Új Könyvek, 1984 (21. évfolyam, 9-16. szám)
1984 / 12. szám
a hős új szerelme és felesége közt őrlődve végül az utóbbi mellett dönt, akivel — válásuk után — kapcsolata újjászületik. Kolozsvári Papp László Piruett akció c. elbeszélése egy tervezett bankrablás előkészületeinek idegfeszítő perceiben pergeti le a hős addigi életének filmjét: maga a tett másodlagos, csupán az átértékelés magasfeszültségét teremti meg. Nádas Péter elbeszélése egy nagyobb mű részlete: főhőse az ifjabb Thoenissen, akinek belső monológja filozofikum és moralitás, erotika és társadalom kérdéseit latolgatja. A beleélés intellektuális-lélektani monológformáját választotta Pályi András is Avilad Teréz életének részletét megjelenítő kisregényében, s ugyancsak a filozofikum, kételkedés és gondolkodás a témája Páskándi Géza elbeszélésének is. Sándor Iván közben je az erkölcsi döntés lehetőségein töpreng az ötvenes évek börtönvilágát fölidézve, Sőtér István pedig egy régi barátságra emlékezik. Sükösd Mihály történelmi fikciója Kemény Zsigmond életének elképzelt pillanatait rögzíti, míg Szász Imre gyermekkorát, a régi Sümeg világát idézi föl. Az élet értelmét a mindig másokért hozott áldozatban föllelő magatartás értékelése álll Szeberényi Lehel elbeszélésének középpontjában, Szobotka Tibor hőse pedig régvolt szerelmére emlékezik. Tandori Dezső verébnovelláját Végh Antal föcinovelláija, ironikus-fantasztikus parabolája követi Thury Zsuzsa melankolikus monológja után. A kötetet Vészi Endre művészelbeszélése zárja, amelynek szobrászhőse ha későn is, de erkölcsös emberként végre igazságot szolgáltat szimbolikus gesztusával. A kötet minden olvasó számára ajánlható, orientáló hazai „körkép”, 1983.: 831104.