Uj Kelet, 1976. június (57. évfolyam, 8480-8504. szám)

1976-06-01 / 8480. szám

UIKEZET רבשמ שדח דגאב אל רבוע ,שדוח ,הארנכ ילבמ אלש עלגתי רבשמ שדח ביטרפואוקב םיסובוטואה לעב םידממה ,םימזגומה חנהנה לופונוממ .יצרא תלהנה ,דגא םירבשמהש םיימינפה םיקתשמ ,התוא ״תלצנמ״ לכ תונמדזה ידכ חיכוהל רוביצל ,בחרה דע המכ ןורשכ־תרסח איה ידכ להנל תא תשר הרובחתה ׳תיצראה דעו המכ קדצומ־יתלב בצמה יטסילופונומה ונממ איה .תינהנ דרשמ הרובחתה הסינ עיגהל ידיל ידסה רבדג תעסה ילייח אבצ רידסה רשו הרובחתה רמ ,יבוקעי עודיה *שיאכ ןותמ ,לוקשו יאדוו אל חמש ץלאנש איצוהל ווצ ןיינעב הז — ךא סרטניא ונילייח שרד .תאז ,ביטרפואוקה רשא הז אל רבכמ ״חילצה״ ריבגהל תא תוירלופופה־יא ולש לע ידי ךכ ,הסינש תועצמאב ימויא ,התיבש ליטהל תא לטנ ןוערגה ,ולש עבנש לוהינמ ,עורג לע רוביצ ימלשמ םיסימה — בוש שקעתמ התע םייאמו םישובושב״ .״הרובחתב :הביסה דגא שרוד רתוי המדקמ תעסהל םילייחה רשאמ יחמומ דרשמ הרובחתה םיאור .תקדצומכ אל ןובשחה וסה­,רפ ׳דעיסנה־ימד רועישב לש 80 ,םיזוחא הווהמ תא הייעבה — אלא המדקימה! םילמב :תורחא ביטרפואוקה הצור טוחסל םוכס ,לודג ףסונ לע םימוכסה אוהש שרוד ןעמל יוסיכ ןוערגה לודגה ,ולש .לוכיבכ אל היה ךרוצ החכוהב תפסונ תאז ידכ חיכוהל דגאש וניא לגוסמ אלמל תא דיקפתה לטומש - .וילע תא הלוהינ יארחאה לש תשר הרובחת תיצרא רשפא־יא ליטהל לע יגהנ םיסובוטוא ורחבנש הרטמל תאז חרואב״ ,״יטרקומיד יכ ,םה ,ונרעצל אל תוחפ םייכונא עצב-יפדורו אלו רתוי חא­םייאר רשאמ לכ רוטקס .יטרפ שי לוקשל תוניצרב תא היצזינגרואירה תידוסיה לש תורבח .םיסובוטואה שי רהזיהל תורצוויהמ בצמ וב ןגוזימ דיתעל לש תורבח ןד דגאו דילוי ןיעכ תצלפמ ,תיתרובחת תלזלזמה הלשממב רוביצו םיעסונה םג .דחי רבשמה יליוואה שדחה דגאב ,חיכומ ,ונרעצל יכ תמייק תורשפא .תאזכ ÚJABB EGGED-VÁLSÁG Úgy látszik egyetlen hónap sem telhet el anélkül, hogy az országos monopóliumot élvező, túlméretezett autóbusz kooperatíva ne okozzon újabb válságot. Az Egyed belső válságok által bénított vezetősége megragad minden alkal­­mat, hogy bebizonyítsa a nagyközönségnek, mennyire nél­­külözi az országos közlekedési hálózat üzemeltetéséhez szükséges képességet és mennyire jogtalan a számára bizto­­sított monopolisztikus helyzet. A közlekedésügyi minisztérium másfél éven keresztül próbálta létrehozni a megállapodást az aktív szolgálatot teljesítő katonák szállításáról és a higgadt, megfontolt Gád Jákobi miniszter nem örült annak, hogy végül kénytelen rendeletileg kötelezni az Egyedet — mert ezt kívánta meg katonáink érdeke. A kooperatíva, amely csak nemrégen növelte népszerűtlenségét, amikor sztrájkfen­yegetésekkel kívánta az adófizetőre hárítani a rossz üzemvezetéséből ere­­dő deficiteket, most ismét megmakacsolta magát és „köz­­lekedési zavarokkal” fenyegetőzik. Ennek oka: az Egyed nagyobb előleget követel a katonák szállítására, mint a­­mennyit a minisztérium szakértői jogosnak tartanak. A végleges elszámolás, a felajánlott 80 százalékos viteldíj, nem képezi a viszály okát, hanem az előlegről van szó! Más szóval, a kooperatíva nagyobb készpénzösszeget kíván kicsikarni — az állítólagos deficitje fedezésére követelt nagy összegeken kívül! Nem volt szükség erre az újabb bizonyítékra, hogy az Egyed nem képes feladatának betöltésére. Országos közle­­kedési hálózat ésszerű és felelős módon való üzemelteté­­sét nem lehet „demokratikus módon” megválasztott autó­­busz sofőrökre bízni, akik — legnagyobb sajnálatunkra — nem kevésbé kapzsik és nem mutatnak több felelősség­­tudatot, mint bármely magánvállalkozó. Komolyan fontolóra kell venni az autóbuszközlekedési vállalatok alapvető átszervezését. Óvakodni kell attól is, hogy az Egyed és a Don tervbevett fúziója révén olyan kiváltságos jogokat élvező monstrum keletkezzék, amely végleg fittyet hány a kormánynak és a nagyközönségnek. Az újabb felesleges és esztelen Egyed-válság sajnálatunkra ezt bizonyítja. Elítélték a kábítószer kereskedőket A tel-avivi törvényszék vasár­­nap hirdetett ítéletet az utóbbi évek egyik legnagyobb kábítószer csempészeinek ügyében. Dávid Celnik tel-avivi lakost 6 évi fegy­­házra ítélték, barátnőjét, Marga­­reta Mázuzt mindössze 2 évi fel­­tételes börtönbüntetésre ítélte a bíró, aki tekintetbe vette a lány büntetlen előéletét. A harmadik vádlottat, Gil Jehudát felmentet­­ték. Mint emlékezetes, a rendőrség kábítószer elleni osztályának nyo­mozói 9 hónappal ezelőtt házku­­tatást tartottak Celnik tel-avivi, Weizmann utca 22 alatti lakásán, ahol a háztetőn megtalálták bő­­röndjét, amelyben 33 kiló hasis volt. 1976. VI. 1­2. 50.000 FONTOS ״ ADOMÁNY” A VÁROSHÁZÁNAK ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYÉRT pirendi kérdésében választ kért arra, vajon jogukban áll-e a pol­­gármestereknek a különféle en­­gedélyek kiadását bizonyos ellen­szolgáltatásokhoz, adott esetben pénzadományhoz kötni. A Dávár munkatársának kér­­désére Jiszráel Peled rámát-gáni polgármester elmondotta, hogy a hír megfelel a valóságnak, mert a Sonol cég 50,000 fonttal járult hozzá a városháza fejlesztési költ­ségvetéséhez, ha engedélyt kap benzinkút építésére. Peled azon­­ban hozzátette, hogy a ״ Hámák­­kábim nevű benzinkútról van szó amelyet még elődje, Ávráhám Kri­nitzi idejében építettek. Elmagyarázta dr. Peled, hogy az eset még 1968-ban történt, a­­mikor két hadirokkant ingyen telket kért a várostól benzinkút létesítésére. Miután a telek érté­­ke 2,3 millió font volt, a város­­háza az összes frakciók tagjaiból álló vegyesbizottságot létesített és az határozta el, hogy a hadügy­­minisztérium sebesültgondozói és rehabilitációs osztályának javas­­latára, a telket ingyen adja a hadirokkantaknak. Ezek megálla­­podást kötöttek a Sononlal, amely­től az említett paritásos bizott­­ság 50.000 fontot kért egy nyil­­vános óvóhely építésére. A Sonol üzemanyag értékesítő vállalat 50.000 fonttal járult hoz­­zá Rámát-Gán városi költségveté­­séhez és cserébe engedélyt kapott egy benzinkút megnyitására. Ezt állítja Mácz képviselő, aki a bel­­ügyminisztériumhoz benyújtott­­a A pénzügyminiszter gazdasági tanácsosa: IFJABB GAZDASÁGI INTÉZKEDÉSEKET KÉSZÍTENEK ELŐ AZ ÉV VÉGÉRE Az értéktöbblet adó bevezetése n­yomán a fogyasztás csökkentésére számítanak Az értéktöbbletadó bevezeté­­sével jelentős lelassulásra számí­tanak az általános fogyasztás­­ban, amely 1976 első felében ag­gasztó mértékben emelkedett a nemzetgazdaság szempontjából. A kincstár közgazdászainak becs­lése szerint a fogyasztás nagy arányú növekedését az okozta, hogy a nagyközönség igyekszik a szükséges vásárlásokat most, még az értéktöbbletadó beveze­­tése előtt eszközölni, hogy meg­takarítsa az adó összegét. Arra számítanak, hogy július 1-e, az új adónem bevezetése után visz­­szaesik a fogyasztás és ezzel együtt fokozódik a takarékos­­kodás. Efrájim Dávrát, a pénzügy­­miniszter gazdasági tanácsosa szerint évi átlagban a közfo­­gyasztás 3-4 százalékkal csök­­ken. Dávrát reméli, hogy a kor­mány gazdaságpolitikája nyo­­mán főleg az év vége felé vár­­ható gazdasági intézkedésekkel sikerül még jobban letörni az in­­flációt okozó fogyasztást. Dáv­­rát nem volt hajlandó a további várható gazdasági intézkedése­­ket részletezni. Dáviat kifejtette, hogy tavaly 3 százalékkal csök­kent a fogyasztás, de ez elsősor­­ban az év elején bevezetett gaz­­dasági intézkedéseknek tudható be. Az év második felében vi­­szont gyökeresen megváltozott a helyzet, főleg a reálbér emelke­­dése miatt, ami a fogyasztás fo­­kozásához vezetett. A gazdasági tanácsos szerint az izraeli polgárnak most sokkal több költőpénze van, mint 1975 elején. Ez a magyarázata ,szerin­te, hogy a tavalyi hasonló idő­­szakhoz viszonyítva, 1976 első négy hónapjában 4,5 százalék­­kal növekedett a fogyasztás. A kincstár közgazdászai szerint vi­­szont az év első 4 hónapjában mindössze 1 százalékkal többet vásároltunk, mint a múlt év vé­gén. Dáviát azt fejtegette, hogy a kormány gazdasági intézkedé­­sei elveszítik az effektivitásukat, beleértve a fogyasztás megféke­­zését, ha továbbra is folytatják a teljes drágasági pótlék fizeté­­sét, mert az jelentős mértékben növeli a dolgozók vásárló erejét. Említette, hogy az októberben esedékes drágasági pótlék 13— 14 százalék lesz, „ha teljes egé­­szében kifizetik”. De nyomban hozzátette, hogy a drágasági pótlék ügye még vita tárgyát ké­­pezi a kormány és a Hisztadrut között. A kincstár becslése szerint az idén 30—32 százalék lesz a reá­lis drágulás, szemben a prognó­­zis szerinti 25 százalékkal. Az idei március-áprilisi dráguláso­­kat a következő tényezők okoz­­ták: a szubszidium csökkentése: 2,7 százalék; az üzemanyag drá­gulás: 1,3 százalék; az adó és a közszolgáltatási tarifák (posta, villany, betegsegélyző, stb.): 1,5 százalék, vagyis összesen 9,5 szá­zalék. Ám­on Gábni pénzügyi állam­­titkár, aki a héten hazajött hiva­­talos külföldi útjáról, nyomban megkezdte a pénzügyminisztéri­­um tisztviselőivel a várható gaz­­dasági intézkedések részleteinek tárgyalását és kidolgozását. Ezek a javaslatok valószínűleg már va­sárnap a minisztertanács elé ke­­rülnek végleges jóváhagyás cél­­jából. A M­drádi Kneszet-frak­ciójában megtartott vita során a Mápám képviselői éleshangú ki­rohanást intéztek Rabinovics pénzügyminiszternek a drágasá­­gi pótlékkal kapcsolatos „mani­­pulációi” ellen és követelték, hogy nem csak októberig, de ok­­tóber után is teljes egészében fi­­zessék ki a drágasági pótlékot. A Kneszet pénzügyi bizottsá­­ga jóváhagyta a jövedelmi adó kormánybiztosának javaslatát, hogy 7,5 százalék engedményt nyújtsanak mindazoknak, akik idejében kifizetik a törvény által előírt adóelőleget. Az intézkedés azokra az adóalanyokra vonat­­kozik, akiknek előlege nem ha­­ladja meg az évi 16.000 fontot. A határozat kimondja még, hogy a kedvezmény június 15-ig marad érvényben. AZ UNESCO TAKARÉKOSSÁGI INTÉZKEDÉSEKRE KÉNYSZERÜLT Kompromisszumot remélnek Amerikával — Az USA tartozása 42 millió dollár Párizs (STA). — Az UNES­­CO végrehajtó bizottsága szigo­­rú takarékossági intézkedéseket határozott el, hogy egyensúlyba hozza költségvetését, — miután Amerika nem hajlandó megfi­­zetni tagdíj tartozásait.­­ Az UNESCO vezér­azgatója közöl­­te a 40 tagú bizottsággal, hogy a szervezet anyagi helyzete rend­kívül komoly, mert egyrészt emlkedtek az árak és a bérek, másrészt a befolyó kevés dol­­lár értéke is csökkent. A bizottság nem szavazta meg azt a javaslatot, hogy fi­­gyelmeztessék Amerikát tagsági jogainak elvesztésére, ha nem fizeti ki részét a költségvetés­­ben. Ehelyett beérték azzal a megállapítással, hogy „a fizeté­­si kötelezettségek teljesítésének hiánya tagállamok részéről sú­­lyos jelenséget képez” . Ez a határozat arra vall, hogy kompromisszumot remélnek az Egyesült Államokkal. Ismere­­tes, hogy a Kongresszus 1974 novemberében letiltotta továb­­bi összegek kiutalását az UNES­­CO-nak mindaddig, amíg nem vonja vissza Izrael- ellenes ha­­tározatait. Az UNESCO körei szerint a szervezet ki tudja várni a re­­mélt változást az amerikai el­­nökválasztás után, mert 15 ál­­lam együttesen 22,3 millió dol­­lár összegű kölcsönt bocsátott rendelkezésére. A csoportban arab államok és Nigéria mellett feltűnik Jugoszlávia neve is.­­ Amerika tartozása kereken 42 millió dollárt tesz ki. Jordánia patrul­­ösvényt épít a határon Az Izrael és Jordánia közötti határt képező Jármuk folyó part­­ján a jordániaiak az utóbbi idő­­ben fokozták az útépítési munká­­latokat. Ez az út patrul­örvényt képez a határ túloldalán, hason­­lóan az izraeli oldalon lévő járőr­­ösvényhez. Ugyanakkor a jordá­­niaiak folytatják a határ közelé­­ben lévő állások és bunkerek épí­­tését, amelyek munkálatait két évvel ezelőtt kezdték meg, de ké­­sőbb megszakították. öngyilkosság Egy kirját Bialikban lakó 27 éves asszony öngyilkosságot kö­­vetett el. A látszólag sablonos hír mögött egy fiatal nő tragédiája húzódik meg, aki gyermektelen volt, elvált férjétől és azóta sú­­lyos depresszióban szenvedett. Né­hány nappal ezelőtt megerőszakol­ták és lelkiállapota azóta még job­ban leromlott. A szerencsétlen nő holttestét szülei találták meg, akik ugyan,­abban a házban laknak. A rend­­őrség már őrizetbe vett egy férfit, akit a nemi erőszak elkövetésével gyanúsítanak. HUSZONNÉGY ÓRA GOLDA MEIR. IZRAELNEK NINCS ATOMFEGYVERE Védelmébe vette Jich­ák Rábint és kormányát Az Amerikában tartózkodó Golda Méir volt miniszterelnök vasárnap első ízben nyíltan be­­jelentette, hogy Izrael nem ren­delkezik atomfegyverrel. Golda Méir az ABC nagy TV-hálózat „Problémák és válaszok” című népszerű műsorában nyilatkoz­­va, „határozott butaságnak” ne­­vezte az izraeli atomfegyverről szóló híreket. A kérdésekre vá­­laszolva Golda Méir egysze­­rűen, minden diplomatikus kön­­törfalazás nélkül beszélt az atomfegyverről, ellentétben a hi­­vatalos körök nyilatkozatával, miszerint „Izrael nem lesz az első állam, amely behozza az atomfegyvert a Közel-Keletre”. Golda Méir, aki tegnap Henry Kissingerrel találkozott, a TV- nyilatkozatában kifejtette, igaz, hogy Ben Gurion minden más őt követő miniszterelnöknél na­­gyobb elismerésnek és megbe­­csüllésnek örvendett, de ez nem jelenti azt, hogy Ben Gurion nem volt gyakran kitéve éles­­hangú bírálatnak. Ezzel kap­­csolatban hangsúlyozta, „haj­­landó vagyok tanúskodni arról, hogy Jich­ák Rabin jó minisz­­terelnök”. Az aktuális politikai és biz­­tonsági problémákról szólva, vé­delmébe vette a terü­leteken lé­­tesített zsidó településeket, és leszögezte, hogy Izráel Judeá­­ban és Somronban a ״ biztonsá­­gi határát” látja. Ez természe­­tesen nem jelenti azt, hogy nem lesz hajlandó területi engedmé­­nyekre. A hatnapos háború meg­tanította Izráelt arra, hogy „olyan határokra van szüksége, amelyek lehetetlenné teszik az arabok számára, hogy újabb kí­­sérletet tegyenek a megsemmi­­sítésünkre”. Golda nézete szerint a tele­­pülések nem akadályozzák a közel-keleti béke rendezését tár­­gyalás által és Izrael kizárólag a békés úton történő elrendezés­ híve. Ugyanakkor ezekben a tárgyalásokban semmiféle helye sincs a PFSz-nek. „A PFSz nem állam, hanem egy olyan terror­csoport, amelynek kifeje­­zett célja Izrael megsemmisíté­­se” — mondotta Golda Méir. JERUZSÁLEMBEN ÜLÉSEZIK AZ EURÓPA TANÁCS MEZŐGAZDASÁGI ALBIZOTTSÁGA Az Európa Tanács mezőgaz­­dasági albizottsága Jeruzsálem­­ben, a Kneszet épületében ülé­­sezik. Az ülésen 25 delegátus vesz részt a következő 13 állam képviseletében: Ausztria, Ang­­lia, Belgium, Írország, Nyugat- Németország, Hollandia, Török­ország, Görögország, Luxem­­bourg, Norvégia, Franciaország, Svédország és Svájc. A napirenden mezőgazdaság­­gal összefüggésben álló munka­­bizottsági és egészségi kérdések szerepelnek, továbbá a termelé­­kenység ügye, valamint az a javaslat, melynek lényege olyan nemzetközi központ létesítése, amely a földközi-tengeri álla­­mok agronómiáját kutatná.­­ Ugyancsak a napirenden szere­­pel az európai élelmezési szer­­vezettel foglalkozó albizottság ülése ,továbbá az izraeli mező­­gazdaság ismertetése. Az Európa Tanácsot 1958- ban létesítették 18 állam rész­­vételével. Izraelt 1960-ban meg­­figyelői minőségben kooptálták, és azóta a Kneszet képviselői részt vesznek az Európai Tanács strassbourgi ülésein. Az Európai Közös piac kilenc tagállama a világ exportjának 39 százalékát képviseli. A tag­­államok célja az, hogy felállít­­sák az Európai Egyesült Álla­­mokat és az Európa Tanács is ennek érdekében fejt ki tevé­­kenységet. Az angliai zsidóság tömegtüntetése Izrael mellett Mose Dóján volt a központi szónok . A Macpén és az arab terroristák ,,ellentüntetése” ,,Folytatjuk Jeruzsálem, Hebron, Lilo és a Jordán-menti települések megalapo­­zását. Nem áruljuk el Herzl, Weizmann és Ben Gurion tanát azáltal, hogy segít­­séget nyújtunk egy palesztinai állam lé­­tesítéséhez, vagy egy arab országnak, hogy annak része legyen Jeruzsálem. Nem engedjük meg Arafátnak és a PFSz-nek, hogy visszatérjen és belülről rombolja le Izraelt. Bár rendkívül sok veszély fenyeget bennünket ma is, mégis képesek vagyunk helyt állni ellensége­­inkkel szemben, akiket minden körülmé­­nyek között legyűrünk, mert mi építeni akarunk, ők viszont rombolni akarnak." Ezt mondotta többek között Mose Dáján, aki központi szónoka volt a Lon­­donban rendezett nagy zsidó töm­eggyű­­lésnek. A többi mint 400 ezer főnyi angliai zsidóság köréből mintegy 20,000 jött el, hogy szolidaritást vállaljon Izrael olda­­lán. Angliai körökben rámutattak arra, hogy eddig egyetlen rendezvényen sem gyűlt össze ilyen nagy tömeg. A jelen­­levők lelkes tapssal fogadták Dáján minden egyes szavát és a kívülállók sze­­rint a gyűlés ״ az Angliában élő zsidók fergeteges tömegtüntetése tet­t Izrael lét­­harca mellett”. Már a kitűzött időpont előtt zsúfo­­lásig megtelt Anglia legnagyobb zárt amfiteátruma, az ״ Earls Court״. A je­­lenlevők egyharmada a cionista és a zsidó ifjúsági mozgalmak tagjaiból ál­­lott, akik a gyűlés előtt felvonultak Nyu­­gat-London utcáin, az Albert-Halltól az Earls Court-ig vezető forgalmas úton. Az Albert-Hall előtti téren Mose Dóján az Izráel 12 törzsét jelképező 12 galam­­bot bocsájtott a levegőbe, amelyek Izrael és a világ népei közötti békét szimbolizálták. A tömeggyűlésen felszólalt lord Fi­­sher, az angol hitközségek elnöke és Gideon Rafael, izraeli nagykövet. Az Earls Court előtti téren a terroris­­ták, a Palesztina-barát csoportok és az izraeli Macpon néhány tagja tüntetett, akikről a járókelők azt mondották, hogy az egyik kutya, a másik eb”. ’w10r1rrrrrrr0wr¥mrrrwmrrrrwrrrrrrmrrrrrMrrrr*wrmrrmrrrm1rrrrrrrrMnrmMw1** ־1 MEHÁNDESZIM JOÁCIM B. M. — BEÉR-SÉVA KERESÜNK MUNKÁRA SPECIÁLIS SZERZŐDÉSSEL ★ Projekt mérnököket 5 éves gyakorlattal projektek tervezésében, a vegyiipar terén. «WWWWMMMMMMIWMIWIWW­MAMMMMMMMMAMMMIMJ 9« mn ׳׳ / J » A// ••1 ", Om­át­niba !1 * Tervező személyzeti fonokot 5 éves gyakorlattal mechanikai tervezésben, a vegyiipar terén. 5 NAPOS MUNKAHÉT MUNKAHELY: BEÉR-SÉVA Jelentkezés kézírással, életrajz, gyakorlat és fizetési igény feltüntetésével: BEÉR-SÉVA, P.O.B. 1056 ..aaaaaaaa—aaa....,.a..aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa divatáru előállítók és exportőrök Tel Aviv, Derech Jaffa 25. telefon: 59555, keres: VASALÓT A megfelelőnek kitűnő fel­­tételek. Jelentkezés telefonon,­­ vagy személyesen, a Szináj­­ úrnál.

Next