Új Látóhatár, 1972 (15/23. évfolyam, 1-6. szám)

1972 / 1. szám - Kibédi Varga Áron: Szerkezet és jelentés Krúdy regényeiben

Kibédi Varga Áron Szerkezet és jelentés Krúdy regényeiben I. Sokan azt hiszik, minden írót legenda kell, hogy övezzen. Nincsen író romantikus dicsfény nélkül. Krúdy esetében sajnos éppen az a baj, hogy túl sok a legenda. Hány helyen olvashatunk arról, hogy érettségije előtt már kilencven novellája jelent meg, hogy szerette a bort, sokat párba­jozott, megpofozott és kidobott egy osztrák tisztet a kocsmából stb. Aki végigolvassa türelmesen Tóbiás Áron vaskos kötetét,1 2 3 rengeteg ízes anekdotát tud meg, sokszor ugyanazt az anekdotát hallhatja különböző változatokban, csak éppen Krúdy igazi világát, műveinek mélységét és értelmét nem ismeri meg. Ha könyv nem is sok, de annál több cikk és tanulmány jelent meg eddig róla, ezek nagyobbrészt azonban felületesek vagy vitathatók. Még legnagyobb íróink is gyakran félreértették, vagy tévesen interpretálták Krúdyt. Mit kezdjünk például Németh László kijelentésével, hogy Krúdy­­nál „sok a zamat, de nincs mélység"?“ Vagy mit szóljunk a Krúdy-mű ismeretében Kosztolányi Dezső ama megjegyzéséhez, hogy írónk „kímélő kézzel nyúl emberekhez és korokhoz — csendesen és félénken" ’ ? Könnyű megszámolni azt a néhány írást, amely valóban fényt vet a Krúdy oeuvre-re: ide tartoznak Kellér Andor és Füst Milán emlékezései, Sipos Gyula francia nyelvű, a közeljövőben megjelenendő rövid cikke, valamint Cs. Szabó László tanulmánya.­ Mindebből az következik, hogy a Krúdy-kutatás kezdetén állunk, a Krúdy-mű jelentőségének fel­mérése még nem történt meg. Mik a teendők? Első pillanatban azt hihetnők, a legfontosabb feladat Krúdy helyét kijelölni az irodalomtörténetben: mennyiben romantikus é­s különc, nosztalgikus hőseivel, regényeinek szétfolyó, ironikus szer­ . Tóbiás Áron: Krúdy világa (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest, 1964, 730 o.) . Szabó Ede könyve is elsősorban az író életével és jellemével foglalkozik (Krúdy Gyula alkotásai és vallomásai tükrében, Szépirodalmi, 1970). 2 Németh László, Kiadatlan tanulmányok, 1. kötet (Magvető, 1968), 90. o. 3 Kosztolányi Dezső, Írók, festők, tudósok (Szépirodalmi, 1958), 2. köt., 69. o. 4 Cs. Szabó László és Kellér Andor írása Tóbiás Áron könyvében található, Füst írása a szerző Emlékezések és tanulmányok c. kötetében (Magvető, 1956). Sipos Gyula tanulmánya a párizsi „Encyclopaedia Universalis"-ban fog megjelenni.

Next