Új Könyvek, 1984 (21. évfolyam, 9-16. szám)

1984 / 12. szám

a hős új szerelme és felesége közt őrlődve végül az utóbbi mellett dönt, akivel — válásuk után — kapcsolata újjászületik. Kolozs­vári Papp László Piruett akció c. elbeszélése egy tervezett bank­rablás előkészületeinek idegfeszítő perceiben pergeti le a hős ad­digi életének filmjét: maga a tett másodlagos, csupán az átértéke­lés magasfeszültségét teremti meg. Nádas Péter elbeszélése egy nagyobb mű részlete: főhőse az ifjabb Thoenissen, akinek belső monológja filozofikum és moralitás, erotika és társadalom kérdé­seit latolgatja. A beleélés intellektuális-lélektani monológformáját választotta Pályi András is Avilad Teréz életének részletét megje­lenítő kisregényében, s ugyancsak a filozofikum, kételkedés és gon­dolkodás a témája Páskándi Géza elbeszélésének is. Sándor Iván közben­ je az erkölcsi döntés lehetőségein töpreng az ötvenes évek börtönvilágát fölidézve, Sőtér István pedig egy régi barátságra em­lékezik. Sükösd Mihály történelmi fikciója Kemény Zsigmond éle­tének elképzelt pillanatait rögzíti, míg Szász Imre gyermekkorát, a régi Sümeg vil­ágát idézi föl. Az élet értelmét a mindig másokért hozott áldozatban föllelő magatartás értékelése álll Szeberényi Le­hel elbeszélésének középpontjában, Szobotka Tibor hőse pedig régvolt szerelmére emlékezik. Tandori Dezső verébnovelláját Végh Antal föcinovelláija, ironikus-fantasztikus parabolája követi Thury Zsuzsa melankolikus monológja után. A kötetet Vészi Endre mű­vészelbeszélése zárja, amelynek szobrászhőse ha későn is, de er­kölcsös emberként végre igazságot szolgáltat szimbolikus gesztu­sával. A kötet minden olvasó számára ajánlható, orientáló hazai „körkép”, 1983.: 831104.

Next