Új Könyvek, 1984 (21. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 3. szám
840205 894 6 29 Gáspári László A századvégi novella lirizálódásáról / írta Gáspári László. — Bp. : Akad. K., 1983. — 78 p. ; 24 cm. — (Nyelvtudományi értekezések, ISSN 0078—2866 . 118.) ISBN 963 05 3433 9 fűzött : 18.— Ft 894.511.081—32„188/191” Magyar irodalom — Elbeszélések — Történet 19—20. sz. Magyar irodalom — Történet 19—20. sz. A tanulmány tárgya meg módszere az irodalomtörténetírás és a nyelvészeti stilisztika érintkező területeivel van kapcsolatban. A szerző érdeklődését leginkább műfaji kérdések foglalkoztatják: a 19. század végének és a 20. század elejének magyar novellisztikáját dolgozza föl, aránylag részletesen Thury Zoltán, Petelei István, Gozsdu Elek és Justh Zsigmond műveit tárgyalja, majd az általuk képviselt „magatartásformák” szintetizálójaként Krúdy Gyulát jellemzi rövidebben. Hivatkozásai ehhez képest irodalomtörténetiek és lingvisztikaiak, az utóbbi tudományágon belül főként arra törekszik, hogy a nyelvi stílus hagyományos elemzését a szövegelmélet és a kommunikáció szempontjainak figyelembe vételével egészítse ki. — Prózanyelv és költői nyelv szembeállításából indul ki, tétele szerint a modern próza általános tendenciája a „lezárt és körülhatárolt” klasszikus regényforma fölbomlása, a próza és a líra közeledése. A költői vágyat, „a maradéktalan kifejezés” szándékát tartja meghatározónak a századvégi prózában; a töredezett, széteső világból az írók a kép- és jelképteremtés szuggesztivitásával, a stilizáció fokozásával akarnak kitörni, „az egyensúly és harmónia hiányát” lírai hangnemmel, költőiséggel, dekorativitással, „a felszín mögötti rejtett állandóság” fölidézésével próbálják leküzdeni — ebben lesz törekvéseik betetőzője éppen Krúdy. A nyelvészeti, a filozófiai, az irodalomtörténeti, a poétikai megközelítés optimális összhangját túlzás volna elvárnunk a szerzőtől, mindenesetre érdekes kísérletet tett a mikro- és makrostilisztika, a nyelvi és az irodalmi szövegelemzés távolságának csökkentésére. A sorozatban legutóbb: 832605. GÁSPÁRI László nyelvész, ez az első MŰVE.