Új Látóhatár, 1969 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1969 / 1. szám - Molnár József: Egy könyv sorsa

körülmények között a megjelentetett könyv sorsa csak anyagi szem­­pontból érdekli, a kritika hidegen hagyja. Ha egy könyv körül vihar keletkezik, annál jobb: a szenvedélyes viták felkelthetik a könyv iránti érdeklődést. Így járt az Aurora Kiadó Gombos Gyula könyvével: az utolsó példányig elkelt s már a második kiadást készítjük sajtó alá. Mint kiadónak tehát minden okom meglenne az örömre, hiszen az emigrációban a második kiadás fehér holló. Ha most mégis beleszólok a vitába, teszem ezt két okból. Egyrészt, mert nemcsak a könyv kiadá­­sáért, hanem bizonyos mértékig megszületéséért is felelősnek érzem magam. Ugyanis Fenyő Miksának 1958 decemberében Szabó Dezsőről tartott előadása 3­4 után New York­ban én biztattam Gombos Gyulát, hogy írjon egy tanulmányt Szabó Dezsőről az Új Látóhatár számára. A kért tanulmányból könyv kerekedett, amelyből három fejezetet négy részletben közöltünk is a folyóiratban­­, s végül 1966 elején az Aurora gondozásában kiadtuk a teljes művet is. Mint a könyv szerény inspirá­­tora nem hagyhatom tehát szó nélkül a szerzőt ért bántalmakat, és a fejére szórt igaztalan vádakat. Másrészt összegyűjtve a kritikákat, ellen­­állhatatlan szükségét éreztem annak, hogy a nyilvánosság előtt mutas­­sak rá Gombos kritikusainak — enyhén szólva — szokatlan módszereire. Már a könyv megjelenésekor előre látható volt, hogy szenvedélyeket fog felkavarni: felfakaszt régi sebeket, csatasorba állít régi ellenfeleket. Aki Szabó Dezső kontroverz egyéniségét választja könyve témájául, annak ezzel számolnia kell. Számoltunk is. De hogy a rejtett indulatok­­nak, gyűlölködő hajlamoknak, elfogultságoknak hirtelen föltörő mély­­tengeri áramlásai a leggátlástalanabb denunciációkba torkollanak a szerző ellen, még mi sem hittük. Az első kritikák ugyanis — mint emlí­­tettem — nem a sajtóban, a nagy nyilvánosság előtt zúdultak a szer­­zőre, hanem gondosan rejtve, hátulról a legkülönbözőbb hatóságok és szervezetek irodai helyiségeiben. Feljelentések érkeztek Gombos Gyula ellen: a munkahelyére, az amerikai bevándorlási hivatalhoz, az FBI-hoz, az amerikai újságíró szervezethez — amelynek tagja —, az amerikai Antidiffamation Leagehez, és valami egészen különös denunciáns logika folytán még az amerikai külügyminisztériumhoz is. Régi emigráns, sőt mondhatnánk magyar betegség ez. Szinte alig akad Nyugaton élő író vagy szerkesztő, akit ezek a suttyomó kritikusok ne jelentettek volna föl. Zilahy Lajos regényt írhatna amerikai tragédiájáról. Az Új Látóhatárnak mind a két szerkesztője órákig beszélhetne a névtelen feljelentéseket követő meghurcoltatásáról, országhatárokon való feltartóztatásáról. A Gombos Gyula elleni denunciáns hadjárat azonban a nyilvánosság előtt is folytatódott, előbb csak névtelen körlevéllel, aztán már névvel jelzett írással is. Egy-két évvel ezelőtt emigráns közéleti személyiségek, lapok 3 Látóhatár, München, 1959. 1. sz. 4 A senki földjén, Új Látóhatár 1960. évf. 177-185. 1. és 289-504. 1. — Szabó Dezső a regényíró, Új Látóhatár, 1964. 289–295. — Szabó Dezső utolsó napjai, Új Látóhatár, 1965. évf. 51-57. 1.

Next