Új Könyvpiac, 1992 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1992-12-01 / 12. szám

A Téli Könyvvásár alkalmából szeretettel kö­szönti olvasóit a Széphalom Könyvműhely, és szíves figyelmükbe ajánlja a Téli Könyvvá­sárra és az azt követő időben megjelenő könyveit. Berkovits György: Halálkísértő (regény). 198-Balázsovics Mihály: Az idő célkeresztje (versek). 105.­Borbély Szilárd: A bábu arca -Történet (vers­esszék). 180-Fabó Kinga: A fül (versek). 65-Géczi János: A torony (regény). 160,­Gittai István: Mozdulatok a ruhatárból (versek). 95,­Horváth Teri: Fényben és árnyékban (önéletrajzi regény). 380,­Katkó István: A hóhér. 230,­ Kemenczky Judit: Amerikai versek. 220,­ Ménes Attila: Képzelt testek (elbeszélések). 115,­Mátyus Aliz: Anya meghalt (regény). 140,­Nagy Attila Kristóf: Szellemi bonctan (Komjáthy Jenő lírája). 220,­Mandelstam, Oszip: Árnyak tánca (esszék, esztétikai írások). 220,­Rákosy Gergely: Mákostészta (válogatott és új novellák). 220,­Sásdi Sándor: Az utolsó szó jogán (életrajzi regény). 210,­Tardos Tibor: A lány az Eiffel-torony fölött (regény). 220,­Tolnai Ottó: Versek könyve. 280,­Török Miklós: Rendzavar (novellák). 130,— Tudósítás egy ország elvesztéséről (csehszlovákiai magyar elbeszélők 1919-1989). 350,­Hárs Ernő: Szeptember tenyerén. 95,­Nyárády Gábor: Fegyverbarátok (dráma) kb. 180.­MEGVÁSÁROLHATÓK A KÖNYVESBOLTOKBAN. Figyelmébe ajánljuk a Téli Könyvvásár előtt megjelent könyveinket: , Lázár Ervin: Fehér tigris (regény) 2. kiad. 88-Kende Sándor: Lusta Emmit tetten érik (ifjsági regény). 130-Nikolits Árpád: Üres házak mind városra mentek., (szociográfia). 129-Birtalan Ferenc: Összevesztem a tulipánnal (gyermekversek). 65-Csontos János: Együtt és külön (Kilencek riportkönyv). 67.­Nyerges András: Magyar parádé (regény). 115-Hegyi Béla: Különböznünk szabad? (tanulmányok). 98.­Medgyesi Gabriella: Párhuzamok hullában (versek). 80.­Mint fészkéből kizavart madár... (dokumentumok a szlovákiai magyar kitelepítésről). 114-Győrffy László: Zavaróállomás (hangjátékok). 120.— Choli Daróczi József: Csontfehér pengék közt (versek). 139.— Vörös István: Innen világ (elbeszélések). 89.­­Papp Mária: Határtalan családok (horvát költők antológiája). 60-Kun Árpád:Bál (vers) 65-Mészáros Tamás: Szabad szemmel (tanulmányok). 205-Varga Imre: Ének éneke (vers). 60.­Szebeni Ilona: Merre van a magyar hazám? (szociográfia) 2. bőv. kiad. 240- Oláh János: Nagyítófény (válogatott és új versek). 168.­ Mezey Katalin: Szárazföldi tél (válogatott és új versek). 198-Csanády János: Meotisz (versek). 130,­Labancz Gyula: Hanghoz az arc (versek). 98-Szikra János: Hajlíthatatlanul (versek). 120- Krasznahorkai László: Az urgai fogoly (elbeszélések). 190-Tarbay Ede: 1991 (versek). 109.— Tarbay Ede: Parázs a füvön (versek) 109.— Kornétás. Irodalmi folyóirat 1991. 1-2. összevont szám: 80.­Viszonteladókat és egyéni vásárlókat is szeretet­tel várunk a kiadóban! Széphalom Könyvműhely 1068 Budapest, Városligeti fasor 38. Tel.: 121-1120/75 ÚJ KÖNYVPIAC A magyar könyv állapota Sao Pauloban A magyar könyv hosszú időn - évtizedeken át - a legerősebb, szinte az egyetlen kapocs volt az óhaza és a Brazíliába szakadt ma­gyarok között. A huszas évek második fel­étől Sao Pauloban kezdett kialakulni Dél- Amerika legerősebb magyar szigete. Egyre többen keresték fel a Magyar Segélyegylet könyvtárát, hogy szépirodalmi vagy szakmai könyvet kölcsönözzenek. Ezt a könyvtárat az akkori magyar kormány ajándéka hozta létre azzal a szándékkal, hogy az új, választott hazájukba érkező magyarok áthidalhassák a nyelvismeret hiányából adódó nehézségeiket. A Segélyegylet statisztikái szerint a harmincas évek derekán több százra is felment a havonként kikölcsönzött könyvek száma. A Segélyegylet könyvtára mellett magán kölcsönköny­vtárak is működtek, elsősorban magyar nyelvű bestsellereket forgalmazva. A második világháború utáni időkben, amikor sok ér­telmiségi pályán mozgó magyar érkezett Sao Pauloba, több magyar könyvkereskedés is létesült, köztük a legje­lentősebb, s mind a mai napig működő a Livrarian. Landy Ltda volt. Amikor Landy Dezső 1950-ben megérkezett Sao Pauloba, s megnyitotta könyvkereskedését, útitarsolyában komoly kiadói és könyvkereskedői tapasztalatot hozott magával. Nevéhez fűződik az Officina Könyvkiadó 1932- es alapítása, mely művészeti tárgyú könyveivel és kétnyel­vű klasszikusaival jelentős pozíciót harcolt ki magának a két háború közötti magyar könyvpiacon. Landy Dezső gondozásában jelent meg a Szép Szó című folyóirat is (egyik belső munkatársa József Attila volt), s ő adta ki az első magyar Villon-kötetet is Faludy György fordításában. A rendkívüli műveltségű szakember könyvkereskedése szépen prosperált. Landy Dezső kiváló érzékkel állította össze a Magyarországról és az emigráns könyvkiadóktól megrendelendő könyvek listáját. A Landy könyvesbolt a Sao Paulo-i értelmiségi magyarok kedvenc találkozóhelye lett. A kommunista diktatúra éveiben, amikor az anyaor­szág és a diaszpóra között a kapcsolat szinte teljesen megszűnt, a magyar könyv volt az a keskeny bürü, melyen át a magyar szellem még áramolhatott. A könyvesbolt látogatói politikai, világnézeti, ízlésbeli hovatartozásuktól függetlenül megtalálhatták, amit kerestek. S ha a keresett könyv nem volt meg a polcon, Landy Dezső a jó kereskedő gondosságával a lehető legrövidebb időn belül beszerezte azt. A könyvesbolt időnként kényes diplomáciai feladatot is ellátott. Többször előfordult, hogy a Magyarországról érkezett (még a politikailag nem kompromittált személy is) csak úgy tudott kapcsolatba lépni az itteni magyarokkal, hogy Landy Dezső ajánlkozott házigazdának, s a könyves­bolt neutrális környezetében nyugodtan találkozhattak a magyarországi szellemi emberek az érdeklődő Sao Paulo-i magyarokkal. Itt mutatta be például nagyszerű Madách­­fordítását Rónai Pál, a kiváló műfordító is. A nyolcvanas évek második felében a könyvkereskedés magyar forgalma kezdett csökkenni. A magyar könyvfor­galom esését Landy Dezső azzal pótolta, hogy angol és német nyelvű kiadványokat kezdett üzletpolitikájának homlokterébe állítani. Érdemes megkísérelni az elemezést, mi okozta ennek az évtizedeken keresztül virágzó üzletágnak a hanyatlását. A magyar nyelvű szakkönyvek eladásának a csökkenését elsősorban az, hogy a bevándorlók megtanultak portugá­lul, s az egyre javuló brazil könyvkiadás már ki tudta elégíteni szakmai érdeklődésüket. A szépirodalom olvasó­tábora még egy ideig kitartott, mert a felnőtt korban kiván­doroltak számára a magyar nyelvű szépirodalom nyújtotta élményt nem tudta pótolni a később megtanult nyelven való olvasás. Az itt születettek és itt felnőtt fiatalok viszont már a magyar szépirodalmat olvassák nehezen. Az idősebb korosztály olvasókedvét az is limitálja, hogy nem tartottak lépést az otthoni irodalom fejlődésével, s többen közülük irodalmi érdeklődésükben is megálltak abban a korban, amikor Magyarországról eljöttek. Ezek számára a magyar irodalom klasszikusai: Jókai, Mikszáth, Gárdonyi, esetleg Móricz jelentette az irodalmi élményt, s Passuth, Szabó Magda, Moldova vagy pláne Konrád vagy Mészöly sose jutottak közel hozzájuk. Ez az olvasótábor, mely a magyar könyveket vette és kikölcsönözte, kiöregedett, részben kihalt. A másod- és harmadgenerációhoz tartozó magyar leszámlázók nem olvasnak magyarul. Még azok sem, akik viszonylag jól beszélik a mindennapi magyar nyelvet. S bár egy bizonyos magyar kulturális ismeretanyaggal ren­delkeznek, egy könnyű fajsúlyú magyar regényt is nehezen olvasnak el. A helyi viszonyokat jól ismerők véleménye szerint az itt született, ma húsz-harminc éves korba tartozó magyar leszármazottak között alig van tíznél több, aki hajlandó és képes magyarul olvasni. S félő, hogy az utánuk következő korosztályokban még ennyi sem lesz. Landy Dezső 1990-ben bekövetkezett halála után az üzlet vezetését leánya, Landy Veronika vette át. Az ő gondjait az is fokozza, hogy nem rendelkezik azzal a gazdag irodalmi ismerettel, amivel a megújult magyar könyvkiadás dzsungelében tájékozódhatna. Ugyanakkor időközben a magyar könyv, mely évtize­deken keresztül nívós tartalma és szép kiállítása ellenére viszonylag olcsó volt, erősen megdrágult. Ha ehhez hoz­zászámítjuk a valutáris problémát, a magas szállítási költ­séget, az importálással járó huzavonát -, akkor a magyar könyv drágább lesz, mint a hasonló kiállítású brazil vagy más nyelvű kiadvány. A fent felsorolt nehézségeknek kö­szönhető, hogy amíg a hatvanas-hetvenes években a Sandy könyvkereskedés összforgalmának több mint negyven szá­zalékát tették ki a magyar könyvek és folyóiratok, ez az arány ma alig éri el a tíz százalékot. Reméljük, hogy a Sao Paulo-i magyar könyvpiac zsu­gorodása nem jelenti egyben a magyar közösségi élet lemorzsolódását is. Mint fentebb elmondottuk, hosszú év­tizedeken keresztül a könyv volt úgyszólván az egyetlen kapocs, mely a Sao Paulo-i magyart az óhazához kötötte. Ez a helyzet ma megváltozott. A gazdasági kapcsolat meg­élénkült, egyre több magyar származású fiatal megy haza, ma már nem csak tanulni, hanem dolgozni is. A kétoldali rokonlátogatások szaporodnak. A hazajárók és a kilátoga­tók csomagjaiban nyugodtan meglapul néhány jó könyv, amit az otthoni, egyre terebélyesedő könyvpiacon vásárol­tak. Az optimisták bíznak abban, hogy a magyar szellem pislákoló tüze még jó ideig nem alszik ki Sao Paulo-ban. Sao Paulo, 1992. november Tóth László 2­ ­ifTOLÓGIA KIADÓ A Lakitelek Alapítvány-Antológia Kiadó gondozásában megjelent köny­vekből az alábbiak kaphatók még: Lakitelek 1987. A Magyarság esélyei. A tanácskozás hiteles jegyzőkönyve 260,­Tollas Tibor: Hazafelé (válogatott versek). 2. kiad. 230,­ Yves de Daruvár 260,­Szigethy Lehel: Donon innen, Donon túl 260,­ Kácsor László: Bogrács és nyárs a vízparton 140,­Gelencei orvoslókönyvecske (XVIII. századi kézirat a mai használatos nyelvre átírva 123.­A következő könyvek előjegyezhetők: Katonák. Veszteségi lajstrom a második világháború keleti frontján elesett, sebesült, eltűnt hadifogságba esett magyar honvédekről. 1941. januártól 1992. júniusig. I-II. köt.egy kötet: 880.­­Gerencsér Miklós: Vörös könyv 1919 450,­Sorsok. Válogatás a paraszti önéletírók pályázat anyagából. I-II. köt. A következő könyvek megjelenése várható: Juhász László: Barangolás a magyar múltban. Válogatás a Szabad Európa Rádió történelmi sorozatának XX. századi anyagából Banos János: Jelentés a Don-kanyarból Kiss Dénes: Ötnyelv - nyelveS Csepelyi Rudolf: Fényben, magányban, mélyben (válogatott versek) A könyveket egyéni vásárlók a Lakitelek Alapítvány-Antológia Ki­adó címén utánvéttel rendelhetik meg: 6065 Lakitelek, Pf. 40. Viszonteladók jelentkezését az alábbi címen várjuk: Antológia Kiadó, 6065 Lakitelek, Felsőalpár 3. Tel./fax: (76)342-182 ÚJ VÁLASZTÉKKAL, ÚJ SZOLGÁLTATÁSOKKAL Önt is várja a KÖNYVESHÁZ! A legújabb könyvek és hanglemezek Műsoros videokazetták Gazdag félárú választék és idegen nyelvű importkönyvek árusítása, illetve beszerzése magánosoknak és közületeknek! KISKERESKEDŐKET ÉS VISZONTELADÓKAT KISZOLGÁLUNK! Ha könyvet keres, keresse a KÖNYVESHÁZBAN! Budapest XIII., Váci út 19. Telefon: 129-7987, 131-5100/176 .

Next