Új Könyvek, 1981 (18. évfolyam, 1. szám)
1981 / 1. szám
812094 A pápai Kollégium története / írta Ruzsás Lajos [et al.]. — Bp. : Tankvk., 1981. — 446 p., [16] t. : ill. ; 25 cm ISBN 963 17 5832 X kötött : 62.— Ft + Dunántúli Református Egyházkerület Főiskolája (Pápa) 378.6.018.3(439 Pápa) (091) Ml.: Ruzsás Lajos (1914—1981) (közrem.) Ut.: Pápai Református Collegium — Dunántúli Református Egyházkerület Főiskolája (Pápa) Ut.: Pápai Kollégium — Dunántúli Református Egyházkerület főiskolája (Pápa) Ut.: Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola (Pápa) (előbb) — Dunántúli Református Egyházkerület Főiskolája (Pápa) Pápa — Kollégium — Történet 1531—1945 . A pápai kollégium az idén ünnepli fennállásának 450. évfordulóját. A híres iskolákban egész sor a magyar társadalmi, politikai, tudományos és irodalmi életben nagy nevet szerzett diák koptatta a padokat. Itt tanult Jókai és Petőfi is, de sorolhatnánk a mai közélet számos hírességét is. A jubileum alkalmából kiadott könyv a kezdetektől 1945-ig kíséri végig a kollégium történetét. A kötet — kronológiai rendben haladva — öt részre tagolódik. A kialakulástól a szatmári békéig c. első részben Ruzsás Lajos feltárja azokat a tényezőket, amelyek lehetővé tették, hogy Pápa, ez a dunántúli kisváros otthont adhatott egy nagy hatókörű iskolának, ismerteti az iskola szervezetét, a kálvinista egyház, a városi polgárság küzdelmét iskolája fennmaradásáért, az 1617-ben a pápai egyházban megalakult, s a városi nemességet is befogadó presbitériumnak a kollégiumhoz való viszonyát, végül számba veszi a kollégium oktatási módszereit és a külföldi tanulmányutak hatását. Trócsányi Zsolt dolgozta fel a szatmári békétől (1711) a türelmi rendeletig terjedő korszak történetét. Keserves évtizedek voltak ezek a kollégium életében. Az iskola súlyos külső feltételek között 1731-től közjogilag abszurd helyzetben tartotta fenn magát. 1752. május 12-én megszüntetik a pápai reformátusok nyilvános vallásgyakorlatát, s vele kollégiumuk működését is. A pápai egyházközség nem hagyta magát, s megkezdte a harcot, hogy a református vallásgyakorlatot és az iskolát a közeli Adásztevelre mentsék át, ez annyiban sikerült, hogy az alsóbb osztályokat elvégezhették a kis nemesi faluban, de azután távolabbi iskolákban kellett folytatni tanulmányaikat. A harmadik részben Bodolay Géza az iskolának Pápára való visszatértétől az 1848—49-es forradalom és szabadságharc idejéig kíséri végig az eseményeket. Bemutatja a város 18. század végi életét, az iskola helyzetét, méltatja a Márton István professzorsága idején (1790— 1831) végbement fejlődést, szól a magyar nyelvű oktatás helyzetéről az országban és Pápán, portrékat rajzol az iskola tanárairól, bemutatja a Tarczy Lajos és Bocsor István irányította új korszak (1832—1849) eseményeit és az 1848—49-es szabadságharcban részt követelő hős diákokat. Kiss József az abszolutizmus korának nehéz küzdelmeit tárja fel a Világos utáni újrakezdéstől a jog- és