Új Könyvek, 1981 (18. évfolyam, 4. szám)
1981 / 4. szám
PETELEI István író, félig székely, félig örmény kereskedőcsalád fiaként Pesten filozófiát tanult, majd Kolozsvárott lett újságíró. Főbb MŰVEI: Keresztek (elbeszélések, 1882); A fülemüle, (regény, 1886); Mezőségi út (napló, 1884); Az én utcám (elbeszélések, 1886); Csónakon (elbeszélések, 1889); Jetti (elbeszélések, 1894); Vidéki emberek (elbeszélések, 1898). IRODALOM: Kozma D.: Egy erdélyi novellista, Petelei István (690734), 811883 Petőfi Sándor (1823—1840) Petőfi Sándor összes költeményei / [a szöveggondozás Kiss József munkája]. — Bp. , Szépirod. Kvk., 1981. — 2 db ; 21 cm. — (Nagy klasszikusok, ISSN 0139—164X) ISBN 963 15 1828 0 v. : 109.— Ft 894.511—14 Ml.: Kiss József (sajtó alá rend.) 1. köt. — 562 p. ISBN 963 15 1848 5 894.511- 14 2. köt. — 549 p. ISBN 963 15 1849 3 894.511— 14 A B I I * Az életmű lezárulása óta eltelt több mint százharminc év alatt a Petőfi-kép, -értékelés és -recepció számos változáson ment keresztül, anélkül azonban, hogy irodalomtörténeti helyének középponti voltát, eszmei, esztétikai értékének világirodalmi rangját bárki is vitatta volna. A legújabb kutatások három vonatkozásban rajzolták át a hatvanas években immár végsőkig kiérleltnek tűnő megállapításokat Petőfi költészetéről: az eszmetörténeti, ideológiatörténeti folyamatokban elfoglalt helyével; befogadásának, olvasatainak változataival; légióként pedig poétikájának természetével, költői fejlődésének törvényszerűségeivel kapcsolatban. Az első kutatási iránynak sikerült Petőfi forradalmiságát, a korábban egyértelműen plebejus, népi radikalizmusnak körvonalazott eszmerendszert az utópista szocialista tanokon túlnövő, a kommunista eszmeiséget mintegy közvetlenül előző világnézetként megragadnia, elemeznie. A második, a recepciókutatási irányzat nemcsak azt bizonyította be, hogy a látszólag egységesnek tűnő Petőfi-értelmezések között mekkora eltérések találhatók, hogy — szinte egymástól függetlenül — létezik egy forradalmár, egy hazafias, egy romantikus, egy népies-realista és egy elégikus Petőfi, de azt is okadatolta, hogy a korábbi évtizedekhez képest miért csökkent Petőfi olvasottsága, miért vált szinte minimálissá hatása az újabb magyar lírára. — A potékiai kutatások elsősorban az életmű hallatlan rétegezettségét, sokoldalúságát bizonyították. A korai, a Felhő-ciklus előtti Petőfi igen sok irányban kísérletezett. Rövid, sokáig egyértelműen népiesnek tekintett dalokban (Keresztúton állok.... Est, Virít a kikirics, Nem megyek én innen sehova..., Vadonban stb.) a német romantika lírájában először kiteljesedett, tiszta érzelemköltészet első nagy magyar példáit alkotta