Új Könyvek, 1990 (27. évfolyam, 1-10. szám)
1990 / 3. szám
pításaitól. A szerző idéz egykorú és későbbi keletkezésű, szélében elterjedt legendákat is, hogy azután bizonyítsa nyilvánvaló képtelenségüket (pl. hogy maga Bem tábornok gyilkoltatta meg Petőfit...). A köztudat máig úgy hiszi, hogy a költő az ágyútűzban kivont szablyával egyfolytában az „Egy gondolat bánt engemet” szavalta, holott valójában fegyvertelen és távoli szemlélője volt az ütközetnek. Az oknyomozás azon a ponton bicsaklik meg, ahonnét már nincsenek idézhető memoárok és koronatanúk, az utolsó percek történéseinél. Itt számos ponton feltételezésekbe bocsátkozik Veszprémi — pl. mire gondolhatott a költő halála perceiben, hogyan ugorhatott el az üldöző kozákok dzsidái elől, miként merevedett meg haláltusájában az arca stb. — s ezek a valószerűen előadott, demégis csak kitalált mozzanatok nagyon lerontják tárgyilagosságra törekvése hitelét. Hiányzik a könyvből a fölhasznált források jegyzéke, viszont kiegészítik a helyszínrajzok, a korabeli ábrázolások reprodukciói, valamint a szerzőnek az egykori csatamezőn készített fölvételei. Ez az ismeretterjesztőnek szánt könyvecske ad ugyan eligazítást a mai, Petőfihalála körüli vitákban, de lényegesen új szempontot nem tesz hozzá az eddigi szakirodalmi megállapításokhoz. A sorozatban legutóbb: 881074. VESZPRÉMI Miklós újságíró. Ez az első ismertetett műve. FÖLDRAJZ 908 M 16 900357 Magyarország vármegyéi és városai / [szerk.] Borovszky Samu : ... Praznovszky Mihály bevezető szövegével. — Reprint kiad. — Bp. : Dovin, 1988— . — 28 cm A főcím a kötéstábláról. — Az 1896—1914 között Budapesten, az Országos Monográfia Társaság kiadásában megjelent mű reprintje ISBN 963 02 5783 1 + Mt.: Borovszky Samu (1860—1912) (szerk.). — Praznovszky Mihály (1946) (bev.) [2.] Esztergom vármegye. — 1989. — 12, [4], XII, 471 p., [1] t.fol. : ill. ISBN 963 02 6566 4 kötött : 980.— Ft ^Esztergom (vármegye) 908.439—35 Esztergom megye — Leírás 908.439.115 914.391.15 943.911.5 094.07 B K E A Magyarország vármegyéi és városai című, napjainkra már klaszszikussá érlelődött monográfiasorozat 1908-ban megjelent, általában a legjobbak közt számon tartott darabja az Esztergom vármegyéről, illetve, igen nagy terjedelemben magáról Esztergomról szóló munka. Természetesen nem olyan kiemelkedő tudományos teljesítményről van szó, mint Bél Mátyásé vagy később Fényes Eleké, de a monográfia mindmáig