Uj Magyar Munkás, 1940 (1. évfolyam, 1-31. szám)
1940-06-01 / 1. szám
eddig a 20 munkásnál többet foglalkoztató üzemekre történt meg, éppen a nagyobb vállalatok fokozottabb teherbírása folytán. A munkaadókra kivetett hozzájárulások összege az első évben mintegy 14 millió pengő volt. Ugyanezen idő alatt gyermeknevelési pótlékot 125.000 munkás élvezett, összesen 245.000 gyermek után. A gyermeknevelési pótlék további életbeléptetése és fejlesztése kétségtelenül szükséges és mihelyt annak alapjait sikerül megteremteni, ezen a téren is további lépéseket fogunk tenni. Az előbbiekben tárgyalt kérdések szabályozása volt a közelmúlt ipari szociálpolitikájában a legnagyobb jelentőségű. A jövő feladatai a már meglévő intézmények továbbfejlesztésében, valamint új intézmények létesítésében jelentkeznek. A továbbfejlesztés szükségére már fentebb is több helyt utaltam. Ami új intézmények létesítését illeti, korai volna végleges formában nyilatkozni. Annyi azonban bizonyos, hogy a magyar kormányzat ipari szociálpolitikánk erőteljes továbbépítésére törekszik. A társadalmi kérdések megfelelő megoldásához azonban nem elég az államhatalom minden erőfeszítése, hanem szükséges az érdekeltek megértése és közreműködése is. A jószándékú, megfelelő színvonalon álló szakirodalom és sajtó ezen a téren sokat tehet. Ezért a most meginduló „Új Magyar Munkás“ újságot is szívből üdvözlöm és kívánom, hogy ebben a tekintetben is hasznos munkát végezzen. A H. M. K. női csoportjának honvédelmi női napja Sashalmon A magyar nők nemzetvédelmi és honvédelmi munkájában tevékeny részt vesz az NMK női csoportja. Legutóbb Sashalmon tartottak nagy érdeklődés és nagyszámú közönség előtt jól sikerült honvédelmi női napot. Az ünnepséget dr. Kokas Ödön ny. min. tanácsos nyitotta meg. Láng Imréné, az NMK szervező tagja a női honvédelmi munka mielőbbi kiépítését sürgette. RegösJózsefné, dr. Kohílda Margit a női lelkiség áldozatosságát és a mindenkori nemzetvédő munkában való részvételt hangoztatta. Dr. Petróczy Miklós főorvos ismertette ezután a véradás fontosságát. Sashalom községi bírája, Major Ferenc ezredes szólalt fel ezután, aki kérte az egybegyűlt közönséget, hogy kapcsolódjék be mielőbb a sürgető női honvédelmi munkába. Az ünnepség Bodor Ákosnénak, a női csoportok országos szervezőjének záróbeszédével ért véget. Pert veszített Va Györki Imre a Törekvéssel szemben Most került a Kúria elé Györki Imre ismeretes pere, melyet a szociáldemokraták hírhedt vezére a pártvezérek és szakszervezeti főkorifeusok vezetése alatt csődbe jutott Törekvés Takarékpénztár és Általános Fogyasztási Szövetkezet, illetve a megbukott intézetek likvidálását végző Pénzintézeti Központ ellen indított. A tönkrement Törekvés Takarékpénztárral kisemberek ezreinek úszott el a pénze és az utolsó pillanatban még megjelent Györki Imre és pusztán önzetlenségből, mint a csődbe került intézet volt jogtanácsosa, egyévi felmondásának megfelelő összeget, 6000 pengőt szeretett volna a csődtömegből megkapni. A Törekvés Takarékpénztár annak idején azzal védekezett, hogy a követelés alaptalan, mert Györki Imre volasem volt az intézet jogtanácsosa és azzal semmiféle viszonyban nem állott. A törvényszék akkor el is utasította a pert és az ítéletet a tábla is megerősítette. A Kúria előtt Györki személyesen képviselte ügyét, de hiába érvelt, hoszszabb tanácskozás után itt is elutasították, megállapítván, hogy keresetének semmi jogalapja nincsen. - Kárpátalja iparosítását kívánja a magyar és mikén munkásság Minimális munkabérekéi az erdei munkásoknak Lesznek-e szociálisabb viszonyok a Latoricánál? A kárpátaljai munkásság és az ottani községek felkérésére a közelmúltban küldöttséget vezettek a miniszterelnökségre Zsindely Ferenc államtitkárhoz, valamint a földmívelésügyi és iparügyi minisztériumhoz, hogy orvoslást kérjenek a magyar és rutén munkásság egyes sérelmeire. A deputációt mindenütt nagy megértéssel fogadták. Illetékes helyen máris több intézkedés történt, hogy a panaszok orvosoltassanak. A földmívelésügyi minisztérium intézkedett, hogy a taracközi erdei, vasút, amely az idén csak kéthetenként akarta a munkásokat munkahelyükre felszállítani, hetenként végezze a felszállítást. Kárpátalja lakosságának nagy sérelme volt, hogy a kincstári erdőkben nem engedték meg a juhlegeltetést. A daputicó kizárására máris intézkedést történt, hogy az 50 évnél idősebb erdőkbe a juhokat kihajthassák. Rendelkezést adott ki a minisztérium, amely szerint a kincstári erdők vadjai által okozott károkat a lakosságnak megtérítik. Induljon meg az iparosítás Ennyi az eddig elért erdemény, de még nagyon sok panasz vár kivizsgálásra és elintézésre. A kárpátaljai magyar és rután munkásság legfontosabb kérése, hogy a Kárpátalján mielőbb induljon meg az iparosítás, amelyet a csehek érthető okokból nagy mértékben elhanyagoltak. Épp ezért a munkások szomorúan látták, hogy a beregszentmiklósi gyufagyárat még a visszacsatolás után is leszerelték, a gépeket az anyaországba szállították, úgy beribb elbánásban fognak részesülni. Hadón mielőbb fel kellene állítani egy nagyobb konzervgyárat. Ez nemcsak a munkások, hanem az állattenyésztők érdeke is. Szociális intézkedésekre van szükség a Kárpátalján A kőrösmezei járásban ugyanis az állatokat csak lábon tudják lehajtani Taracközig, mert a románok az átmenő vasúti forgalomban nem engedik meg az állatszállítást A nagy távolságon hajtott állatok mire Taracközre érnek, 30- 40 százalékos súlyveszteséget szenvednek. A rahói konzervgyár ilyenformán életszükséglet úgy a termelőknek, mint a munkásoknak. Egész Kárpátalja munkássága kéri, hogy a kincstár bonyolítson le jól megszervezett házhely-akciót, mert jelenleg a falvakat körülvevő kincstári erdőkből drága pénzen sem tudnak házhelyet vásárolni. Kérik továbbá, hogy az erdei munkások részére is állapítsák meg a minimális munkabéreket és vezessék be a családi bérrendszert. A közigazgatási hatóságoktól azt várják, hogy ügyeljenek a szociális törvények betartására és Kárpátalján is alakuljon meg a munkaadók, valamint munkavállalók közös ellenőrző bizottsága. A Nemzeti Munkaközpont egyes kérdésekben máris eredményeket ért el és remélni lehet, hogy a magyar kormány, amely eddig is nagy szeretettel gondoskodott a visszatért Kárpátalja népéről, mielőbb teljesíti az összes kívánságokat. ZRÍNYI MIKLÓS GRÓF: „Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók“. hogy Beregszentmiklóson számos munkás kenyér nélkül maradt. Kívánják, hogy a kárpátaljai munkáknál elsősorban ottani munkások dolgozzanak. Fontos volna, hogy Rahón felállítsák a papír- és ládagyárat, mert hiszen az ehhez szükséges nyersanyag a helyszínen korlátlan mértékben rendelkezésre áll. Külön fejezetet érdemel Latorica-érdekeltség ügye. Köztudomású ugyanis, hogy a Latoricánál a cseh időkben, majd egy darabig még a visszacsatolás után is a leglehetetlenebb állapotok uralkodtak szociális téren. A belga, francia és svájci érdekeltségeket túlnyomó részben zsidók vezették, csak kegyetlenül kihasználták a munkásságot és a kétszázezer holdas területen lévő rutén községek szegény népét. Most a Latorica — amelyet egyébként illene már valamely más névre átkeresztelni, — olasz érdekeltség kezébe került. A munkásság joggal reméli, hogy ezek után a Latodéinál is megváltozik a helyzet és a munkások szociálisabb álom UMMSUMWm 1940 stvrmt. Kétezer klencszáz kubikosnak szerzett munkát Nemzeti Munkaközpont A hosszú tél és a későn kezdődő tavasz súlyos helyzetbe sodorta a kubikos munkásságot. A közmunkák országszerte igen lassan indultak meg és a kubikoscsaládok kamrájából már februárban kifogyott az élelem. Ennek a munkásrétegnek súlyos helyzetét mi sem igazolta jobban, mint az a körülmény, hogy már március elején két-háromszáz kilométer távolságból kerékpáron, gyalog, csapatostól érkeztek minden nap azok a kubikosok, akik a NMII-nál kértek munkát és elhelyezkedést. A Népzeti Munkaközpont ettől függetlenül is idejekorán felhívta az illetékesek figyelmét arra, hogy a kubikosság helyzete roszszabbra fordult és ezért szükség van arra, hogy nagyméretű, sok embert foglalkoztató munkáknál dolgozzanak a kubikosok. Vitéz Marton Béla, a Nemzeti Munkaközpont országos elnöke ennek a célnak elérése érdekében idejekorán táviratot intézett vitéz Bonczos Miklós belügyi államtitkár, az árvízvédelem országos kormánybiztosához és kérte, hogy mielőbb szólítsa munkába a Nemzeti Munkaközpont kubikosait. Ezzel egyidejűleg Mester Miklós képviselő, országos alelnök vezetésével a Nemzeti Munkaközpont küldöttségileg járt el a földmívelésügyi és iparügyi minisztereknél, hogy a közmunkák megindítása érdekében gyors és nagyvonalú intézkedések történjenek. A Nemzeti Munkaközpont akciója nagyrészben máris eredménnyel járt, amennyiben vitéz Bonczos Miklós, aki mindenkor szeretettel és megértéssel gondoskodott a kubikos munkásságról, intézkedett, hogy a kubikosok foglalkoztatása mind nagyobb méreteket öltsön. Az árvízvédelmi országos kormánybiztosság jelentős összegeket utalt ki az Államvasutaknak, az árvízvédelmi társulatoknak és községeknek, hogy ezek segítségével megkezdődjön az árvízkárok helyreállítása. A Nemzeti Munkaközpont kubikos szakmai elnöksége hivatalos értesítést kapott, amely szerint 2000 kubikost fognak foglalkoztatni a már megindult és legközelebb meginduló közmunkáknál A kubikos csoportoknak munkába szólítása fokozatosan történik. Mezőtúrról, Gyuláról és Medgyesegyházáról máris elindult az első 150 főnyi csoport. Az Államvasutaknál Vértes főmérnök megértő jóindulata lehetővé tette, hogy szintén sok NMK kubikost állítsanak munkába. A Nemzeti Munkaközpont ezzel ismét hatalmas eredményt ért el, mert az árvízvédelmi kormánybiztosság elsősorban a NMK kubikosait alkalmazza, mint olyanokat, akik nemcsak a munka, hanem a nemzeti gondolat terén is legmegbízhatóbbak. A zavaros európai viszonyok egyelőre akadályozzák azoknak a nagyszabású terveknek megvalósítását, amelyek a kárpátaljai öntözőmű és a taracközi völgyelzáró gát építésével állanak kapcsolatban. Ez azonban korántsem jelenti a tervek végleges elejtését, csupán azt, hogy ezek a munkák esetleg szűkített keretek között fognak megindulni. NYOMTATVÁNYT legpontosabban és legolcsóbban szélít PALÁSTI JÁNOS könyvnyomdája Budapest, VII . Izabella-Cég 3. szám. Telefon: 332—183. Telefon: 332—182. Június végéig meg kell alakítani a gazdasági munkabérmegállapító bizottságokat A legkisebb gazdasági munkabérek megállapításáról szóló 1940. XV. törvénycikket az országos törvénytár május 30-i számában hirdették ki. A hivatalos lap már másnap, május 31-i számában közli vitéz Teleki Mihály gróf földmívelésügyi miniszter 130.000- 1940. számú rendeletét, amely a törvény hatálybalépésének napját június 1-ében állapítja meg és a végrehajtási utasítást is tartalmazza. Ennek megfelelően legkésőbb június végéig kell megalakítani a munkabérmegálapító bizottságokat, de remélhető, hogy sok helyen eddig az időpontig már a munkabérek legkisebb mértékét is megállapítják.Ismeretes, hogy általában vármegyei gazdasági munka bérmegállapító bizottságok alakulnak, de a földmívelésügyi miniszter élt a törvényadta felhatalmazással és Budapesten, Debrecenben, Hódmezővásárhelyen, Kecskeméten és Szegeden elrendelte városi munkabérmegállapító bizottságok szervezését is. A Kárpátalján minden közigazgatási kirendeltség területén fog egy-egy munkabérmegállapító bizottság működni. A törvény szerint a munkabérmegállapító bizottságok munkaadó és munkavállaló tagjait egyenlő számban a mezőgazdasági bizottság saját kebeléből választja. Az elnököt és helyettesét a mezőgazdasági kamara jelöltjei közül a főispán nevezi ki. Országos munkabérmegállapító bizottságot is kell alakítani, ennek feladatai: a vármegyei (városi kirendeltségi) munkabérmegállapító bizottság határozata ellen beadott előterjesztés elbírálása; a vármegyei (városi, kirendeltségi) bizottság esetleges mulasztásának pótlása; a földmívelésügyi miniszter jóváhagyásával a munkabérmegállapításra kötelező irányelvek megállapítása. Az országos munkabérmegállapító bizottságba az országos Mezőgazdasági Kamara, valamint más érdekképviseleti szervek küldenek — ugyancsak a paritásos elv figyelembevételével — munkaadó és munkavállaló tagokat. A földmívelésügyi miniszter ezen felül négy érdektelen tagot is nevez ki a bizottságba. Az elnök maga a miniszter, illetőleg helyettese. Eddig csak a napszám és szakmánybérek legkisebb mértékének megállapítására volt törvényes lehetőség. A jövőben a munkabérmegállapító bizottság bármilyen munkabért minimálhat, így a cselédbéreket és a részesbéreket is. Sőt a földmívelésügyi miniszter egyes munkabérnemekre vonatkozóan a megállapítást kötelezővé teheti. A munkavállaló a legkisebb munkabérre vonatkozó jogáról nem mondhat le. Ha kevesebbet kapott kézhez, a különbözetét utólag is követelheti. Aki a legkisebb munkabérnél kevesebbet fizet, kihágást követ el. A múlttal szemben nagy haladást jelent az ellenőrzés intézményes megszervezése is. A gazdasági felügyelőség ellenőrzi, hogy a munkaadók a munkavállalóknak a legkisebb munkabéreket valóban megfizetik-e? Esszel kapcsolatban a földmívelésügyi miniszter már előzőleg 21 vármegyei (közigazgatási, kirendeltségi) gazdasági felügyelőséghez munkaügyi felügyelőt osztott be. KOSSUTH LAJOS: „Eltiport nemzet újjászülethetik, de öngyilkos nemzetre nincs fel támadás’k