Új Könyvek, 1986 (23. évfolyam, 9-15. szám)

1986 / 14. szám

V 62 Vay Sarolta (1859—1918) Régi magyar társasélet / Vay Sarolta ; [vál., szerk., a jegyzete­ket és az utószót írta Steinert Ágota]. — Bp. : Magvető, 1986. — 608 p. ; 17 cm. — (Magyar hírmondó, ISSN 0209—6471) Tárcák, karcolatok ISBN 963 14 0589 3 kötött : 51.— Ft 894.511—43 Vay Magyarország — Történelem 1717—1848 930.85 (439),, 174/184”(093.3) [Szépirod] 394 (439) „ 174/184” (093.3) Mt.: Steinert Ágota (vál., szerk., jegyz., utószó) B Vay Sarolta a századfordulón élt írónő elszegényedett nemesi családból származott. A fiúként nevelődött lány a korabeli szüf­razsettek és George Sand magyar hasonmása az emancipált értel­miségi nők magyarországi előfutáraként hírlapíróként tevékeny­kedett a család tönkremenése után. Tárcáit kötetekbe rendezve férfi álnév alatt — Vay Sándor, D’ Artagnan stb. néven — a századfordulón adta ki. Még Szinnyei József Magyar írók élete és munkái (821870) c. kötetében sem derül fény igazi kivoltára. A Régi magyar társasélet című kötete, — akárcsak többi tárcagyűjteménye — a 18. és a 19. század első felének alakjairól rajzol színes zsánerképeket. A Jókai regények hangulatát idéző romantikus, legtöbbször boldogtalan szerelmi tör­ténetek, a bécsi magyar arisztokrácia fényes nosztalgikus mázzal bevont élete mind egy régi világ erkölcsét, értékeit idézik vissza. Az emberközeli, sokszor pletykákon alapuló történetek a század­­forduló divatos múltba néző líraiságával keverednek, Krúdy Gyula, Justh Zsigmond, Török Gyula világát idézve. A könyv Mária Te­rézia uralkodásától V. Ferdinánd uralmának végéig tárja elénk száz esztendő hazai társaséletét: vadászatok, mulatságok, színhá­zak, haditáborok, udvarházak, a bécsi udvar eseményei, kuriózu­mai, hétköznapjai. Igézően szép, ám erkölcsös szépasszonyok, je­les írók — Kazinczy, Kármán, Csokonai, Kölcsey — művészek, a színházi világ, hadvezérek, rablógyilkosok, főurak és a császári ház alakjai a szereplői ezeknek a csevegő korrajzoknak, bájos tör­ténelmi nippeknek, ahogy Agai Adolf nevezte egykorú bevezető­jében Vay Sarolta tárcáit. A novellákká sűrített romantikus re­gények, apró enteriőrök gazdag művelődéstörténeti anyaggal hoz­zák közelebb a kor rokokó, méginkább biedermeier hangulatát, amit történelmi alakjainak emberközeli megnyilvánulásai, hét­köznapi emberi vonásai tovább erősítenek. Vay Sarolta tárcáiban saját osztálya eltűnt múltja felé fordul érdeklődéssel, ahhoz a múlthoz, amelyben még az „úri” magatartás valódi erkölcsi tartalmakat hordozott. Megelevenedik az olvasó előtt a korszakbeli Buda és Pest, Bécs, vidéki kastélyok sokasága és a falaik között zajló és fénylő élet. A kötet így elsősorban a 861486

Next