Új Könyvek, 1970 (7. évfolyam, 16-24. szám)

1970 / 17. szám

kerülve ismerteti az író gazdag életművét. Mozgalmas életének elbeszé­lésén keresztül megrajzolja a kort, amelyben élt, bemutatja a munkás­ságára különösen ható politikai és társadalmi eseményeket, a szabadság­harcot, a kiegyezést, a milleneumi éveket. Életrajzában a családi esemé­nyek mellett közéleti tevékenységét, újságírói munkásságát, politikai pá­lyájának fordulóit is bemutatja. Mondanivalóját novellákból, regények­ből vett számtalan idézettel illusztrálja. Leírja, milyen hatásokra, milyen élményanyagból keletkeztek regényei, kik szolgáltak mintául ismertebb hőseinek megformálásánál. Az egyes alkotói periódusok jellemzésekor külön fejezetben foglalkozik a legismertebb regények (Szegény gazdagok, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Szabadság a hó alatt, Sárga rózsa, Az aranyember stb.) keletkezésével és részletesen elemzi is őket. A könyvet Jókai életrajzi adatai és fontosabb műveinek bibliográfiai tájé­koztatója egészíti ki. Alapfokú tájékoztatásra és könyvkölcsönzésre al­kalmas, az író életművével ismerkedő, elsősorban általános és közép­iskolai tanulóknak ajá­nlható. 1. kiad. 690457. Részletesebb monográfia: 681988. Lengyel Dénes irodalomtörténész, pedagógus. A Petőfi Irodalmi Múzeum vezetőhelyettese. A Jókai kritikai kiadás szerkesztője. MŰVE: A fogalmazás tanítása a középiskolában (670914). Társszer­ző: Emberek és istenek (672119). 194 701301 P 65 Petőfi és kora. Szerk. Lukácsy Sándor, Varga János. fKi­­ad.] (a Magyar Tudományos Akadémia). Bp. 1970, Akad. Ki­adó. 707 1. 2­­. 21 cm. — — 92 — Ft Petőfi Sándor Magyarország — Történelem 894.511 Petőfi (082) 1840—1849 92.834.511 Petőfi:943.9„182/184”(082) Petőfi Sándor K I K­­K­ A vaskos tanulmánykötet az Akadémia két tudományos kutatóintézeté­nek közös vállalkozása. Alapeszméje: Petőfi irodalmi és közéleti szerep­lése, mely a reformkor és az 1848-as forradalom kulcsfontosságú ténye­zője. A tizenhárom tanulmány ismert történészeink (Vörös Károly, Tró­­csányi Zsolt, Spira György, Urbán Aladár) és irodalomtörténészeink (Martinkó András, Kiss József) tollából — a szerzők a korszak és az életmű szakértői és javarészt a tudósnemzedék középgenerációjából va­lók. Az értekezések jelentős része csak közvetve kapcsolódik a Petőfi életműhöz, — a tanulmányok egy nagyobb politikai-irodalomtörténeti korszakszintézis előmunkálatai. Képet kapunk az 1848 körüli Pest kis­polgárságának életfelfogásáról, nézeteiről, Petőfi barátja, Teleki Sándor pályafutásáról, a korabeli cenzúra, a „szellemhóhérlás” kérdéséről, a Márczius Huszonötödike sajtóperéről. Szorosabban Petőfihez fűződő tema­tika: színészpályája, illetve a német drámairodalom hatása életművére; a Nemzeti dal egykorú fordításai, második felvidéki útja. Petőfit és a korabeli politikai történelmet egységesen ragadja meg a Dicsőséges nagy­­nak c. vers históriai hátterét elemző írás, a szabad szállási követválasztás körülményeit nyomozó tanulmány, illetve Spira kitűnő esszészerű írása

Next