Új Könyvek, 1981 (18. évfolyam, 3. szám)

1981 / 3. szám

894 6 43 GERSKOVICS, Alekszandr [Abramovics] (1924) Petőfi és a színház. (Ford. Radó György. Utószó: Kiss József.) Bp. 1980, Akad. Kiadó, 281, [2] 1. 18 cm. 29.— —Ft /Irodalomtörténeti füzetek 101./ Petőfi Sándor ISBN 963 05 2516 X Petőfi Sándor Színház — Magyarország — Történet 19. sz. 894.511 Petőfi :792 b A szovjet műfordító, drámatörténész az 1950-es évek elejétől a magyar szépirodalom számos alkotását (Jókai, Mikszáth, Karinthy Frigyes regényeit, elbeszéléseit, Vörösmarty Csongor és Tündéjét, továbbá Petőfi Tigris és hiéna c. színdarabját) ültette át orosz nyelvre. A magyar színházzal, drámaírással foglalkozó tanulmányai, de mindenekelőtt az említett Petőfi-fordítás vezették a felismerés­hez: „ ... a Tigris és hiéna feledésbe merülésével s általában a Pe­­tőfi-életmű dramaturgiai hagyományainak elhanyagolásával a ma­gyar drámairodalomnak egy nagy, ígéretes lehetősége sikkadt el.” Gerskovics kötete erre a lehetőségre, Petőfinek a drámaírás és a színház területét felölelő tevékenységére irányítja a figyelmet. Az öt részre tagolt könyv első fejezete betekintést ad a magyar romantika sajátosságaiba, a következő — a kötet egészéhez képest túlméretezett — fejezet pedig a reformkor Magyarországának ál­talános művelődési-esztétikai életébe. Itt, többek között, megismer­kedhetünk a korabeli művészeti élet vezető egyéniségeivel: Kölcsey Ferenccel, Bajza Józseffel, Vörösmarty Mihállyal, Egressy Gábor­ral, a reformkor színházi vitáival, Petőfi színházi pályájának mo­tivációival. A harmadik, érdemben legfontosabb és terjedelmében leghosszabb fejezet Petőfi drámaírói munkásságával foglalkozik. Kimutatja a drámai elemek szinte állandó jelenlétét a költő mű­veiben, a lírai alkotások sorába törvényszerűen illeszkedő színdara­bok eszmei és filológiai hátterét. Részletesen elemzi a Zöld Marci, a Tigris és hiéna, valamint a Karaffáról szóló befejezetlen tragédia keletkezését, fogadtatását és a művek mostoha utóéletének okait. A két utolsó fejezet Petőfiről és az európai történelmi drámáról, illetve Petőfi és a nemzeti színművészet útjairól közöl figyelemre érdemes megállapításokat. Az érdekes, szakmai berkekben bizonyára vitát is kiváltó kötetet az irodalomtörténetben kevésbé járatos olvasók is haszonnal for­gathatják. A sorozatban legutóbb: 802652. GERSKOVICS, Alekszandr Abramovics szovjet irodalom- és színháztörténész, kritikus, műfordító, a Szovjet Tudományos Akadémia Szidv- és Balkánkutatási Intézetének főmunkatársa. Ismertetett MÜVE: Az én Petőfim (800155).

Next