Új Könyvek, 1990 (27. évfolyam, 1-10. szám)
1990 / 4. szám
Budapest szintén jelentős centrumok váltak. Jellegzetes sajátságaikat, eltéréseiket külön fejezet tárgyalja a könyvben. ■Dózsa Katalin művelődéstörténeti szempontú divatkalauza nemcsak az öltözködéskultúra iránt érdeklődőknek, de minden olvasó számára ajánlható kiváló ismeretterjesztő munka.« DÓZSA Katalin, F. művészettörténész. Ez az első ismertetett műve. 398 V 72 900425 Veress Sándor (1907) Moldvai gyűjtés / gyűjt. és lejegyezte Veress Sándor ; szerk. Berlász Melinda ésSzalay Olga. — Bp. : Múzsák, 1989. — 421 p. : ill., részben kotta ; 24 cm. — (Magyar népköltési gyűjtemény, ISSN 0865—4581 ; 16.) Bibliogr.a jegyzetekben ISBN 963 564 435 3 fűzött : 250.— Ft )(cMoldva 398.8(1945.11:498.3) Magyar népköltészet — Moldva 784.4(1945.11:498.3) Moldva — Magyar népköltészet Mt.: Berlász Melinda (1942) (szerk.). — Szalay Olga (szerk.) : A Magyar Népköltési Gyűjtemény kötetei 1872 és 1924 között viszonylag rendszeresen jelennek meg, ugyanakkor az idők során fölhalmozott folklóranyagnak olyan bősége maradt meg, amely a kiadványsorozat újraindítását tette szükségessé. A folyamatos számozással 16-ositnak jelzett kötet Veress Sándor 1930-as gyűjtőútjának gazdag termését adja közre. A gyűjtés területe mindössze a moldvai csángó magyarok hat Bákómegyei települése (Klézse, Forrófalva, Bogdánfalva, Somoska, Ketiis, Trunk) lehetett, utolsó állomáshelyén az addig is a helyi rendőri hatóságok akadékoskodásával folyton küszködő gyűjtőnek elfogytak a fonográfhengerei, pótlásokra, illetve újabb gyűjtőút megszervezésére pedig már nem volt módja. A lejegyzett 135, kottával közölt, különböző műfajú népdal és hangszeres zenei dallam közös jellemzője a variációgazdagság: egyazon melódia és szöveg kis eltéréseket mutató területi vándorlása. Ez természetes jelenség egy viszonylag zárt nyelvsziget egymáshoz közel eső településeinek folklórjában. S ez nagy előny is egyben a tudományos feldolgozás szempontjából, hiszen kínálja az összehasonlítás lehetőségét, a variációk keletkezésének és elterjedésének nyomon követését. A Veress-féle gyűjtés jelentőségét két tényező tovább emeli: részint a gyűjtés ideje (ekkor még nem vált végzetesen leromlottá a csángók nyelvállapota, noha már fenyegetett a nyelvcsere veszélye), részint a hangfelvétel készítés ténye, ugyanis ez az első olyan csángó zenei anyag, amely eredeti hangrögzítéssel maradt fönn (a Magyar Néprajzi Múzeum állományában). Veress Sándor precizitását nemcsak a gyűjtött anyag tudományos igényeknek maradéktalanul megfelelő lejegyzése szavatolja, hanem az is, hogy részletes gyűjtőnaplót vezetett, amelyet Függelék formájában csatoltak a kötethez a szerkesztők, hasonlóan a helyszínen készült fényképekhez. A 64 felvétel páratlan értékű kiegészítő dokumentum a csángó viseletre, a 28