Új Könyvek, 1981 (18. évfolyam, 3. szám)
1981 / 3. szám
810999 0 38 Csanda Sándor (1927) Fábry Zoltán / [írta] Csanda Sándor. — Bratislava : Madách ; Bp. : Szépirod. Évk., 1980 [11981]. — 176 p. ; 21 cm Tanulmány. — Magyar—csehszlovák közös kiadás ISBN 963 15 2049 8* v. : 20,50 Ft * Fábri Zoltán (1897—1970) 894.511Fábry Z. Fábry Zoltán Magyar irodalom — Szlovákia — Történet 1918—1970 . Csanda Sándor már az író életében is gyakran foglalkozott Fábry frissen megjelent köteteivel, később meg — a mindmáig csak töredékesen publikált levelezés teljes ismeretében — főleg az életút, a változatosan alakuló személyes szövetségek történetéről közölt fontos, figyelemre méltó adalékokat. Mostani kötetében e tartós érdeklődés eredményeként született tanulmányait fogja egybe, s mivel az írások a pálya szinte minden lényeges állomását, fordulópontját érintik, ezért a gyűjtemény akár egy készülő alapos Fábry-monográfia tervezetének, előképének is felfogható. Az összegyűjtött írások első kötetének megjelenése óta (801683) különös érdeklődésre tarthat számot a könyv élén szereplő két tanulmány (Fábry Zoltán pályakezdése; Az „emberirodalom”), hisz mindkettő azt a korszakot tárgyalja, amelynek termése — kronológiai rendbe szedve — helyenként még szövegvariánsokat is közölve, immár széles körben hozzáférhető. Négy „kapcsolattörténet” következik ezután (Fábry és Földes Sándor; Fábry és Győry Dezső; Fábry és Szalatnai Rezső; Fábry és Balogh Edgár), az első az írópublicista baloldali radikalizálódásában játszott nagy szerepet, a második a szlovákiai magyar irodalom legjobb erőihez fűződő viszonyra példa, a két utóbbi pedig főként a Sarlós-mozgalommal kötött, hol erősebb, hol lazább szövetség dokumentumaiból ad ízelítőt. Ezekből is kitetszik a szerzőnek az a törekvése, hogy Fábry pályáját az akkori irodalmi-politikai viszonyok elemzésével párhuzamosan mutassa be, de a többféle szempont együttes alkalmazása a kötet gerincét alkotó három tanulmányban (Az Út. Fábry Zoltán népfrontos korszaka és a Magyar Nap; Fábry és a Korunk) kamatozik leginkább. Különösen ott, ahol a háttér sok ismeretlen részletét felderítve szól a húszas-harmincas évek fordulóján született cikkek néha dogmatikusan merev érveléséről, majd arról, hogy a nemzetközi munkásmozgalom változásaival összhangban miképp formálódott ki az életmű egyik vezérszólama, a mindvégig harcos, kompromisszumot nem ismerő antifasizmus. Kevésbé jellemző ez a módszer a pálya 1945 utáni szakaszával foglalkozó tanulmányra (A harmadvirágzás kritikusa), amely inkább a nagyon lassan újraéledő szlovákiai magyar irodalomnak igényt és mértéket adó műbírálóról, mintsem a nemzetiségi magyarságnak programot fogalmazó publicistáról nyújt képet. Ezt a hiányt természetesen a könyv végén olvasható, lexikoncikkre emlékeztető összefoglaló értékelés sem tudja pótolni, ám az összeállítás egésze így is a Fábryéletmű legjobb kommentárjai közé tartozik. A név- és tárgymutatóval ellátott kötet a szlovákiai magyar irodalom története iránt érdeklődő olvasóknak ajánlható.