Új Könyvek, 1986 (23. évfolyam, 24-31. szám)

1986 / 29. szám

862946 320 L 10 Lackó Mihály (1948) Halál Párizsban : Grünwald Béla történész művei és beteg­ségei / Lackó Mihály. — Bp. : Magvető, 1986. — 221 p. ; 20 cm. — (Nemzet és emlékezet, ISSN 0231—0910) Bibliogr.­a jegyzetekben ISBN 963 14 0822 1 fűzött : 21.— Ft *Grünwald Béla (1839—1891) 32(439)„187/189” Grünwald Béla 930.1 (439) „187/189” 929[930.1] (439)Grünwald a­z 1891 májusában Grünwald Béla, a kiváló politikus és történész a Szajna partján főbe lőtte magát. A kortárs közvéleményt és saj­tót megdöbbentette e rejtélyesnek ható — bár az idő tájt koránt­sem egyedülálló — öngyilkosság ténye. Okát sokan, sokféleképp találgatták: némelyek politikusi, történészi kudarcainak tulajdo­nították, mások magánéleti frusztrációknak, megint mások gyó­gyíthatatlan szervi bajainak, s a depresszióra hajlamos lélek vég­ső összeroppanásának. Lackó Mihályt (bár könyvében bőven idéz a kortársak effajta találgatásaiból) nem elsősorban a bulvársaj­tóba illő intimitások, s az utólagos bizarr patológiai konstrukciók izgatják, hanem Grünwald személyisége és sorsa apropóján fel­vázolható tágabb érvényű kortünetek. Ennek jegyében kísérli meg egy hitelesen egyénített jellem- és pályakép megrajzolását. Grünwald párizsi, berlini és heidelbergi tanulmányai befejeztével, közvetlenül a kiegyezés után kapcsoló­dik be szűkebb pátriája, Zólyom megye politikai életébe. Tehet­ségével, no meg Ipolyi Arnold hathatós támogatásával főjegyző­­ségtől hamarosan alispánságig viszi. Már ekkor markánsan érvé­nyesül mindvégig következetesen vallott új nacionalista-etatista politikai alapállása, mely egy modern centralizált közigazgatásra, s az egyidejűleg végrehajtott erőteljes asszimilációra alapozta a szilárd nemzetállam megteremtését. Alig egy évtized múltán e programot már a képviselőház kormánypártjában próbálja elfo­gadtatni — sikertelenül. Így aztán a Tisza-pártból átáll Apponyi Mérsékelt Ellenzékébe. Ám itt is hamarosan elszigetelődik, s kon­cepciója, szakszerű érvelése egyre mániákusabbnak hat a közjogi kérdésekben mindinkább elvésző parlamenti vitákon." Betegségei és kudarcai elől ekkor menekül a történetírásba. Két könyvet ír: A régi Magyarország, s Az új Magyarország címmel, mely utób­biban Széchenyi István — sokban szubjektív, önkivetítésszerű — patográfiáját rajzolja meg. Lackó figyelme persze nem pusztán e szorosabb szakmai pályaképre terjed ki, munkájában a neves kortárs politikusok, történészek, írók, újságírók egész galériája felvonul. Tisza Kálmán, Apponyi Albert, Pulszky Ferenc, Fálk Miksa, Marczali Henrik, Ipolyi Arnold, Justh Zsigmond, Péterfy Jenő, Reviczky Gyula és sokan mások. Idéz Grünwalddal kapcso­latos Mikszáth-adomát, könyveiről írott Péterfy Jenő és Revicz­­ky-kritikát éppúgy, mint kortársi leveleket, orvosi diagnózisokat és sajtótudósításokat. Mindezt úgy, hogy izgalmas és gondolatgaz­dag elemzését nem töri meg nehézkes filológiai apparátus. (For)

Next