Új Látóhatár, 1983 (34. évfolyam, 1-4. szám)

1983 / 3. szám - GOMBOS GYULA HETVENÉVES - Boros Lajos: A Bolyai Kollégium

úgy, mint az internacionalizmus kifejezést. „Az emberi szótár leg­­tiszteletre méltóbb szavai — folytatja Szabó Dezső — egyszersmind a leggyalázatosabbak. Mert ezekkel éltek vissza a leginkább. És minden visszaélés milliókra és milliókra jelentett halálos végzetet." Alaptalan tehát az az erőlködés, amely már a Bolyai Kollégiumot is az egykori magyar kommunisták sikeres munkája eredményének szeretné elkönyvelni. Az igazság az, hogy az akkori ideológiai cso­portok — a nyilasok éppen úgy, mint a kommunisták — irigykedve és gyanúsan szemlélték kezdeményezésünket. Mindkét oldalról meg is kísérelték a beférkőzést, ám a körünkben kialakult eszmei köve­telmények: hűség a magyar néphez, békesség minden más néppel, függetlenség minden más létező szervezettől, olyan erőt adott ne­künk, amelyet nehéz volt áttörni. A Bolyai Kollégiumról időközben Magyarországon megjelent visszaemlékezések némileg tévesen állítják be a Turul Szövetséghez való viszonyunkat. Nem tagadják, hiszen nem is tagadhatják, hogy jogilag ennek keretében alakultunk meg, ám nagy vigyázatossággal hangsúlyozzák, e szervezettől nem kaptunk anyagi segítséget. Mint a kollégium alapító igazgatója tanúsítom, hogy az induláshoz is, meg a fenntartáshoz is a Turul Szövetség gazdasági vezetője, Sze­keres János rendszeres financiális segítséget nyújtott. Mi több, ami­kor már más intézményektől is jutott számunkra adomány, ezeket jómagam, mint a kollégium igazgatója, a Turul Szövetség Bolyai Kollégiuma nevében fogadtam el. Szekeres más segítséget is nyúj­tott : szinte korlátlanul látott el bennünket a Magyar Államvasutak által a Turul Szövetségnek kiutalt vasúti szabadjegyekkel. A kollégiumi munkánkról, eredményeinkről, távolabbi terveink­ről a Magyar Élet 1941. januári számában megjelent írásomban így számoltam be: EGYÉVES A TURUL SZÖVETSÉG BOLYAI KOLLÉGIUMA Egy éve, hogy a Magyar Életben felvetődött egy 500 személyes paraszt­kollégium felállításának terve. Ebben nagy vonásokban arról volt szó, hogy a magyar vezető társadalmat meg kell újítani és ez csak a parasztságból ki­termelt új népi értelmiséggel lehetséges. Ugyanebben az időben igen nagy port vert fel a „kitűnőek iskolája" gondolata is. A rádióban egymást követték az ilyen témájú előadások. A sajtó is igen nagy figyelemmel kísérte. A parasztkollégiumra is elég szép számmal felfigyeltek, igaz, hogy sok­kal kevesebb nyilvánosságot kapott, de annál komolyabbat, amint majd az alábbiakból kitűnik. A kitűnőek iskolája megint szőnyegre került. Az Eötvös Kollégium növendékei részére pályzatot tűztek ki a kitűnőek iskolájáról. Ennek eredményeit a napokban hirdették ki és közölték a nyilvánossággal. Az első két tételt Sülé Jenő és Balázs János dr. nyerte meg. Mindkét tétel a kiválasztásról szól. Süle Jenő azt vizsgálja meg, hogyan lehetne a kiválasz­tást úgy irányítani, hogy az alsóbb néposztályok gyermekei részére is szabad

Next