Új Látóhatár, 1986 (37. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 2. szám - FIGYELŐ - Szabó T. Ádám: Vallomástétel
stílusjegyei és tartalma nyomán könnyen ráismerjünk a „kipellengérezett" szerzőre. Bár általánosítani nem lehet, de a „parodizálhatóság" inkább irigylésreméltó tulajdonsága egy költőnek, mint sem. „Van igazi hangja", mondaná az ilyenre az angol. Végül pedig az utolsó próba: a maradandóságé. Tudvalévő, hogy sokan Karinthy így írtak fi-jéből szerezték első Ady és Babits ismereteiket. Minél nagyobb a költő, annál kitűnőbb lehet a szatíra. Nem Máté hibája, hogy Babits és Ady vagy József Attila méretű költővel sem idekint sem „odabent" nem találkozhatunk. Ha lehet, Erdély mai magyar lírája a legegységesebben színvonalas magyar költészet. Épp ezért érdemes volna lándzsavégre tűzni az erdélyieket. Végesvégül pedig még egy dolog. Máté könyve kacagtató és nevettető olvasmány, de ugyanakkor gondolatébresztő is. Mi lenne, ha valaki összeállítaná az Amiről nem beszélünk témák kisantológiáját? (Ilyen, otthon, a forradalom, az oroszok, idekint a lapszerkesztők önkritikája stb.). Legeslegutolsó gondolatunk pedig az, hogy a Csonton kutya Máté Imre harmadik verseskötete, nem rosszabb az első kettőnél. Dicséretes, hogy önmagát is láttatja a Görbe Tükörben. Kabdebó Tamás Vallomástétel Dumitru Martinas: Originea ceangailor din Moldova (A moldvai csángók eredete), Editura stiintifica si enciclopedica, Bucuresti 1985, 206 l. Ennek az igen szép kivitelű, gazdag színes képanyaggal rendelkező munkának szerzője saját bevallása szerint moldvai csángó. Buteán született 1897. május 11-én és Buzauban halt meg 1979. február 3-án. (Mint e születési és halálozási hely is jelzi, moldvai román környezetben nevelkedett.) Megismerte a csángók életét, s iskolázottsága révén alaposan megismerkedett a románok nyelvével és kultúrájával is. Ha jól körülnézünk a magyar közéletben, irodalomban és történelemben, nem egy olyan íróval, költővel és hadvezérrel (no meg hétköznapi emberrel) találkozunk, aki származása ellenére büszkén vallotta, s vallja, hogy ő márpedig magyar, s ha kell „karddal és pennával" is megvédi a magyarságot. A költő Zrínyi Miklós családjában még az idő tájt ez a mondás járta: „jó horvát, tehát jó magyar!". Martinas könyve tudományos igénynyel megírt lélektani regény, vallomástétel egy moldvai csángó katolikus emberi és kulturális hovatartozásáról. Petőfi írta: „Ha nem születtem volna is magyarnak, E néphez állanék ezennel én." Dumitru Martinas könyvét így kell megítélnünk, s mint mélylélektani vallomástétel igen érdekes olvasmány. Két nagy és több kis részre oszlik: I. Történelmi aspektusok, II. Nyelvészeti aspektusok. A történelmi rész a csángók vitatott erede-