 UJ KELET 1976.1.1 HUSZONNÉGY ÓRA AZ ARAB ORSZÁGOKBÓL ELMENEKÜLT ZSIDÓK IS RÉSZT AKARNAK VENNI A BT JANUÁR 12-I ÜLÉSÉN Az izraeli kormány álláspontja nem ismeretes Az arab országokból elmene­­kült, Amerikában élő zsidók képviselője, Jed­ezkél Chádád professzor az utóbbi napokban tárgyalt az amerikai külügymi­­nisztérium képviselőivel és Moy­nihan amerikai fődelegátussal, akiket arra kért, tegyék lehető­­vé, hogy az arab országokból elmenekült zsidók képviselői is részt vegyenek­ a Biztonsági Ta­­nács január 12-iki ülésén. Chá­­dád professzor részt vett az arab országokból menekült zsidók nemzetközi konferenciáján, ame­lyet a múlt hónapban tartottak Párizsban. A New Yorkban élő Chádád professzor azt a választ kapta, hogy Amerika döntését jelen­­tősen befolyásolja majd Izrael álláspontja ebben a kérdésben. A professzor a héten Izraelbe jött, hogy vezető politikusok­­kal tárgyaljon és megszerezze az izraeli kormány támogatását az­liárd dollárra ig. Ezeknek a arab-zsidó menekültek részvéte- zsidóknak több követelésük van. lehet a Biztonsági Tanács ülé- Az anyagi kártérítésen kívül ké­­sőn. Chádád tegnap reggel haza vezetik, hogy engedélyezzék a utazott anélkül, hogy hivatalos származási helyükön maradt választ kapott volna: szent helyek látogatását. Az elutazása előtt adott nyi- A State Department főtisztvi­­latkozatában Chádád professzor jelöjével folytatott tárgyalásai hangsúlyozta, hogy az arab pr­ során Chádád professzor ráma­­szágokból menekült zsidók telá­tatott arra, hogy a menekült zsi­­resen önálló keretben, az izraeli dők követelése a Biztonsági Ta­­kormánytól vagy más hivatalos náci ülésén való részvétellel izraeli tényezőktől teljesen füg­ kapcsolatosan a BT 242 szö­­getlenül szervezkedtek. Említett mű határozatára támaszkodik, de, hogy a világ különböző ar- amely kimondja, hogy a közel­­szágaiban, beleértve Izraelt, keleti átfogó béke keretében va­­mintegy 2 millió olyan zsidó él,­­amennyi menekült problémáját aki kénytelen volt elmenekülni meg kell oldani. Hangsúlyozta, az arab országokból. Ezek a me, hogy a határozat minden me­­nekültek származási helyükön nekük­re vonatkozik, tehát ksi­­hagyták vagyonukat, beleértve dókra is, nemcsak az arabokra, az ingóságokat és az ingatlant- és ez a nézet annak idején kife­­kát, a tulajdonukat képező szent­­ezésre jutott amerikai külügyi helyeket és természeti kincse- főtisztviselők ide vonatkozó ma­két, amelyek értéke több ma­­gyarázataiban. A Biztonsági Tanács, amely január 12-i ülé­­sére meghívta az arab menekül­­tek képviselőit, köteles hason­­lóan viszonyulni a zsidó mene­­kültek megbízottaihoz is. New Yorkba való hazatérése után Chádád professzor ismételten felhívja az amerikai kormány figyelmét a problémára és re­­méli, hogy az izraeli kormány álláspontja nem lesz zavaró kő■ rülmény az arab-zsidó menekül■ tek követelései útjában. Chádád professzor álláspontját az Izrá­­elben és más országokban élő zsidó menekültek szervezetei tá ■nógatják. Amerika felkészült Rábin látogatására A miniszterelnök nem tárgyal katonai ügyekről • Amerika maga­tartása az UNO Biztonsági Tanárban befolyásolja a megbeszélé­sek kimenetelét Az Egyesült Államok szokatlanul fé­­nyes külsőségek között készül Jich­ák Rábin miniszterelnök januárban esedé­­kes látogatására. Izrael és az Egyesült Államok képviselői közötti megállapo­­dás szerint. Rabin Philadelphiában kez­­di meg hivatalos látogatását, mert részt­­vesz az Egyesült Államok alapításának 200-ik évfordulójával kapcsolatos jubi­­láris ünnepségeken, amelyek központja ebben a városban lesz. A miniszterelnök amerikai útja során kifejezésre jut majd Izrael béketörekvé­­se és a közelkeleti probléma gyökeres megoldásával kapcsolatos szándéka. Ezért washingtoni megbeszélései során kerülni fogja a fegyverszállítással és a gazdasági problémákkal kapcsolatos tár­­gyalásokat. Ezekről a kérdésekről igyek­­szik majd nem beszélni, beleér­tve a sajtó­fogadásokat. Az UNO január 12-re ki­tűzött ülése az egyetlen, amely zavar­­hatja vagy megakadályozhatja Rubin amerikai látogatását. Izragell körökben hangsúlyozzák, hogy ha az Egyesült Ál­­lamok a BT-ben való vita során olyan határozatot fog támogatni, amely nem egyezik Izrael álláspontjával, vagy pe­­dig nem vétózza meg az izraeli érdeke­­ket sértő határozati javaslatot, akkor nemkívánatos feszültség keletkezik a két ország között ami nyilvánvalóan ki­­fejezésre jut Rabin washingtoni esetle­­ges tárgyalásai során. Az eredeti terv szerint Izrael miniszterelnöke Ford el­­nökkel, Kissinger külügyminiszterrel, az amerikai pénszüly- és honvédelmi mi­­niszterekkel, a parlament vezetőivel, a sajtó és az amerikai zsidóság képviselői­­vel találkozik kilenc napig tartó ameri­­kai tartózkodása idején. AMERIKAI HETILAP HÍRE NYOMÁN Amerika cáfolja, hogy megváltoztatta a PFSz-el kapcsolatos politikáját Álon—Kissinger találkozó január 7-én — A külügyminiszter előzőleg Chájim Herzog UNO-delegátussal tárgyal — Henry Kissinger tudott Jigál Álon külügyminiszter, aki január 7-én Washingtonban találkozik Kissingerrel, előzőleg New Yorkban tárgyal Chájim Herzog izraeli UNO-fődelegá­­tussal. Ezt közölték megbízható amerikai diplomáciai körök. A Kissinger—Álon tárgyalások so­­rán a Biztonsági Tanács küszö­­bön álló ülése lesz napirenden és nyilvánvaló, hogy Álon ezért akar előzőleg Herzoggal talál­­kozni. A múlttal ellentétben azonban valószínű, hogy Her­­zog helyett ezúttal Szimcha Di­­nitz nagykövet vesz részt a Kis­­singerrel való megbeszéléseken Álon kíséretében. Mint emlékezetes, Álon nem vitte magával sem Herzogot, sem Dinitzet, amikor néhány hó­nappal ezelőtt New Yorkban tár­gyalt Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel, aki a meg­­beszélésre magával hozta Ana­­tolij Dobrinyin nagykövetet. A State Department már ki­­küldte a meghívókat arra a hi­­vatalos díszebédre, amelyet Kis­singer rendez Álen tiszteletére. Dinitz is díszebédet ad a kül­­ügyminiszter tiszteletére. Időközben amerikai főtisztvi­­selők megcáfolták a New Lea­­der hetilapban megjelent hírt, amely szerint az Egyesült Ál­­­ lamok titokban új politikai ál- 11*»"*****wwwiiiwiwiiiwwwniwMiniMumiMMmiwiuiwMiiuiiuwywiwuywniuuuwMWM a Sanders-jelentésről láspontot foglal el a PFSz-szel kapcsolatban. Az új amerikai külpolitikai vonal szerint Wa­­shington fokozatosan enged a PFSz követeléseinek és lemond a formális előzetes feltételekről. Az amerikai külügyi főtisztvi­­selők ismételten hangsúlyozták, hogy az Egyesült Államok nem tárgyal a PFSZ-szel, és Iz­­raelt sem bátorítja erre a lépés­­re, mielőtt a terroristák tetőszer­vezete nem ismeri el Izrael létét és elfogadja a Biztonsági Ta­­nács 242 és 338 számú határo­­zatát. Elutasították a cikkíró azon állítását is, hogy Amerika hajlandó lesz tárgyalni a PFSZ- szel, ״ ha a megbeszélés egyik eredménye Izrael államának el­­ismerése lesz”. Amerikai főtiszt­viselő ezzel kapcsolatban kije­lentette:­ ״ Amíg a PFSZ nem ismeri el Izrael létét és a Biz­­tonsági Tanács határozatait, nem tárgyalunk vele.” Más amerikai hírforrás meg­­erősítette azokat a híreket, mi­­szerint Kissinger előre tudott a Sanders-féle jelentésről, amely a Palesztina- probléma megoldá­­sával foglalkozik, és amely ál­­lítólag Kissinger tudta nélkül került az amerikai parlament elé. A hírforrás szerint Kissin­­ger nemcsak tudott a másod­­rangú diplomatának tulajdoní­­tott jelentésről, hanem annak egy részét személyesen fogal­­mazta meg. Mint jelentettük, Kissinger azt állította, hogy nem látta a kérdéses okmányt, mielőtt Sanders átnyújtotta a parlamentnek. MfIftftMnMIAftMinillinMMrtMIIIMIMIlIflIMIWMIIMMIMfIMIMIIMnfIMiniMAnAMUWVt NYOMDÁSZT EKÉNK HEIDELBERG GÉPEKHEZ Jelentkezés telefonon: 37801 Tel-Aviv, d.e. 9—11 közt Huszonöt év után KÖZÖSSÉGI FALU ÉS HÁROM KIBUC LÉTESÜL A NEGEV FENNSÍKON Másábé Szádé közelében lakótábort építenek az új tele­­pesek számára A 4 millió dunámon elterülő Negev fennsíkon az elmúlt 25 év folyamán egyetlen állandó jellegű mezőgazdasági település sem létesült és így a hatalmas körzet lakossága ma mindössze 1500 lélek. A falu mozgalomhoz tartozó ״ Ásálim” letelepedés­­re készülő csoport karaván­tábort létesített azon a helyen, ahol közösségi falut fog felállítani. Az új tábor, ahol 17 karavánt (lakókocsi) állít fel a Szochnut Beér Másávimban (Bir Ászludzs) van, mintegy 3 kilométerre Másábé Szádé kibuctól. Minden lakókocsiban hálószoba, nappali, kis konyha és mellékhelyisé­­gek vannak. A Beér Másávimban létesülő labor átmeneti lakóhelyül szolgál a jövőben minden állandó letelepedésre váró csoport­­nak. A Szochnut telepítési osztályának tervezete szerint a kö­­zösségi falun kívül még három kibucot létesítenek a környéken a Kibuc Árd­, a Kibuc Hámeuc­ád és az Ichud Hákvucot Ve­­hákíbucim szervezetek bevonásával. A tervet már jóváhagyta a Szochnut telepítési osztályán kívül a mezőgazdasági központ és a három kibuci mozgalom is és kötelezték magukat, hogy vállalják az új letelepülő csoportok előzetes kiképzését. Az úttörő Ásálim csoport két évvel ezelőtt alakult meg és a szomszédos Másábé Szádé és Szdé Bokér kibucokban szer­­vezkedett és készült a letelepedésre. Az új közösségi falu helye a Nicánába vezető országút közelében lesz. FÖLDIG ROMBOLTÁK BEIRUT ZSIDÓ NEGYEDÉT A Beirutban folyó harcok során földig rombolták le a zsidó negyedet, amelynek lakosai a hegyekbe menekültek és többsé­­gük a drúz családoknál keresett és talált menedéket — közölte a Somronban lévő városok egyikének lakosa, aki a héten jött vissza Libanonból családi látogatásról. Az illető elmondotta, hogy a druzok eddig megőrizték hi­­degvérüket és távoltartják magukat az immár hónapok óta folyó véres libanoni polgárháborútól, bár bizonyos t erjedés indult meg a druzok körében, amikor a közelmúltban meggyil­­kolták Libanon északi körzetének drúz származású kormányh­­zóját, de később a kedélyek lecsillapodtak. EGYETLEN FŐRABBIT VÁLASZTOTT TIBÉRIÁS A független liberálisok a főrabbinátus feloszlatását javasolják Tibériás városa egyetlen főrabbit választott Dávid Perec rabbi, a Dalet-lakónegyed eddigi rabbijának személyében. Az új városi főrabbi megválasztása a városi tanács ünnepélyes ülésén tö­rtént, ahol a 24 tagú rabbiválasztó testület tagjai közül 23-an Dávid Perec rabi jelölését támogatták. A hivatalos szertartás után ünnepséget rendeztek az új tibé­­riási főrabbi lakásán, ahol nemcsak a város előkelőségei, ha­­nem Perec rabbi híveinek népes tábora is megjelent. A 40 éves Dávid Perec rabbi Marokkóban született és Franciaországban tanult, fiatal korában alisjázott és Tibériáson telepedett le. Az ottani nagy jesivákban folytatta tanulmányait és képezte tovább magát. Egyébként a független liberálisok parlamenti frakciója el­­határozta, hogy javaslatot nyújt be az országos főrabbinátus feloszlatására és új választások kiírására. A párt közleménye rámutat arra, hogy a két országos főrabbi torzsalkodása nyo­­mán valójában megbénul a főrabbinátus rendszeres munkás­­sága és ezzel együtt a vallási bíróságok rendkívül fontos ügy­­vitele. Ovádjá Joszéf országos szefárd főrabbi a napokban el­­hangzott nyilatkozatában javasolta a főrabbinátus feloszlatását és az új választásokat, arra hivatkozva, hogy javíthatatlanul leromlott a helyzet a két országos főrabbi között. A TERÜLETEKEN TÍZSZERESÉRE EMELKEDETT AZ ÉPÍTKEZÉS A sikmrügyi miniszter: Az idén is 31 ezer lakás épül a fiatal párok és a szociális esetek számára A hatnapos háború óta példátlan módon fokozódott az építkezés Jehudában, Somronban és a gázai sávban és 100 ezer négyzetméterről elérte az egymillió négyzetmétert. Ezt közölte Ávrahám Ofer sikunügyi miniszter a Dávár munkatársával folytatott beszélgetése során. A csökkentett költségvetés lehe­­tővé teszi a sikunügyi minisztérium számára, hogy fenntartsa a jelenlegi építkezési keretet a zsidó szektorban, vagyis a követ­­kező gazdasági évben befejezik azokat a lakásokat, amelyek építését már megkezdték. A múlt évhez hasonlóan az idén is 16 ezer lakást állíta­­nak a fiatal párok rendelkezésére és további 15 ezer lakást a szociális esetek számára. Az újabb építkezések számát azonban csökkentik és így részben nem tudják megvalósítani a lakosság decentralizálási terveket. A miniszter hangsúlyozta, hogy az építkezés korlátozása nem vonatkozik a fővárosra, mert Jeru­­zsálemben és a kollektív településeken 3000 lakást építenek. További 9000 lakás marad az ország különböző részeiben élő lakosság számára.

Next