Uj Kelet, 1977. augusztus (58. évfolyam, 8837-8863. szám)

1977-08-02 / 8838. szám

הטלחה השיבמ תטלחה תלשממ ,תפרצ היפל קוחה דגנ ימרח ילכלכ רשואש ינפל תוחפ ,םיישדוחמ אל לוחי לע םרחה יברעה דגג לארשי — איה אל תוחפ השיבמ הבילעמו ורורחשמ לש ובא דואד ,ילואו הניחבמ ,תינורקע וליפא הרומה .ונממ יכ ירה רבודמ ןאכ רותיווב לע םיכרע םיישונא םילענ ןויוושכ ,הווחאו םתריכמו תרומת .םירלודורספ קוחה יתפרצה ,עבוק יכ םרח ילכלכ םסובמה לע אצומ ,ימואל יעזג וא ,יתד וניא יקוח תפרצב — ,חיכוהל יכ לכה םיווש ינפב ,קוחה האיכ ץראל .תיתוברת הנהו ־אב ,״ןוקית״ה הנוכמה וצ״ ,״יביטוקזכא איצומה תא לארשי ,ללכהמ הרומו םיפוגל םייתלשממ יכ קוחה ונניא לח לע רחסה יתפרצה חרזמב ,ןוכיתה .א.ז שי ענכיהל העינכ תטלחומ םרחל .יברעה הטלחהה תיתפרצה תכמתסמה לע םיסרטניא״ ״םיימואל — אל קר חיר לש ,טפנ אלא םג חיר לש תוימשיטנא ףדונ ,הנממ יכ ירה שי הב ןיעכ זמר ,ךכל יכ יללכ היטרקומדה ןויוושהו םניא םילח לע ,םידוהיה רשפאו ץרתל ,תאז םא שי ׳ךרוצ ,ךכב סרטניא״ב .״ימואל לאו ,חכשנ יכ לכ תועונתה תוימשיטנאה םלועב ונעט — תונעוטו — יכ תיילפה םידוהיה םתאצוהו ץוחמ קוחל ןה סרטניא״ .״ימואל םרט ,רורב הזיא קזנ ישעמ םרגיי לארשיל האצותכ המהטלחה תיתפרצה — ךא רבכ ,רורב יכ םדגנ קזנ בר שוחל קדצה ,רסומהו ,יאדוו הדעצש הז לש .תלשממ תפרצ וניא םדקמ תא ךשמה ״היצזילמרונ״ה יסחיב יתש .תוצראה SUGYENLETES HATÁROZAT A francia kormány határozata, melynek értelmében a nem egészen két hónappal ezelőtt elfogadott gazdasági bojkott-ellenes törvény nem vonatkozik az Izrael-ellenes arab bojkottra , nem kevésbé szégyenletes és sértő, mint Aim Daud szabadlábra helyezése, sőt elvi szempontból talán még súlyosabb is, mert hiszen arról van szó, hogy olyan erkölcsi értékeket, mint egyenlőség és testvériség, egyszerűen eladtak a petrodollárokért. Az említett francia törvény megállapítja, hogy olyan gazdasági bojkott, amely nemzetiségi, faji, vagy vallási alapon tesz különbséget ember és ember között, törvénytelen Franciaország területén — annak bizonyítására, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő, ahogyan ez kulturhatalomhoz illik. És íme, — ekkor jön a „módosítás”, amely Izráelt kivonja a törvény hatálya alól, illetve utasítja az illetékes kormányhivatalokat, hogy׳ a törvény nem vonatkozik a közelkeleti francia kereskedelemre, azaz — teljes behódolás az arab bojkottnak. Nemcsak petróleum — de antiszemitizmus-szag is árad a „nemzeti érdekekre” hivatkozó határozatból, mert van benne valamiféle utalás arra, hogy a demokrácia és egyenlőség szabályai nem vonatkoznak a zsidókra és amennyiben szükség van mégis valamilyen formában megindokolni ezt, itt vannak a „nemzeti érdekek”. Csakhogy ne feledkezzünk meg arról, hogy a világ minden antiszemita mozgalma azt állította —és állítja — hogy a zsidók megkülönböztetése és törvényen kívül helyezése ״ nemzeti érdek. Még nem ismeretes, hogy milyen gyakorlati veszteséget jelent Izrael számára a francia határozat — az azonban már bizonyos, hogy súlyos sérelem érte az erkölcsöt és igazságot és bizonyos, hogy a francia kormánynak ez a lépése nem segíti elő a két ország kapcsolatai „normalizálásának” folyamatát._________ ___________ SZEMBESÍTÉS várható Izrael ÉS AZ USA KÖZÖTT” Az amerikai „békeprofesszorok” elnökének véleménye A közelkeleti békéért küzdő amerikai professzorok bizottságának elnöke, Seymour Martin Lippset professzor, a fenti bizottság megbízásából Izraelbe érkezett, hogy részt vegyen egy kongresszuson a Héber Egyetemen. Lippset az államtudomány és szociológia tanára a californiai egyetemen. A professzorok békebizottsága a hatnapos háború után alakult, hogy közeledést hozzon létre Izrael és az arab államok között. Lippset professzor, akit Menáchem Begin miniszterelnök is fogad, kijelentette, hogy az amerikai kormányzat ugyan ez idő szerint nem kíván szembesítést Izraellel, de ez nem jelenti azt, hogy nem kerülhet sor ilyen konfrontációra, amennyiben az arabok elfogadják az amerikai békejavaslatokat és Izrael elutasítja azokat. Nem lehet azt állítani, hogy nem áll fenn nézeteltérés Carter elnök és Begin miniszterelnök között. Amennyiben az arabok elmennek a genfi békekonferenciára és elfogadják Amerika álláspontját, amely szerint békeszerződést kell kötni Izraellel, ha az kiüríti a területek 97 százalékát, Izrael pedig ragaszkodik mai álláspontjához Judea és Somron kérdésében, kirobbanhat a szembesítés. Az amerikai professzor úgy hiszi azonban, hogy erre nem kerül sor a genfi konferencia első fázisában. Dr. Martin Lippset nem derülátó a békekilátások kérdésében. |j JÖJJÖN ASSZONYOM, UJ, ÉRDEKES !ן SZAKMÁT TANULNI! A szabás és modellírozó kurzuson a nemzetközi !j MULLER módszer alapján tanul és egyedül !! tudja varrni ruháit. VARRJON SAJÁTKEZÜLEG — MAGÁNAK ÉS LÁNYAINAK ! j Jöjjön tanulni a müncheni női divatakadémia !; végzettjénél. Részletek: Tel. 227870, 224612 fVVV¥¥Y10nfV*fWVYVVyVV¥VVYVV¥VVVVY¥VVV«nftnfV¥VVW¥V¥V¥VVV¥VYVVVYl SZELVÉNY DJ KELET REJTVÉNYPÁLYÁZAI 244 4 Ann Iruvo I HUSZONNÉGY ÓRA JIMMY CARTER ELNÖK: Azonnal tárgyalunk a palesztinaiakkal amint elismerik a BT-határozatokat Carter elnök hajlandó mozgósítani az izraeli és az amerikai közvéleményt Begin ellen Cyrus Vance amerikai külügyminiszter közelkeleti utazásával egyidőben jelent meg a Time hetilapban Jimmy Carter elnök nyilatkozata, amely szerint az amerikai kormány azonnal terveket kezdeményez palesztinai vezetőkkel való tárgyalásra, amint a palesztinaiak elismerik Izrael létjogát és elfogadják a Biztonsági Tanács 242 és 338 számú határozatait a cenfi béketárgyalások alanyaként. Az amerikai elnök nem részletezte, hogy milyen „palesztinai vezetőkről” van szó, de a nyilatkozatbólkiderül, hogy a PFSz vezetőségére gondol. Az elnök annak a reményének adott kifejezést, hogy Begin is elfogadja ezt az amerikai álláspontot, de hozzátette, hogy nem jósolhatja meg, mit tesz majd Izrael miniszterelnöke. Az elnök világos választ adott arra a kérdésre, hogy mi tesz abban az esetben, ha Amerika és Izrael egymástól eltérő álláspontot foglal el a genfi konferencián. ״ Mindenekelőtt megkísérelném, hogy megnyerjem az izraeli vezetők támogatását álláspontunk számára. Ezután pedig mozgósítanám az ő saját népének közvéleményét, majd azokat a csoportokat itt, Amerikában, amelyek befolyással bírnak szerte a világon, valamint Európa és az arab népek közvéleményét is.” Carter véleménye szerint a genfi konferenciát minél előbb össze kell hívni, akkor is, ha sikere nincs biztosítva. ״ Úgy hiszem, hogy ha valamelyik résztvevő ország vezetője olyan helyzetbe kerül, hogy álláspontja egyenesen ütközik az összes többi résztvevő álláspontjával, beleértve Amerikát és a Szovjetuniót is, rendkívül erős nyomás nehezedne az illető vezetőre, hogy alkalmazkodjon a közvélemény túlnyomó többségéhez.” Ami a genfi konferenciát illeti, Carter szerint senki sem garantálhatja annak sikerét, mivel a közelkeleti probléma 29 éve áll fenn — sőt egyesek véleménye szerint évezredek óta. A genfi gyülekezet azonban hasznos első lépés a béke felé. Az esetben, ha előre kellene garantálni a sikert, valószínűleg senki sem tenné meg ezt az első lépést. Az elnök megjegyezte, hogy négyszemközti megbeszélései Beginnel derűlátást keltettek benne. Ezt nem volt hajlandó részletezni. Carter közölte, hogy Begin nem ígérte meg neki a PFSz genfi részvételének jóváhagyását Izrael által az esetre, ha a terroristák előzőleg elismerik Izrael létjogát. ״ Begin palesztinaiakról és menekültekről beszélt velem, egyes nyilatkozataiban pedig azt mondta, hogy nem ellenzi palesztinaiak részvételét az arab küldöttségekben vagy a jordániai delegációban — folytatta Carter. Sajtóértekezletén azonban azt is kijelentette, hogy ez a hozzájárulás nem vonatkozik a PFSz vezetőségének exponált személyiségeire, mert a PFSz Izrael megsemmisítésére törekszik.” ״ Nem beszélhetek Begin nevében. Amennyiben azonban a palesztinai vezetők elfogadják az amerikai álláspontot (Izrael létjoga és a BT-határozatok elismerése), azonnal terveket kezdeményeznénk tárgyalások megnyitására a palesztinai vezetőkkel.” Jimmy Carter hozzátette, úgy arab, mint izraeli vezetők jelezték, hogy tényleges álláspontjuk rugalmasabb lesz, mint hivatalos nyilatkozataik szelleme. Valamennyien azt jelzik, hogy a-!ennyiben az érdekelt felek jóakaratot tanúsítanak, ők maguk is engedékenyek lesznek. Amerika álláspontja a közelkeleti megoldás kérdésében, amelyet szándékosan csak általánosságban körvonalaztak, továbbra is változatlan. Sem az izraeliek, sem az arabok nem fogadták el ezt az álláspontot teljes egészében, és a Szovjetunió sem hagyta azt teljesen jóvá. Carter elutasította a lépésenkénti megoldások javaslatát, mivel ez a módszer túl lassú, fárasztó és nyitva hagyja a sebeket. Általánosan elfogadják azt a nézetet, hogy átfogó megoldásra van szükség az arab államok és Izrael közötti békeszerződések alapján. Genfben lehetséges a kudarc, de lehetséges a siker is. Nem szabad azt hinni, hogy a genfi konferencia rövid vagy könynyű lefolyású lesz. Csakhogy ez lenne az első alkalom az arab és izraeli vezetők találkozására széleskörű tárgyalások céljából, hogy megértsék egymás álláspontját és magatartását és befolyásolják a világ közvéleményét a vitás pontok körül. Az amerikai elnök őszinte meggyőződése, hogy a közelkeleti államok vezetői békét kívánnak. Nyilvánosan kijelentették, hogy mindenről lehet tárgyalni. Évek óta most áll fenn a legjobb remény a közelkeleti megoldásra — mondotta Carer elnök a Time munkatársának. JIMMY CARTER ÜZENI BEGINNER: Mozgósítom a világ közvéleményét 150-200 millió fontra becsülik a katonai díszfelvonulás költségeit Bírálják a kormány határozatát A hadsereg a közeljövőben külön törzskart nevez ki a 30-ik függetlenségi napra tervezett jeruzsálemi katonai díszfelvonulás előkészítésére, amelyet 1978 április 21-ére tűztek ki. Valószínű, hogy az előkészítést a központi katonai körzetre bízzák, amelynek élén Mose Lévi tábornok áll. A díszfelvonulás közvetlen költségeit 150—200 millió fontra becsülik. Ebbe az összegbe nincsenek beleszámítva olyan mellékköltségek, mint a résztvevő egységek külön kiképzése, járművek működtetése, és a légihaderő repülőgépeinek külön üzemeltetése. A díszfelvonulás megtartásáról szóló kormányhatározat nyomán — amelyet Ezer Weizmann hadügyminiszter ellenzett — máris sürgős napirendi javaslatokat jelentettek be a Kneszetben. Az egyik javaslatot a kormánykoalíció tagja, David Glass VNP-képviselő jelentette be, aki a Kneszet jogügyi és törvénykezési bizottságának elnöke. Glass vasárnap megjelent a televízió „Áléj köteret” műsorában is, hogy kifejtse véleményét a díszfelvonulás ellen. A képviselő súlyos hibának tekinti a kormányhatározatot, mert elvi felfogása szerint Izraelnek nem katonai felvonulásokkal kell ünnepelnie függetlensége évfordulóját. Glass arra hivatkozik, hogy csakis diktatúrákban szokásos a katonai felvonulás az államünnepen. A szabad világban az egyetlen kivételt Franciaország képezi, ahol évszázados tradíciója van a díszmenetnek. Emellett takarékossági szempontból sem helyes ilyen nagy összeget fordítani katonai parádéra, amikor a kormány kénytelen 1,4 milliárddal csökkenteni a hadügyi költségvetést. Úgy katonák, mint polgárok körében súlyos bírálat hangzik el a díszparádéval szemben. Rechávám Zeévitart. tábornok, aki a függetlenség 25-ik évfordulóján rendezett díszfelvonulást vezényelte, az egyik esti lapban hosszú cikkben utasította el a disszemle megtartását. Egy egyszerű polgár pedig felvetette a kérdést: hogyan lehet fiatal katonáknak megmagyarázni, hogy elnyűtt és szakadt takarókkal kell takarózniuk, mert nincs pénz új takarókra, de ugyanakkor 200 milliót adnak ki egy felesleges parádéra? 1* RÖVID HÍREK : Tel Avivban a mára virradó éjjel lezárták a Petáhh- Tikvá út szakaszát, amely a Chásmonáim és a Káplán utca között fekszik, hogy lehetővé tegyék a gyalogos felüljáró híd felállítását. Emlékezetes, hogy május 16-án, az első kísérletnél, a vállalkozó túl könnyű darukat használt, az egyik daru felfordult és a híd az úttestre zuhant, úgy hogy darabokra kellett vágni és így szabaddá tenni ezt a forgalmi főutat. Ezúttal szigorú ellenőrzés alá helyezték az 50 méteres híd felállítását az új „Kálká” üzletépület és a Kirijá között. • A tel-avivi törvényszék fejenként 15 ezer font óvadék ellenében szabadlábra helyezte Szádkisz és Árje Dákátiánt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy hazug tanúvallomásra akartak rábírni egy rámlai garázstulajdonost, aki a jaffai Katalán-család elleni merénylet után átfestette a merénylettel gyanúsított George Dákátián (Szádkisz fia és Árje fivére) autóját, amelyet egy szemtanú a helyszínen megfigyelt. George Dákátiánt már előzőleg bizonyítékok hiányában, óvadékért szabadlábra helyezték. A bombamerénylet megölte Rína Askenázit. • A jeruzsálemi építkezésektől rejtélyesen eltűnt betonkeverő gépek nyomára jutott a rendőrség, amely letartóztatta Ibráhim Náim kelet-jeruzsálemi lakost. Azzal gyanúsítják, hogy a gépeket a Nyugati Partvidék falvaiban adta el. • Tíz napra vizsgálati fogságba helyeztek egy jeruzsálemi férfit, aki a rendőrség szerint rábeszélt egy 15 éves lányt, hogy megszökjön az Oranim intézetből. Ezután a lányt egy jeruzsálemi légófedezékben 3 napig fogva tartotta és ismételten brutálisan megerőszakolta. • Sául Arlozorov, a néhai Chájim Arlozorov fia, az országos vízellátási főbiztos helyettese közölte, hogy benyújtja lemondását, amint a kormány jóváhagyja Méir Ben-Méir kinevezését vízellátási főbiztossá. Méir Ben- Méir a földművelésügyi minisztérium új vezérigazgatója, Ávráhám Ben-Méir öccse és Arik Sáron mezőgazdasági miniszter javasolta kinevezését Menáchem Kántor eddigi főbiztos helyébe, akit felfelé buktattak, a ,,Táhál” víztervezési vállalat igazgatótanácsának elnökévé. A 47 éves Arlozorov mérnök hosszú évekig a Mekorot vállalatnál működött és onnan került 1970-ben az országos vízellátási főfelügyelőhöz. • A rehovoti Káplán-kórház alkalmazottai munkaviszályt jelentettek be az illetékes munkaviszony-főfelügyelőnél. Az üzemi tanács elnöke szerint az adminisztratív és segédalkalmazottak mindeddig nem kapták meg az 1976. áprilisa óta visszamenőleg járó bérkülönbözeteket, sem az új ״ serkentési pótlékot״. • Szabad ég alatt ״ tiltakozó istentiszteletet” tartottak szombaton a jeruzsálemi Kirját Hájovél negyed Hadassza Zsinagógája előtt, amely a Chile utcában lévő polgári központ épületében működik 3 éve. Az épület túloldalán van a központhoz tartozó uszoda és azt követelik, hogy azt szombaton tartsák zárva, mert a fürdőzők zavarják a hívőket. • Kfár Málálban tegnap helyezték örök nyugalomra Náchmán Kámitart. ezredest, a hadügyminisztérium volt helyettes vezérigazgatóját, aki 51 éves korában rákbetegség következtében hunyt el. Kárni 17 éves korában kezdte katonai pályafutását, a függetlenségi háborúban. A Túl- Kárem körüli csatánál elvesztette jobbkezét és ezután főleg adminisztratív feladatokat töltött be a hadseregben, amelynek többek közt 1953 és 55 között a szóvivője volt. A hadügyminisztériumban 1962 óta működött. • A chederai rendőrségi fogdában éhségsztrájkba kezdett Joszéf Hackelson 55 éves tel-avivi lakos, aki egy hónap előtt azt vallotta a rendőrségen, hogy a Készária melletti homokdombokon meggyilkolt egy lányt. Mindeddig azonban nem találtak semmiféle holttestet és nem is tudnak a személyleírásnak megfelelő lány eltűnéséről. Az elmeorvosi vizsgálat megállapította, hogy Hackelson beszámítható, de valószínűleg megrögzött hazudozó. • Tel Avivban 87 éves korában elhunyt dr. Reuven Katzenelson, az Egyesült Betegbiztosító tiszteletbeli elnöke, az izraeli egészségügyi szolgálatok egyik úttörője. Dr. Katzenelson, aki Smuél Támir képviselő atyja, az első világháborúban Gallipolinál vett részt a csatában, a „Cion öszvér-szállítóosztag” keretében, amely a zsidó légióhoz tartozott. Ő volt, a világháború előtt a Kupát Cholim Ámámit alapítója. • A rádiónál vizsgálat folyik, hogyan került vasárnap délben 12 órakor, a hírek elejére az a jelentés, hogy a haifai piacon bombát találtak, de a rendőrség idejében felfedezte és felrobbantotta. A hírt később nem ismételték meg, de nem is hangzott el cáfolat, bár kiderült, hogy tévedésről van szó. A rendőrség ugyanis légógyakorlatot tartott Haifán és eközben történtek „robbanások”. A jelentést a rádió egyik véletlenül Haifán tartózkodó, túlbuzgó munkatársa közölte telefonon és a hírszolgálat azt ellenőrzés nélkül leadta, felesleges nyugtalanságot keltve a haifai lakosok körében. Azt is kivizsgálják, mert nem cáfolták meg a rádió következő híradásában a hamis jelentést. • Az izraeli divatipar képviselői Jigáél Hurwitz ipar- és kereskedelem, valamint turisztikaügyi miniszterhez fordultak azzal a kéréssel, hogy mentse meg ezt a fontos iparágat és a „divathetet” a teljes összeomlástól. A divatipar külföldről hazatért szakértői ugyanis jelentették, hogy a gyapotárak jelentős süllyedése következtében a világpiacon a textilanyagok is olcsóbbak lettek, míg Izraelben emelkedtek a gyapotárak, így az augusztus 22-én kezdődő divathéten túl magasak lesznek az izraeli divatcikkek árai és nem lehet exportrendelésekre számítani.