Új Könyvek, 1990 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1990 / 3. szám

pítása­i­tól. A szerző idéz egykorú és későbbi keletkezésű, szél­ében elter­jedt legendákat is, hogy azután bizonyítsa nyilvánvaló képtelenségüket (pl. hogy maga Bem tábornok gyilkolta­tta meg Petőfit...). A köztudat máig úgy hiszi, hogy a költő az ágyútűzban kivont szablyával egyfoly­tában az „Egy gondolat bánt engemet” szavalta, holott valójában fegy­vertelen és távoli szemlélője volt az ütközetnek. Az oknyomozás azon a ponton bicsaklik meg, ahonnét már nincsenek idézhető memoárok és ko­ronatanúk, az utolsó percek történéseinél. Itt számos ponton feltételezé­sekbe bocsátkozik Veszprémi — pl. mire gondolhatott a költő halála per­ceiben, hogyan ugorhatott el az üldöző kozákok dzsidái elől, miként me­revedett meg haláltusájában az arca stb. — s ezek a valószerűen elő­adott, de­­mégis csak kitalált mozzanatok nagyon lerontják tárgyilagos­ságra törekvése hitelét. Hiányzik a könyvből a fölhasznált források jegy­zéke, viszont kiegészítik a helyszínrajzok, a korabeli ábrázolások repro­dukciói, valamint a szerzőnek az egykori csatamezőn készített fölvételei. Ez az ismeretterjesztőnek szánt könyvecske ad ugyan eligazítást a mai, Petőfi­­halála körüli vitákban,­ de lényegesen új szempontot nem tesz hozzá az eddigi szakirodalmi megállapításokhoz. A sorozatban legutóbb: 881074. VESZPRÉMI Miklós újságíró. Ez az első ismertetett műve. FÖLDRAJZ 908 M 16 900357 Magyarország vármegyéi és városai / [szerk.] Borovszky Samu : ... Praznovszky Mihály bevezető szövegével. — Reprint kiad. — Bp. : Dovin, 1988— . — 28 cm A főcím a kötéstábláról. — Az 1896—1914 között Budapesten, az Országos Monográfia Társaság kiadásában megjelent mű reprintje ISBN 963 02 5783 1 + Mt.: Borovszky Samu (1860—1912) (szerk.). — Praznovszky Mi­hály (1946) (bev.) [2.] Esztergom vármegye. — 1989. — 12, [4], XII, 471 p., [1] t.fol. : ill. ISBN 963 02 6566 4 kötött : 980.— Ft ^Esztergom (vármegye) 908.439—35 Esztergom megye — Leírás 908.439.115 914.391.15 943.911.5 094.07 B K E A Magyarország vármegyéi és városai című, napjainkra már klasz­­szikussá érlelődött monográfiasorozat 1908-ban megjelent, általában a legjobbak közt számon tartott darabja az Esztergom vármegyéről, illet­ve, igen nagy terjedelemben magáról Esztergomról szóló munka. Termé­szetesen nem olyan kiemelkedő tudományos teljesítményről van szó, mint Bél Mátyásé vagy később Fényes Eleké, de a monográfia mindmáig

Next