Új Könyvek, 1990 (27. évfolyam, 1-10. szám)
1990 / 1. szám
„áldásos” tevékenysége miatt). Az Idegenek az Édenben c. utolsó rész a mediterráneum mai állapotait mutatja be: az új vízi élőlények megjelenését, az Amerikából behozott növények elterjedését, és általában a térség mai már-már katasztrofális helyzetét, amelyhez a nagyarányú környezetszennyezés, elviselhetetlen méretű idegenforgalom és a halászati rablógazdálkodás egyaránt hozzájárulnak, végül pedig elkalauzol néhány édeninek megmaradt természetvédelmi területre. A kötél legfőbb vonzóereje természetesen most is a pompás képanyag, amely a műhold-felvételektől a szebbnél szebb régészeti és képzőművészeti műtárgyakon keresztül pompásabbnál pompásabb természetfotókig és kitűnő térképekig terjed. A bibliográfiát ezúttal sajnos nem egészítették ki magyar irodalommal, jól használható viszont a tárgymutató. Méltán lesz a szerző előző könyveihez hasonlóan sikerkönyv — borsos ára ellenére is. Mindenkinek ajánlható. ATTENBOROUGH, David angol biológus, filmrendező és ismeretterjesztő író. Ismertetett művei: Madagaszkár állatparadicsoma (690949); Élet a Földön (881926); Az élő bolygó (891122): 930 H 73 900153 Hoffmann Gabriele Elsüllyedt világok : A tenger alatti régészet regénye : [Hajók és városok a tenger mélyén] / Gabriele Hoffmann. — Bp. : Novotrade, 1989. — 310 p., [32] t. : ill. ; 25 cm Eredeti cím: Versunkene Welten. — Bibliogr.: p. 303—[311]. ISBN 963 585 014 4 [ [ISBN 963 585 053 0] kötött : 250,— Ft 902.03(26.03) „193/198” Régészet, víz alatti aBE Pár évtizedes múltra tekint vissza az egyik legfiatalabb tudományág, a víz alatti régészet. Az elsüllyedt hajók, települések, egykori kikötők kutatóit bizalmatlanul kezelték a „szárazföldi” régészek: a kutatást tudománytalannak tartották, s a kutatókat a kincskereső kalandoraikkal hozták közös nevezőre. Mára azonban megváltozott a helyzet: a víz alatti régészet művelői olyan eredményekkel büszkélkedhetnek, amelyek jelentősen hozzájárultak a régmúlt korok jobb megértéséhez. Gabriele Hoffmann műve a víz alatti régészet több mint három évtizedes történetét dolgozza fel olvasmányos, regényes formában: nemcsak a legnagyobb leletekről ad számot, hanem megismertet az új tudományág módszereinek alakulásával, s a víz alatti régészet legnevesebb képviselőivel. A könyv a nálunk is jól ismert Jacques-Yves Cousteau munkásságának ismertetésével indul. Az ő nevéhez fűződik az egyik legelső sikeres kutatás a Földközi-tengeren. Grand Congloué szigete környékén egy közel kétezer éves hajóroncsrabukkant, s az öt éviig folyó feltárás során kutatócsoportjával kétszáz tonnányi leletanyagot hozott felszínre, köztük többezer amforát, edénytöredéket, szerszámokat, ólomvereteket. A szerző az első nagy fejezetben csupán a Földközi-tenger térségére koncentrál, a következőkben azonban kitér azokra a leletekreis, amelyeket a Baltitenger rejtett évszázadokon át. A balti-tengeri leletek közül a legna- 49