Uj Kelet, 1978. július (59. évfolyam, 9115-9138. szám)

1978-07-02 / 9115. szám

MEGÉRKEZETT AZ ELSŐ EGYIPTOMI OLASZÁDAT BÉKEKEZDEMÉNYEZÉSE ÓTA A 72 éves Rose Sachs héberül közölte alisjárási szándékát a Szochnut párizsi küldöttségével A Szochnut tisztviselői a párizsi Orly repülőtéren nem akartak hinni a szemüknek, amikor néhány nappal ezelőtt pultjukhoz lépett egy alacsony termetíl, 72 éves asszony, kezében egyiptomi útlevéllel és héber nyelven ezt mondotta nekik: — Áni rocá láálot löjiszráel... Rose Sachs, aki láthatóan ízgázolt volt, elmondotta a tisztviselőknek, hogy alig félórával korábban érkezett repülőgépen Kairóból, miután lezárta házát és közölte az egyiptomi hatóságokkal, hogy franciaországi kirándulásra utazik. Célja az, hogy hátramaradt éveit az országban, rokonai körében élje le, akiket sok éve nem látott. A Szochnut tisztviselői azonnal elintézték a szükséges formaságokat és az asszony még ugyanaznap a natanjai Gálé Húsáron szállóban nyert elhelyezést. — Boldog vagyok, hogy megérhettem a lisjárásom pillanatát. Hosszú évek óta álmodom erről, de nem volt könnyű számomra, hogy elhagyjam Egyiptomot. Számos rokonom és jóbarátom él ott. Melltartók és fűzők varrásából tengődtem . .. Évekkel ezelőtt Faruk király udvarában dolgoztam, mint varrónő ,majd varrógépet vásároltam és önállóan kezdtem dolgozni. Nővérem halála után elhatároztam az alistázást, de ekkor kigyulladt a házam és elveszett minden okiratom. Most végre, Isten segítségével, minden elrendeződött és hazaérkeztem — mondotta Rose Sachs az izraeli újságíróknak. Szombaton meglátogatta az idős asszonyt két unokaöccse, akit mintegy 40 éve nem látott. A szálloda halljában lefolyt találkozó során felelevenítették a régi, gyermekkori élményeket. Az idős asszony elmondotta, hogy Varsóban született és 45 évvel ezelőtt alistázott férjével. Hat éven át Tel Avivban lakott és természetesen megtanult héberül. Férje azonban nem talált megfelelő munkát és így végül Kairóba jeliháztak. Azt is elmondotta, hogy a kairói hitközség valaha nagy volt és szerteágazó tevékenységet folytatott. Ő maga az utóbbi években egy zsidó házaspár tulajdonában lévő panzióban élt. Az objektív nehézségek ellenére vallásos életmódot élt, — olyannyira, hogy környezetének tagjai a ,,rebecen” elnevezéssel illették. Rendszeresen járt templomba, és csendesen, viszszavonultan élt. Elmondotta még, hogy az egyiptomi gazdanép és a maroknyi zsidóság ׳ között jók a kapcsolatok, a kölcsönös tisztelet jegyében élnek egymás mellett. A zsidók soha sem érezték magukat kitaszítottaknak. Szádát elnök izraeli látogatása örömmel túl fetta el őket. A zsidó és nemzsidó közösség nagy része optimizmussal viseltetett Ánár Szádát békekezdeményezése iránt. Sokan már izraeli kirándulásokat terveztek s az utcák tele voltak békét hirdető transzparensekkel. Alig egy hete, hogy elhagyta Egyiptomot, s az emberek, a nehézség ellenére, még mindig bíznak a békében. Rose asszony testvérének ké fia Izraelben él, de egyelen nem sikerült kinyomozni című két. Reméli, hogy״, az elkövetkező napok folyamán megtalálja őket s ezek megmutatják ne■ ki Tel Avivot, Haifát és természetesen a Nyugati Falat. — Közben a natanjai szállóban várakozik, de már elhatározta, hogy vallásos településen kér lakást, hogy folytathassa vallásos életmódját. — Nagy megilletődöttséggel léptem Izrael földjére. Országunk szép és tiszta, sok virágot és zöldellő pázsitot láttam. Meg akarom ismerni az országot, pihenni akarok és vallásos asszony módjára élni. Meg szeretném élni a ■békét Izrael és az arab államok között... AZ ELSŐ ÉVHARMADBAN ÖTVENEGY SZÁZALÉKKAL EMELKEDETT A KIBUCI IPAR KIVITELE Ez év januártól márciusig terjedő első évnegyedben 51 százalékkal többet, exportáltak a kibuci iparvállalatok, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A teljes izraeli ipar ugyanezen időben mindössze 15 százalékkal fokozta kivitelét. Fenti adatokat egy Tel-Avivban tartott sajtóértekezleten Arje Bánát, a kibuci ipar szövetségének a vezetője közölte. Mint hozzátette, a kibuci ipar részaránya az állam teljes iparában a tavalyi első évnegyedben 5,2 százalékra rúgott, míg a mostani első évnegyedben 6,9 százalékra emelkedett. A gyarapodás főként a fémfeldolgozó, fa- és bútoripari, élelmezési és plasztikiparban mutatkozott. Egyébiránt igen szerencsésnek látszik a kibuci ipar legújabb kezdeményezése, a kivitelre szánt optikai cikkek gyártása. A sajtóértekezletet abból az alkalomból rendezték, hogy a héten Serájimban egybegyűl a kibuci ipar évi közgyűlése, ahol főleg a kivitel, a beruházások, a helyi piac és más kérdések kerülnek majd megvitatásra. Közölte Bánái azt is, hogy tavalyelőtt a kibuci ipar kivitelének összértéke elérte a 73 millió, tavaly pedig a 95 millió dollárt, s az idén 125 millió dollár elérése remélhető. A kivitel fokozása érdekében a legtöbb kibuci ipari üzemben növelik és korszerűsítik a gépparkot, tökéletesítik a készletpolitikát, alapos piackutatást végeznek és a dolgozókat mindig a fellendülésben lévő iparágakra képezik ki és helyezik el. A kivitel 70 százaléka a Közöspiac államaiba és az Egyesült Államokba irányul. A beruházásokra vonatkozólag Bánái bejelentette, hogy a szövetséghez tartozó üzemek összesen egymilliárd fontnyi befektetést terveztek 1978-ban, de erre a hitelek megszorítása következtében nem kerülhet sor. Hozzáfűz- te, hogy amennyiben a kormány folytatja a hitelmegszerése, hogy a meg akadnak 1980 partin, akik felhítások politikáját, úgy az egymilliárdnyi befektetést csak 2-3 év során lesznek képesek az üzemek megvalósítani. Ugyanakkor annak a reményének adott kifejezést, hogy ez a politika csak átmeneti, s a kormány előbb-utóbb lehetővé teszi a nagyobb hitelek megadását, kivált az export, tehát a nemzetgazdaság javára történő befektetésekhez, hiszen nyilvánvaló, hogy egyetlen üzem sem fektet gépekbe ekkora összegeket, hanem biztos afelől, hogy ezek a pénzek a termelés és a kivitel gyors megnövekedése révén hamar visszatérülnek. A tárgyalások folynak, tavaly a kibuci ipar 412 milliót fordított beruházásokra. A kibuci ipar 390 üzeme ma 12.000 dolgozót foglalkoztat, s ezek termelékenysége egyre növekszik: 14 százalékkal magasabb, mint az ország többi ipari vállalataiban elért, egy főre eső produktivitás. ALVILÁGI LESZÁMOLÁS PETACH-TIKVÁN Bizonyára alvilági leszámolás miatt, a hét végén, a késő éjszakai órákban meg akarták gyilkolni Jákoby Álmádáui 20 éves petach-tikvai lakost. A fiatalember éjjel 12.30-kor barátai társaságában állott a petach-tikvai Ámisáv negyed kereskedelmi központja előtt, amikor egy robogó autóból rálőttek és a karján megsebesítették. A sebesült régi ismerőse a rendőrségnek, amely nyomban׳ a merénylet után letartóztatott egy gyanúsítottat. ESEMÉNYEK-EMBEREK Aki ismerte, szörnyetegnek nevezi WAGNER. A FENEVAD Nürnbergben 250 ezer ember legyilkolásáért ítélték távollétében halálra Wagner felváltva szolgált SS-tisztként Treblinkában és Sobiborban, s mindkét helyen méltán kiérdemelte a fenevad nevet. Egy sobibori menekült szerint ״ valóságos szörnyeteg volt, két méter magas, mázsánál súlyosabb, erős mint a bika, s legfeltűnőbb a hosszú karja volt, mely majdnem a térdéig ért”. A Harmadik Birodalom összeomlása után Gustav Franz Wagner is eltűnt, akárcsak a tömérdek többi, az SS rémületes rangjelzéseit viselő népirtó. A nürnbergi nemzetközi bíróság „legalább 250 ezer ember meggyilkolásában” találta bűnösnek és in contumaciam halálra ítélte. NEMZETKÖZI ELFOGATÓPARANCS Előbb nyomtalanul eltűnt, csak 22 év múltán fedezték fel a nyomait Brazíliában, amikor ugyanott bukkantak rá Treblinka parancsnokára, Stengel Hauptsturmführerre is. Amikor az utóbbit 1967-ben Brazíliakiadta Németországnak, akkor a düsseldorfi államügyészség új elfogatási parancsot bocsátott ki helyettese, Wagner ellen is, mert az eredeti okmány időközben elévült. A némt hatóságok feltételezték, hogy Wagner a búvóhelyén is együtt maradt volt parancsnokéval. Wagner azonban úgy eltűnt, mintha elnyelte volna a föld, s 74-be lejárt a második elfogatási parancs is. Ezért most, hogy végre felfedezték, Düsseldorf kiadta a harmadik letartóztatási parancsot is ellene, a német, osztrák, lengyel és izraeli hatóságok pedig siettek elküldeni Brazíliába a kiadatási kérelmet Most már ugyanis semmi kétség, hogy a leartóztatott azonos a kegyetlen tömeggyilkossal. A most 67 éves Wagner beismerte, hogy Sobiborban szolgált, de határozottan tagadta, hogy részt vett volna a zsidóirtásban. Azt állította, hogy mindössze irodákat és a zsidók számára barakokat kellett építenie. 1940-től 42-ig Ausztriában dolgozott a Gestapónál, s csak 1943-tól küldték ki Sobiborba. HAMIS PAPÍROK Wagner azt állítja hogy Treblinkában sohasem volt, de a sobibori tábor parancsnokainak a nevére sem emlékszik. Szerentudják frissíteni az emlékezetét. Ezek majd emlékeztethetik Wirth és Tummle SS־ ekre is: az első négy lengyelországi haláltábor (Treblinka, Sobibor, Blentz és Chlemno) parancsnoka volt, ahol legelőször helyeztek működésbe gázkamrákat, a másik pedig Sobibor parancsnoka volt. Wagnernek viszsza kell majd emlékeznie Stengelre is, akivel együtt érkezett Brazíliába, álnévre szóló hamis papírokkal. Ezeket az okmányokat a szíriai hatóságoktól kapták. Ő maga mondja most: ״ Előbb Grazban bujkáltunk, majd 49-ben Olaszországba mentünk, ahol a szír konzulátuson adtak nekünk papírokat és jegyeket Damaszkuszba. A szír fővárosban aztán útlevelet is adtak, azzal utaztunk Beirútba, s az ottani brazil konzulátuson kapták meg a beutazási vízumot.” Tizenhét nyugalmas, kényelmes évet töltött Wagner Stengellel együtt Brazíliában, mígnem Wiesenthal, a náci vadász rá nem bukkant Stengel nyomára, akit kiadtak Németországnak, de még ítélethozatal előtt meghalta börtönben. Maga Wagner még további 11 évet húzott ki háborítatlanul. Amikor megkérdezték, hogyha csak építkezéssel foglalkozott Sobiborban, akkor ő építette a gázkamrákat is? ..Isten őrizz — felelte —, jelentéktelen minkákat végeztem Sobiborban, alig is emlékszem az egészre.” A TITKOS HALÁLTÁBOR Sobibor apró helység Lublintól észak,keletre, és 1942-ben, amikor a németek elhatározták a „végső megoldást”, Sobibort jelölték ki, mint egyik végrehajtási központot. Itt nem voltak gyárak, a rabokat nem is dolgoztatták: csak pusztították őket a gázkamrákban, vagy elevenen égették el őket árkokban. Minden lakott helytől távol esett, s az SS-tisztek a titoktartás kedvéért a „bizonyos haláltábornak” nevezték. Számos országból küldték ide az elpusztítandókat. Egyedül Hollandiából 38 ezer zsidót irányítottak ide. A háború végén mindössze 19 fogoly maradt életben a táborban. Harminc más férfinek sikerült innen az 1943 októberi lázadás idején kitörnie. Ebben zsidó partizánok segítették őket, akiknek két vezetőjük volt: Alexander Felcerski és Leon Feldhendler. Feldhendlert a háború végén meggyilkolták — a lengyel partizánok. Sárga lapot a szabálytalankodóknak.. . A NAGYVILÁGBÓL KAIRÓ. — Újabb két egyiptomi újságírónak tiltották meg az ország elhagyását. Eddig hét újságíró ellen indítottak vizsgálatot, és Nasszer egyik barátja, Mohammed Haszanein Chejkál sem hagyhatja el az országot. További 60, külföldön tartózkodó egyiptomi újságíró ellen is eljárás indul, mert marxistáknak tekintik őket. TÜBINGEN. — A nyugatnémet városban született sziámi ikreket nem lehet szétválasztani. A vizsgálat kiderítette, hogy a két csecsemőnek külön-külön szive van ugyan, de ezek is összenőttek, így vérkeringésük közös és sziveik egyszerre vernek. Eleinte az orvosok azt feltételezték, hogy csak egy szívük van. A szülők abban reménykednek, hogy az orvostudomány fejlődése néhány esztendő múlva lehetővé teszi, hogy a két gyermek egy-egy műszívvel élhessen, s ebben az esetben szét lehet választani őket• PÁRIZS. — A Quotidien de Paris című, független napilap megszűnt. Előzőleg Combat címen a francia ellenállási mozgalom lapja volt és e címmel jelent meg egészen 1974-ig. A lap 60 ezer példányban jelent meg, de a szocialista párt új lapja túlságosan erős konkurrensnek bizonyult. A lap főszerkesztője azonban az utolsó számban azt állítja, hogy a bukás erkölcsi természetű, mert a sajtót „megbetegítik az újságírók”, akik politikai lelkesedésüket előbbrevalónak tartják a szakmai objektivitásnál, így aztán a független lapok halálra vannak ítélve. MANILLA. — A világ bűnei csak arányaikban különböznek. A Fülöp-szigeteken hat túszul ejtett favágót 6 zsák rizs, 2 zsák só és egy csomag cigaretta ellenében váltották ki a katonai hatóságok. Ez a legkisebb váltságdíj, amit 1975 óta a Líbia által támogatott muzulmán gerilláknak fizettek a Fülöp -szigeteken. PÁRIZS. — Aziparilag fejlőt nyugati országok az elmúlt esztendőben 14,8 milliárd dollár összegű segélyt nyújtottak a fejlődésben levő országoknak. Ez több, mint egymilliárd dollárral nagyobb összeg az előző évinél, de az inflációt figyelembe véve, értéke azonos. PEKING: — A Szovjetunió helyettes külügyminisztere elhagyta Pekinget, miután vécét ért az orosz kínai határkiigazítási tárgyalások harmadik szakasza. Ezúttal a két küldöttség két hónapon keresztül ülésezett, a megfigyelők szerint teljesen eredménytelenül A tárgyalások nyolc esztendővel ezelőtt kezdődtek, a súlyos ,׳ határincidensek után. Kína 35 ezer négyzetkilométernyi területet követel a Szovjetuniótól Pamirban és a hajdani Mandzsúria északkeleti részében. PÁRIZS. — A dél-jemeni véres események után a nyugati világ politikai megfigyelői azt hangoztatják, hogy a Szovjetunió újabb lépést tett előre befolyása biztosítására e stratégiailag fontos vidéken. A TASS hírügynökség nyílt lelkesedéssel számolt be Robate Ali volt elnök meggyilkolásáról és .imperialista összeesküvés meghiusításának” mondja a mészárlást. Kairó viszont aggodalommal látja, hogy az oroszok milyen brutálisan avatkoznak bele a környék országainak az életébe. BILBAO: José Maria Porteil spanyol újságírót ismeretlen tettesek két revolverlövéssel meggyilkoltak. Eddig egyetlen terrorista szervezet sem vállalta a gyilkosságot, de köztudomású, hogy Portéla sokat foglalkozott a baszk szeparatista mozgalommal (ETA). Lapja a napokban nyílt levelet közölt, amelyben 42 baszk értelmiségi elítéli az ETA-t és kijelenti, hogy ezzel a szervezettel nem lehet tárgyalni. Portell előzőleg könyvet írt a szeparatista szervezetről, amelyet annak vezetői kedvezően fogadtak, most azonban egy cikkben leleplezte az ETA marxista-leninista jellegét., WÜRENLINGEN. A svájci városban működő kutatóintézet üzembe helyezte Svájc legjelentősebb naperőművét. A berendezés elsősorban kísérleti célokat szolgál és lehetővé teszi az ilyen szerkezetek rentabilitásának a megállapítását. Száz négyzetméteres gyjtőfelület fogja fel a napsugarakat és 5000 liter vizet 80 fokra melegít fel. A berendezést a svájci államelnök avatta fel, aki beszédet mondott a napenergia felhasználásának a jövőjéről, de ennek az erőforrásnak a korlátairól is szólt. A beszéd e része annál is inkább időszerűnek bizonyult, mert az ünnepség során beborult és megeredt az eső. A zenekar azonban zavartalanul játszotta az „O, sole mio” című dalt. PÁRIZS: — Franciaország 4,3 százalékkal csökkentette kőolajbehozatalát. Az ország 39 millió tonnát importál évente, s ennek 76 százaléka a Közelkeletről származik. TEHERÁN: — Irán nem tér vissza teljesen a többpártrendszerhez — jelentette ki Amusegar miniszterelnök. Az előző hónapban az iráni politikai élet rendkívül zaklatott volt, mert a hajdani pártok vezetői, a hivatalosan bejelentett liberalizációra hivatkozva, megpróbálták feléleszteni betiltott pártszervezeteiket. Iránban ugyanis hosszú ideje egyetlen párt működik, a ״ Rastakhiz”. Az új határozat úgy látszik a sahtól származik, s a következőképpen hangzik: többpártrendszer lesz Iránban, s ez a politikai aktivitás fejlődni és virágozni fog, de csak a ״ Rastakhiz” keretében. Pedig a kormány eleinte úgy vélte, hogy a többpártrendszer engedélyezése nem jár veszéllyel a rendszere, mert mindannyinak el kellett ismernie a monarchista államrendszert. A kísérletet egyelőre elhalasztották. 1378 vn. 2 .