Új Könyvek, 1985 (22. évfolyam, 4. szám)
1985 / 4. szám
következő szerző Papp Dániel, elsősorban novellistáiként ismert. Itt közöllt kisregénye, A rátótiak is a szerző szűkebb pátriájában játszódik: egy bácskai kisváros mindennapjainak karikatúrája. Bródy Sándor A nap lovagja c. regényével szerepel a gyűjteményben. A szerzőt a karrier-regény hazai ,klasszikusaiként’’ szokás számon tartani. A regény hősének, Asztalos Aurél sorsának megrajzolásával Bródy azt akarja bemutatni, hogy az egyéni érvényesülésre nincsen lehetőség Mert aki vállalja a feltörésihez szükséges illuzionizmust, az törvényszerűen elbukik, mint Bródy hőse. Herczeg Ferenc egyik legjobb regénye, a Pogányok következik a sorban. Egy történelmi korszak dilemmáját fogalmazza meg: keletiség vagy nyugatiság. A regény főalalkja Márton pap hordozza magában ezt a dilemmát; keresztény papnnak és pogány vezérnek tudja magát egyszerre. A mű végén Márton papa besenyőkkel tart, kisbujdosik az országból. Ezzel a hagyományok folytatása mellett tesz hitet. Lövik Károlyitól A leányvári boszorkány c. regényt tartalmazza a kötet. A szerzőt a kortársak Mikszáth követőijének tartották számon, ennek jogosultságaira példa ez a regény is. A gyermekkor emlékeiből kibontakozó pesti és felvidéki polgári világok festi anekdotikus könnyedséggel. Gárdonyi Géza egyik legjobb prózai műve Az öreg tekintetes. Hősének, a vidékiről a városiba kerülő „öreg tekintetesnek” a sorsán keresztül a város elembertellenedett világát próbálja bemutatni, szembeállítva ezzel az egyszerű emberek morális szemléletét. Iványi Ödön A püspök atyafisága c. műve mintha Móricz Rosconek járnak az előtíménye lenne: hőse, az elszegényedett, de a közéletben szerepet vállaló dzsentri, Bacsó Kamut a kiterjedt rokonság áldozata lesz, de a pesszimista zárást elkerülendő, a szerző az igazi boldogság lehetőségével zárja művét, mely a szerelemben, a tiszta házasságban található meg. Csiky Gergelyt a szakirodalom általában úgy tartja számon, mint aki elnézően kezeli a dzsentrit. Itt közölt műve, Az Atlasz család azt példázza, hogy a polgár a dzsentrivel akar szövetségre lépni, s vagyonávaltámogatja, akkor elbukik. Ambrus Zoltán Midás királya művész regény. Hőse, Bíró Jenő a fényes karriert befutó festőművész, aki boldog házasságában elmenekül a valóság elől. Felesége halála után azonban az álorvvilág megszűnik, s hiába az újabb — de immár boldogtalan — házasság, a művészi sikerek, végül is az öngyilkosságiba menekül. Ambrus a századvég jellegzetes hangulatát f fejezi ki regényével, műve az egyik legmaradandóbb alkotás ebben a korszakban. A jó válogatást bőséges jegyzetanyag és életrajzi jegyzetek egészítik ki. A sorozatban legutóbb: 842496. Sz 48 850171 Székely Julianna, R. Aki bújt, aki nem / R. Székely Julianna. — Bp. : Kozmosz Kv., 1984. — 242 p. ; 20 cm Riportok, publicisztikai írások ISBN 963 211 591 0 fűzött : 20.— Ft 894.511— 43Székely J. Szociográfia — Magyarország — Riportok 884.511— 92Székely J. 308(439)(0:894.511—92) a b