Új Könyvek, 1985 (22. évfolyam, 2. szám)

1985 / 2. szám

1 39 850237 Illyés Gyula emlékkönyv II... vál. és szerk. Illyés Gyuláné]. — Bp. : Szépirod. Évk., 1984. — 611 p. : ill. ; 25 cm ISBN 963 15 2787 5 kötött : 140.— Ft Illyés Gyula (1902—1983) 894.51 Illlyés(093) Illyés Gyula — Emlékkönyv 82—822 1 945.11 894.511—822 929­ 894.51 Ill­yés Mt.: Illyés Gyuláné (vál., szerk.) a B­K Az emlékkönyv a legváltozatosabb műfajú, Illyésről és művé­ről szóló írásokat gyűjti egybe. Van közöttük iskolatársi vissza­emlékezés, tudós tanulmány, baráti levél, recenzió, vers, esszé az elmúlt évszázad terméséből. A levelek egy részének kivételével valamennyi megjelent már nyomtatásban, ismeretlen, új anyag csak az, ami magától Illyés Gyulától származik. Domokos Mátyás az Utószóban megírja azt is, „hogy az itt közreadott írásoknak — kivétel nélkül — a megértés vágya és a szeretet volt a közös ihletője”, tehát nem kaptak helyet a gyűjteményben az Illyés személyét és munkásságát támadó írások, amelyekből „külön köny­vet lehetne akár összeállítani, »­Az inkriminált Illyés« címmel”. A kötet írásai érdekes rendezői elv alapján sorolódtak ciklu­sokba. Egy-egy rész címét egy olyan Illyés-sor adja, amelyet az adott korszakára jellemző művéből emelt ki az anyag válogatója és szerkesztője, Illyés Gyuláné, a költő özvegye, majd a megjele­nés sorrendjében következnek az adott időszakban megjelent kö­tetek címei. Az egyes ciklusokon belül az írások rendjét megje­lenésük dátuma határozza meg. A „Dalomtól fölhevül a levegő .. című első rész írásainak legelsőbbikét Füst Milán írta 1927 tava­szán, s ebben felhívja Gellért Oszkárnak, a Nyugat szerkesztőjé­nek figyelmét Illyésre, a fiatal költőre. Ez az első alkotó korszak a Petőfi életrajzzal (1936) zárul. A második rész írásai (,,vissza semmit se vonhatok") az 1937-től 1944-ig tartó alkotói korszak tizenegy megjelent művével foglalkoznak. Szerzőik között talál­juk Halász Gábort, Bajcsy-Zsilinszky Endrét, Móricz Zsigmondot, Tamási Áront stb. „Minden Írás napló­: kötelezvény lett!" a kö­zös címe a harmadik korszak (1945—1956) huszonkét Illyés köny­vét méltató-mérlegelő dokumentumoknak, többek között Veres Pé­ter, Fülep Lajos, Bibó István, Szabó Lőrinc tollából. „Itt megyek hatvanévesen a régi messzi pusztán, hol születtem" — írta a költő 1962-ben, s ez a sor lett az 1957-től 1967-ig tartó időszakot fel­idéző munkák cikluscíme. Itt olvashatjuk Bernáth Aurél, Takáts Gyula, G. F. Gushing, André Frénaud, Borsos Miklós írásait. A Kháron ladikján című nagy versből való az ötödik szakasz (1968— 1977) Illyés­ műveiről szóló írások összefoglaló címe, amelyben olyan írók nevét találjuk, mint pl. Simon István, Déry Tibor, Ke­resztúri Dezső, Vas István, Miroslav Krleza. Az utolsó életszakaszra (1978—1983) nagyon is jellemző a cikluscím: „Állok naponta nyug­talanítóbb s kötelezettség-súly alatt”, s szinte himnikusak a kö­telességvállalást méltató fiatal író- és költőtársak munkái. Az utolsó részben kaptak helyet a nagy költő és nagy ember halála okozta megdöbbenés és gyász megfogalmazásai.

Next