Új Magazin, 1934 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1934-08-01 / 8. szám

JEGYZETEK KÖNYVEKRŐL KOMOR ANDRÁS: R. T. (Pantheon kiadás.) A Részvénytársaság egyetlen napja — történés nélküli törté­net — izgalom nélküli izgalom. Az R. T. géptestében jelenték­telen csavar, szög, huzal, a hivatalnok, de ha egyik kiesik be­lőle, vagy nincs előírásosan megolajozva, a gép exploded, szét­hull. Él a fal, a salter, a főkönyv, a „beteg“ és rabszolga, („tetsz­ élő“) az Ember, legelsőrangú miliő és jellemrajz. Kom­merte úr, Mezei, Bonis úr, Walter úr, Sárika, és a két gyerme­kes családanya, aki a Bella „kisasszony“ névre hallgat és a többiek mind kabinet-figurák. Hivatalnokok viszonya és iszonya, vagy szerelme a munkához, egymáshoz, alantasaikhoz, felette­seikhez és a VEZÉRHEZ! Tragikomikus írás, egyhangúsága izgalmasabb egy Wallace könyvnél, ajánljuk hivatalnoknak és nemhivatalnoknak egyaránt. (Tábori Terka.) Az ebben a rovatban rendelkezésünkre álló tér kevés ahhoz, hogy olyan könyvekkel, amelyeket érdemeseknek tartunk arra, hogy jót vagy rosszat írjunk róluk, érdemben és kimerítően foglalkozhassunk Mégi hasznosak lesznek a közölt objektív jegyzeteink, mert olvasóink a néhány sorból megérezhetik a könyv lé­nyegét és hajlamuk szerint választhatnak. L. F. CÉLINE: UTAZÁS AZ ÉJSZAKA MÉLYÉRE (Nova kiadás.) „Voyage au bout de la nuit“ címmel jelent meg Luis Ferdi­nand Céline-nek ez a mélyen francia regénye, amely egy nagyon elhagyatott, sorsüldözött, az élet kegyetlen viharában hányódó lelkű ember különös kalandozásait tárja elénk. Az írót csu­pán kiforrott, tökéletes fantáziája vezette át ezen a teljesen képzelt utazáson, szerte a világban s egy város homályos siká­toraiban. Hangja keserű, lázadó a könyörtelen sorssal szem­ben. Alakja életének egyes állomásában megelevenedik a szerző életének minden rétege, a külvárosai rassz típusa, a tanult orvos egyénisége, valamint az irodalmár csiszolt stílusa. A francia irodalmi körökben tavaly világhírű lett ez a regény. A fordítás nehéz munkáját Hevesi András végezte. ( Zsitvay.) IRODALMI RÁKFENE: SÁTOROS ÜNNEP A KÖRÚTON ÉS MIEGYMÁS... Lantos Adolf és Lantos Kálmán urak nagy sátoros ünnepet rendeztek az alka­lommal,­­hogy hivatalosan ,,Könyvnap’' volt Budapesten. Ezt az „ünnepet?­ meg is értjük, mert ez tényleg ünnepnapot je­lent számukra, hiszen ők a rákfenéi a ma­gyar „Könyvnap“-nak, akik évek óta tel­jesen kisajátították maguknak az iroda­lom pirosbetűs ünnepét. A nagy magyar közönség és a könyv­­kereskedelem fogcsikorgatva tűri Lan­tosék uralmát, ámbár évek óta nemcsak suttogásokban, hanem nyílt­­harcokban is kirobbant az ellentét a könyvkereske­delem és Lantosék között. Lantosék hódító hadjárata tulajdon­képpen a háború utáni zavaros időkben kezdődött. Előzőleg a „Huszadik szá­zad’­ című lapot adták ki és ezzel a bal­oldali orgánummal megszedték magukat annyira, hogy most már jobboldali üz­letekkel kezdtek foglalkozni. A felvidék elszakadásakor felismerték az elszakított magyarságban rejlő óriási üzleti lehetőséget és rávették dr. Kéri Szántó Andort, a Magyar Könyv­kiadók E­gyesül­etetének elnökét, hogy Pozsonyban alapítsanak egy hiva­talos magyar könyvterjesztő, helye­sebben bizományi vállalatot. Kéri Szántó­ — akinek korrektségéhez és puritánságához nem fér kétség, nem lá­tott mást, mint óriási jelentőségű propa­ganda-szolgálatot, a magyar könyv és a magyarság érdekében — beleegyezett, így alakult meg a Comenius könyvterjesztő vál­lalat, igazgatója egy Bezdeg nevű cseh­szlovák ember volt, de a spiritus rectora, Lantos Adolf. Lantos Kálmánt küldte fel Adolf úr Pozsonyba, ahol Kálmán a leg­­blődebb baklövéseket követte el. Nem dol­gozott terv szerint, hanem ide-oda kapko­dott és a magyar könyvkiadók és zene­műkereskedők kétségbeesve látták, hogy Bármilyen KÖNYVET ~T­-fp­j-fpy gyorsan szerez be " . Ferdinánd könyvkereskedése a Comenius távolról sem a könyvkeres­kedelem egységes érdekeit szolgálja, ha­nem igenis Lantos úrék által kisajátított egyéni vállalkozássá fajult. Valóságos rémregény az, hogy a Comenius égisze alatt megkárosították, különösen a ma­gyar zeneműkiadókat. (Erre egyébként még visszatérünk.) A Comenius eltérve hivatásától, nem­csak a magyar ügyet szolgálta, hanem az abban az időben megnyíló szlovák isko­lák tankönyveit is kiadta. Valósággal shylocki szerepet töltöttek be Lantosék, mert míg hazafelé a mellüket verték, hogy milyen nagy kulturmissziót töltenek be a magyarság érdekében, addig Csehszlo­vákia felé a cseheknek tettek szolgálatot a szlovák tankönyvek kiadásával. Igazolni tudjuk, hogy Lantos Adolf úrnak egy­szerre két útlevele volt, csehszlovák és magyar. De ezzel korárttsem ért még véget Lan­tos úrék munkássága, mert néhány év­vel a Comenius csúfos bukása után, már újabb üzleteket ..gründoltak11. Először is óriási összeggel a Múzeum körút szám alatt kibérelték az első­emeleti volt ..8 órai Ujság“ szerkesztő­­gocrt­óg kiadóhivatali helyiségeit és Kozma T­alos tervei szerint aukenns termet ren­deztek be. Igen ám de az aukciókhoz könnek is kellenek! Megtalálták Edvi Illés tanár a Technológia volt igazgató­­jának személyében azt a könyvtár tulaj­donost, akinek ritkaságaival meg lehet kezdeni az aukciót. Potom pénzért mi vásárolták ettől a megszorult embertől a nógrádverőcei könyvtárat, amelyben olvani értékek voltak mint például: Di­dergő Balambert Enciklopédia. óriási­­ szakértők szerint ez az Encyklopédia egyedül megérte a vé­telárat. Az aukciókból befolyó pénzen rá­vetették magukat a könyvkiadásra. Kis idő múlva sikerült a „Hermes’-bankot bekapcsolni vállalkozásaikba. És most aztán jön Lantosék igazi élete. A primi­tív könyvkereskedő, aki annak idején Rozsnyai Károly könyvkereskedőnél, mint kifutó fiú kezdte, (Dicséret!) hat­hengeres Mercedes-Benz autón járó ka­pitalista lett. Átvették a Kunossy-nyom­­dát, a Génius könyvkiadót és néhány év múlva óriási veszteséggel felszámolt a Lantos család­ot, azonban a kontót a „Hermes“ bank fizette. Úgy látszott, hogy egy darabig csend lesz, hisz csúfosan meg­bukott a realitások nélkül vezetett üzlet. Lantos Adolf tényleg visszavonult és le­mondott vezérigazgatói és elnöki állásá­ról. De csak néhány hónapi pihenő kö­vetkezett, mert közben szőtték a terveket a megmaradt múzeumkörúti üzletben. Adolf úr úgy látta, hogy ő már levitéz­­lett, tehát a fiát Kálmánt küldte az első vonalba. Lantos Kálmán megmaradt a Genius könyvkiadó igazgatóinak, de ez távolról sem elégítette ki „féktelen ambícióit. A Révai cég felé kacsintgatott, munkába vette célja érdekében­­az ösz­­szes lehető protekciókat és siker is ko­ronázta törekvéseit. Az az üzleti hang, kiadás berkeiben, mert nyegle jampec-sz, amelyet Kálmán igazgató úr meghonosí­tott, szokatlan volt eddig a magyar könyv lusu légkört honosított meg a vállalatá­nál. Hogyan sikerült Lantos Kálmánnak da­cára annak, hogy a Genius könyvkiadó másfél millió pengőt fizetett rá az ő ál­dásos működésére , a Révai cég nyakába varrnia magát, azt következő cikkünk­ben írjuk meg! Mindenesetre annyit előre is jelezhe­tünk, hogy a kiadó cég egyik írójának sincs akkora fantáziáj­a, hogy ezt a hi­hetetlen történetet megírhatná. (—) 26

Next