Új Könyvek, 1981 (18. évfolyam, 2. szám)

1981 / 2. szám

A középnemzedék egyik legrangosabb és legeredetibb alkotójá­nak, az elsősorban grafikái (ezen belül is rézmetszetei) kapcsán ismert, de más megnyilatkozási formákban is jeleskedő Rékassy Csabának (1937) műhelyét mutatja be a nagy formátumú kötet tizennyolc kép és Supka Magdolna bevezető tanulmánya segítségé­vel. Bár a művész hangsúlyozottan kötődik a hagyományokhoz, akár az alakítás módszereit, annak mívességét, akár motivikáját, topikáját vesszük figyelembe — rézmetszetei mégis kifejezetten mo­dern mondandókat hordoznak, a ma emberének érzés- és gondolat­­világát sugározzák. Sőt, Rékassyt a jövő titkai is foglalkoztatják, annak ábrázolására-megérzékítésére is vállalkozik — igaz, a mai ember tudatvilágának, tapasztalatainak transzponálásával. Ez a jel­legzetessége olykor groteszkbe, bizarrba játszatott, egyéni megoldá­sokkal, élő, meghökkentő képzettársításokra épülő darabjainak. Supka Magdolna érzékeny szavakkal taglalja az életmű egészének jellegadó vonásait, majd képről-képre haladva behatóan elemzi a kötet egyes darabjait, feltárja azok üzenetét, hogy ily módon is segítséget nyújtson a mester műhelyének, gondolatvilágának befo­gadásához.­­ A gazdag függelékanyaggal kiegészített kötetet (közli a művész minibiográfiáját, kiállításainak jegyzékét a magyar mel­lett angol, német és francia nyelven is) a modern képzőművészet minden kedvelőjének ajánlhatjuk. SUPKA Magdolna művészettörténész. Ismertetett MŰVEI: Aba-Novák Vilmos (711762), Szabó Vladimir (742083). Életképek a Magyar Nemzeti Galériában (750177). 77 Fényképezés 770 I 12 810937 Iczkovits Jenő Portréfényképezés / Iczkovits Jenő, Hefelle József. — Bp. : Mű­szaki Kvk., 1981. — 194 p. [48] t. : ill. ; 21 cm ISBN 963 10 3651 0 kötött : 77.— Ft 77.041.5 Ml.: Hefelle József Fényképezés, portré a b A kötet — amely elemi fotográfiai ismereteket feltételez — a portréfényképezés tudnivalóit gyűjti össze elsősorban a hivatásos fényképészek számára, de haszonnal forgathatják igényes amatő­rök és a műfaj iránt érdeklődők is. A portréfényképezés történeté­nek áttekintésével kezdődik a könyv: a „műfaj” kialakulására erős hatást gyakorolt a portréfestészet, s 1839-ben készült el az első személyfelvétel. A fényképészek elődeinek, a dagerrotipistáknak köszönhető, hogy a múlt század több jeles személyiségéről hiteles arckép maradt az utókorra (Petőfi Sándor, Kossuth Lajos stb.). A második fejezet a fényképezőgépeket (műtermi gépek, kézi- és

Next