Új Könyvek, 1994 (31. évfolyam, 9-16. szám)
1994 / 9. szám
tek művelődéstörténeti aspektusa áttekintését nyújtja. Bemutatja a barbár támadások következtében széthullott Római Birodalom örökösének, Bizáncnak, azután a Mohamed próféta személyéhez kapcsolt iszlám világnak, a kora középkori európai kultúra szellemi teljesítményeinek (Trisztán és Izolda, a Nibelung-mondakör, Roland-ének stb.) a Frank Birodalomnak, valamint a mongolokkal vívott küzdelemben megerősödő Oroszországnak a kialakulását és a kor mindennapi életét. A leglényegesebb egyetemes történeti fordulópontok érintőleges említése mellett a szerzők a civilizáció kialakulásának és később meghatározóvá váló, az európai civilizáció talapzatának számító mozzanatainak (vallás, hadseregek és hadművészet, irodalom, települések, udvari és lovagi kultúra, államszervezet kiépülése, kereskedelem, hajózás, életmód stb.) szemléletes felidézésével és képes rekonstrukciójával jellegrajzot adnak Eurázsia 5-10. századi életének arculatáról. Széles érdeklődésre számító, tartalmas-szemléletes ismeretterjesztő mű. Legutóbb: Korai civilizációk Európán kívül (9409133). Ókori történelem 9409135 Peach, Susan - Millard, Anne A görögök. Bp, Park K, 1994. 96 p, ill, 26 cm kötött : 590,- Ft Görögország - Történelem - Ókor [Gyermekirod.] aBio Az időben oly távoli, szellemi értelemben annál közelebb álló ókori görögség történelméről, kultúrájáról és életmódjáról ad szemléletes körképet az Osborne Képes Világtörténelem kézikönyv-együttes első kötete. A kitűnően szerkesztett kisenciklopédia a Kr. e. 3000 körül megtelepedett földművelő görög törzsektől a Kr. e. 3. századig, a hellenisztikus kornak véget vető római hódításig követi nyomon a görögség történelmének csomópontjait, civilizációjának csodálatos eredményeit és köznapi életének mediterrán jellegzetességeit. A kötet eseménytörténetet feldolgozó része az egyetemes periodizáció szerint halad: bronzkor (krétai és mükénéi kultúrák) után az archaikus kor (a homéroszi eposzok ideje, Spárta és az athéni türannoszok), majd a legismertebb és legcsodálatosabb, a klasszikus kor (az athéni demokrácia) két évszázada, valamint a hellenisztikus kor (Nagy Sándor világbirodalma) következik. E történeti tényeket, epizódokat felidéző fejezetek közé kormegfeleléssel illeszkednek az antik civilizáció jellegadó vonásait bemutató részek (államszervezetek, gazdálkodás, ruházkodás, kézművesség, hadsereg stb.), a klasszikus görög kultúrát leíró fejezetek (építészet, szobrászat, zene és költészet, színház, sportok), valamint az életmódtörténet rekonstruálható momentumait bemutató részek (nők, gyerekek és oktatás, vendéglátás). A kötet szisztematikus szerkesztésének és sokrétű anyagválogatásának köszönhetően a forrásokat taglaló fejezetek éppen olyan vonzóan hatásosak, amennyire érdekességeket kínálók (spártai nevelés, étkezési szokások, temetkezési kultuszok stb.). A szerkezetet a kronológiai rend és a tematikus csoportosítás teszi feszessé, valamint a folyamatos utalás arra nézve, mit őrzött meg az emberiség 80