Uj Magyar Munkás, 1940 (1. évfolyam, 1-31. szám)

1940-07-27 / 9. szám

6 Béremelés készül a parkettafektető szakmában A parkettfektető munkások bér­mozgalmat indítottak és a legkisebb munkabérek emelése tekint­etében tárgyalások indultak meg. Az Asztalos Ipartestület Parket­tás Szakosztálya több megbeszélést folytatott a munkások vezetőivel. A tárgyalások a béremelés tekinteté­ben eredményre is vezettek és a megállapodást az érdekeltek felter­jesztették a fa- és csontipari leg­kisebb munkabérmegállapító bizott­sághoz. A vidéki helyzet megvizs­gálása alapján kerül sor a végleges bizottsági határozat meghozatalára és közzétételére. Egyes munkaadók a megállapo­dást máris kötelezőnek ismerik el mást­ukra nézve és a felemelt béreket fizetik munkásaiknak. A belga munkások szerint is idejét múlta a szociál­demokrácia Van der Velde, a híres szo­ciáldemokrata vezér utódja, Henri de M­a­n, a többszörös miniszter és lipát király belső munkatársa kiált­ványt bocsátott ki a belga munkás­sághoz. A kiáltványban hangsú­lyozza, hogy a demokrata és parla­mentáris irányzat összeomlása E­u­rópában nem jelent szeren­csétlenséget a munkás­ságra nézve. Felszólítja a mun­kásokat, hogy csatlakozzanak a nemzeti párthoz, mert a szociálde­mokrata mozgalom idejét múlta. Az ország erőit egy egységes pártnak kell összefognia. Pestszenterzsébet­város megkezdte a családi bérek kifizetését Tíztől negyvenszázalékos bérjavítást kaptak a közüzemi alkalmazottak Másfél esztendei szívós és ki­tartó eljárás után, a Nemzeti Munkaközpont közbenjárására a pest­­szenterzsébeti közüzemi alkalma­zottak családi munkabérhez jutot­tak. Pestszenterzsébet megyei város 35030/1939. sz. előterjesztése alap­ján ezeknek a családi munkabérek­nek kifizetését a városi tanács már meg is kezdte. Mindazok a közüzemi alkalmazot­tak, akik a szükséges iratokkal tudták igazolni gyermekeik szüle­tését, gyermekenként és havonként a fővárosnál bevezetett ötpengős gyermeknevelési segélyt kapják. Pestszenterzsébet szociális lelkületű új polgármestere nagyban hozzá­járult ahhoz, hogy a közüzemi al­kalmazottak családjai korszerű gyermeknevelési segélyben részesül­nek. Ezzel a példával Pestszent­erzsébet a pestkörnyéki megyei vá­rosok élére ugrott, mert ezekben a közületekben a családi munkabér­nek egyelőre még csak nyoma sincs. A többi megyei városok arra hivat­koznak, hogy mint közüzemek, ki­vétetnek a miniszteriális rendel­kezések alól. A szegedi példa azon­ban meg fogja törni a jeget és az összes pestkörnyéki megyei váro­sokat Pestszenterzsébet eljárásának követésére fogja kényszeríteni. Az egy évvel ezelőtt megnyitott közüzemi munkabérrendezés kér­dése is eredményes megoldásra ve­zetett, mert­­ Pestszentermisérgeten 10—14 szá­zalékig terjedő munkabérjava­tásban részesültek a közüzemi alkalmazottak. Ezt a példát Budapest székesfővá­ros polgármesterének is figyelmébe ajánljuk, mert az egyre növekvő drágaság következtében a közüzemi alkalmazottak helyzete egyr­e tart­hatatlanabbá válik. ­ Felmondás nélkül bocsátják el az Egyesült Izzó munkásait Nagy megdöbbenést keltett az újpesti gyárak munkássága köré­ben, hogy egyes üzemeknél mind több és több esetben történnek elbocsátások. A munkások elbe­szélik, hogy az elmúlt néhány hét alatt különösen az Izzólámpa rt­­nél emelkedett magasra az elbo­csátottak száma; ezernél több munkást bocsá­tott el ez a vállalat. Az természetes, hogy munka- és esetleges nyersanyaghiány miatt a létszámot csökkenteni kell, ezt a munkásság is megérti. Abban azonban már nem akar és nem is tud megnyugodni a munkásság, hogy minden felmondás nélkül bo­csássák el őket, hiszen nekik ép­pen úgy jár a 14 napi felmondási idő, mint bármely más ipari se­­gédmunkásnak. Ezzel szemben a munkaadók azt állítják, hogy jo­guk van a munkást felmondás nélkül is elbocsátani. A munkások elbeszélése szerint súlyosbítja a helyzetet az is, hogy ez az elbocsátás már csak azért is jog- és törvényellenes, mert a gyárnak őket, mint több éve ott szolgáló alkalmazottakat nem el­bocsátani, hanem fizetéses sza­badságban kellett volna részesí­teni. A munkások közül többen elha­tározták, hogy nem hagyják any­­nyiban a dolgot és a gyár ellen megindítják a bírói eljárást. Az a véleményük — és ez termé­szetes is, — hogy Aschner Lipót és Dávid dúsgazdag vállalata in­kább elbírja az esetleges fizetéses szabadságra, vagy pedig a felmondási időre járó pénz­beli különbség megadását, mint azok a szegény munkások, akiknek esetleg nagy családjuk­kal együtt egyik napról a má­sikra tengetik nyomorúságos éle­tüket. Nincs munkanélküliség a Kárpátalján A kárpátaljai tanácsadó bizottság most tartott ülésén Halász Géza dr. miniszteri tanácsos bejelentette, hogy Kárpátalján jelenleg nincs egyetlen munkanélküli sem, sőt a rahói járásban állandóan 3—4000 főnyi munkáshiány mutatkozik. A III. kerületi szervezet helyi­ségében, Pacsirta­ u. 26. szám alatt a nyári hónapokban a hivatalos órát 7­9-ig tartják. Ezidő alatt a inspekciósok rendelkezésre állnak az NMK tagoknak, tígyes-bajos dol­gokban pedig szerdán, pénteken és szombaton este 1­.09-ig Gaál Kor­nél tart titkári inspekciót. Az építő­­szakcsoport tagjai részére szomba­ton délután 5—7-ig III. kerület La­jos­ utca 7. szám alatt Olasz Már­ton vendéglőjében, a szakcsoport he­lyiségében ugyancsak Gál Kornél tart inspekciót. Magyar munkás A Nemzeti Munka­köz­pont-HÍREI — Országosan szabályozni kell az építőipari munkarendet. Az építőipari bérmegállapító bizottság a munka­adók érdekeltségével együttesen kéri az iparügyi minisztert, hogy az építőiparban a munkarend országo­san szabályzotassék, úgy a munka­adó, mint a munkavállaló jogos ér­dekeinek összeegyeztetésével. A munkarendi szabályozás ölelje fel mind a két részről a felmondás kér­désének rendezését is. — Meg kell fizetni a túlóradíjakat az építőiparban. Egyes munkahelye­ken olyan híreket terjesztenek, hogy az építőiparban a 48 óra munkaidőt felfüggesztették és így egyes mun­kaadó nem fizeti a 48 óra után járó százalékot. Felhívjuk az építőmun­­kások figyelmét, hogy az építőipar­ban sem a napi 8 órát, sem a heti 48 órás munkaidőt nem vezették be, amiért azt nem is lehet felfüggesz­teni. Viszont a 48 órai munkaidőn túl járó százalékot a munkaadó to­vábbra is tartozik fizetni. — Pataky Imre: Álomszekéren. (Athenaeum.) Pataky Imre, ez a te­hetséges író ebben a művében eddigi munkáitól eltérően nemcsak a lélek­kel, hanem a lélek, a test, a boldog­ság és a munka viszonyából születő emberi élettel foglalkozik. A fiatal írógárdától nem várt mértékben el­fogulatlan és tisztán látó minden gondolata, minden sora, minden vé­leménye. „Az élet munka, boldogság és boldogtalanság, de mindig álom, amit az egyén a­­aróságtól függet­lenül, de azért örök realitásokon fel­építve szolgál”. Ez a pár szó jel­lemzi Pataky Imrének, ennek a fia­tal nemzeti írónak legújabb kötetét. Ez a mű alkalmas arra, hogy az ember idealizmusát és a munkába vetett hitét visszaadja, illetőleg el­mélyítse. Cs. — Debrecenben ezerszázan jelent­keztek honvédelmi női szolgálatra. Debrecenben a NMK helyi szervezete hatalmas mozgalmat indított az ön­kéntes női honvédelmi munkaszolgá­lat kifejlesztése érdekében. A jelent­kezések páratlanul szép eredménnyel végződtek, mert Debrecenben 1100 személy, jelentkezett. Ezek közül kétszázhúszat különböző okok miatt vissza kellett utasítani. A munka­szolgálatosok már meg is kezdték működésüket, s amikor a legutóbbi külpolitikai válság kitört, már ered­ményesen is dolgoztak több helyen, ahol a NMK szervezete őket mun­kába állította.­­ Az N. M. K. ifjúsági és női cso­port jól sikerült kirándulást rende­zett a csömöri strandfürdőre. A ki­rándulásokat minden vasárnap kü­lönböző helyeken megrendezik, ahol a testi és lelki felüdülés közepett, nagyon jól szórakoznak. Érdeklődni lehet az N. M. K. ifj. csoportjánál minden este, ahol minden bajtársat és bajtársnői szeretetel várnak.­­ A pestszentimrei ifjúsági cso­port július 17-én tisztikarválasztó közgyűlést tartott, melyen Fodor Lászlót választották ifjúsági el­nökké. A közgyűlésen megjelent Bodor Ákosné és dr. Duronelly László központi ifjúsági ügyvezető, aki részletes munkaprogramot adott a csoportnak. Jelen volt Szabó Ti­bor, a budapesti ifjúsági csoport el­nöke is, aki az egyes ifjúsági cso­portok baráti együttműködéséről be­szélt.­­ A budapesti központi ifjúsági csoport július 25-én, augusztus 1-én és 8-án irodalmi előadás sorozatot tart. Előadó Kovács István. Az elő­adások este 8 órakor kezdődnek, vendégeket az ifjúsági csoport szí­vesen lát. — Kirándulás. A budapesti köz­ponti ifjúsági csoport július 14-én és 21-én egésznapos kirándulást rendezett Csömörre. Hegyi túra, úszkálás, vízipóló, indiáncsata tette kedves emlékűvé a kirándulást. Javult a mezőgazdasági munkások helyzete A Mezőgazdasági Kamara most adta ki júniusról szóló jelentését, amely megállapítja, hogy a mező­­gazdasági munkások kereseti lehető­sége június folyamán javult. Minden munkás talált elhelyezkedést és a munkabérek az előző évhez viszo­nyítva jelentős emelkedést mutat­nak. A kielégítő kereseti lehetőség a magasabb munkabérek, valamint a szociális intézmények fokozatos sza­porítása nagyobb javulást idéztek elő a munkások szociális helyzete­ ■fcÜftJFŰr UD Felügyelet alá helyezte­ a hollandiai marxista szemezeteket A holland országgyűlés nagyjelen­tőségű határozatot hozott, amellyel a szociáldemokrata pártot, a forra­dalmi szocialista pártot, valamint a holland, kommunista pártot biztos igazgatása alá rendelte. Biztossá Rost van Tonningent nevezték ki. Az állami biztos megállapítja első nyilatkozatában, hogy a Hollandiá­ban fennálló marxista pártok osz­tályellenes nézetű nemzetközi kap­csolatait, továbbá a szomszédos Né­metország ellen folytatott nemzet­közi, valamint állandó belső izgatás­ alapján semmiféle biztosítékot nem nyújtanak arra, hogy meg lehessen teremteni a német-holland együtt­működést és meg tudják valósítani a holland munkásság szociális hely­zetének javítását. A holland országgyűlés határoza­tához képest a biztosnak legfonto­sabb feladata az, hogy a marxista pártok kebelében lévő­­ szociális in­tézményeket a munkások megtart­hassák és kiépíthessék. A munkás­ságnak alkalmat kell adni arra, hogy a maga erejéből új vezetésre tegyen szert. Illetékes helyen hozzáteszik, hogy a holland szociáldemokrata munkás­párt és a szakszervezetek képviselői még a háború folyamán Parisban találkoztak és arról tanácskoztak, hogy milyen úton-módon lehetne a semleges országokat a Németország elleni gyűrűbe belevonni. Nyolcmillió munkás­­f­ú dolgozik Németországért A Hitler-Jugend nagyszerű munkája a háború alatt A háború kezdetén tartott reichs­­tagi beszédében a vezér felszólí­totta a német ifjúságot, hogy min­den erővel járuljon hozzá a belső front megszilárdításához. Az ifjú­ság megértette a felhívást és rövid időn belül az összes lehető munka­helyen meg lehet találni a Hitler­jugend fiú és leánytagjait. A Hitler-Jugend, röviden HJ, már a Béke idején is fontos szerepet töl­tött be a gyógynövények, vad­­gyümölcsök és nyersanyagok szem­pontjából értékes hulladékok gyűj­tésével. Az aratáskor mint mezőgazda­sági segédmunkások tették ma­gukat hasznossá. Az ilyen kisebb szolgálatoknak nemzetgazdasági jelentősége elte pillanatra talán csekélynek látszik, de nem szabad lebecsülni, mint ahogy ezt gyakran a meglepően jó eredmények is igazolják. Meg kell gondolni, hogy mégis nyolcmillió fiúról és leányról van szó, akik a számukra kiadott munkát a leg­nagyobb szorgalommal végzik és minden igyekezetükkel azon van­nak, hogy csoportjuknak a leg­jobb teljesítményt és így a si­kert biztosítsák. Ilyen módon az aratási segédmunkálatoknál is — ami 1937 óta a HJ kötelező szolgá­latai közé tartozik — kiváló ered­ményekhez jutottak. delmi búvóhelyek építését és be­rendezését is eltanulják. Éppen így orvosok, mérnökök, ka­tonatisztek és a párt politikai ve­zetői is rendelkezésre állnak az if­júság szakkiképzésében. Aratnak a fiúk és a lányok Tavaly a háború kitörésekor 600 ezer fiú és leány segédkezett az aratás betakarításánál és ezzel szá­mos földmíves és mezőgazdasági munkás helyét töltötték be, akik már a fronton teljesítettek szolgá­latot. A munkabeosztás előtt min­den esetben tekintetbe veszik az életkort és a teljesítőképességet. Az aratási segédszolgálatot is alapos orvosi vizsgálat előzi meg, később pedig állandóan 4000 HJ- orvos ügyel a fiúk és lányok egész­ségére. A feladatok és munkahelyek kiosztása az erre a célra alaposan kiképzett HJ-vezetők felügyelete alatt történik. A HJ-vezetőket kép­ző iskolában háborús tanfolyamokat rendeztek és már a háború első ne­gyedévében 12.000-nél több fiatal vezetőt képeztek ki. A tanfolyamon megismerik, mily módon lehet a HJ a hadsereg és a párt segítségé­re: a légvédelemnél, a tűzoltásban, postaszolgálattal, az élelmiszer­jegyek kiosztásával és már az előbb említett gyógynövények és nyers­anyagpótlás szempontjából értékes hulladékok gyűjtésével. A kiképzés számos esetben szakemberek támo­gatásával történik. Így például a légvédelemhez szükséges ismeretei­ket a légvédelmi liga tagjaitól szer­zik s ezek vezetése alatt még légvé­ 1910 JULIUS 11. A belső front hadserege jelenleg a 1®—18 év körüli fiúkat főleg a katonai szellemre tanítják s ezzel előkészítik a későbbi katonai szolgálatra. A katonaságra elő­készítő kiképzés mellett a világ­nézeti oktatás is fontos szerepet játszik. Legfőbb feladata a katonai szellem ápolásában nyilvánul s kö­zéppontjában áll a „Frontharcosok beszélnek a HJ számára“ c. akció, minek keretében repülők, tengerészek, közlegé­nyek és tisz­te­k az összes fron­tokról , Lengyelországból és a nyugati harcok élményeiről szá­molnak be. Ugyanezt a célt szolgálja a biro­dalmi ifjúság vezetőségétől és a három haderő — vízi, légi és szá­razföldi — vezérkarától nemrég ki­adott „A német ifjúság háborús könyvtára” c. könyvsorozat. Itt is­mert írók legújabb háborús élmé­nyeiket beszélik el. A lányok sem maradnak munkára készség tekin­tetében a fiúk mögött. Előképzett­ségüknek és sajátosságaiknak meg­felelően a vöröskereszt segédszolgá­latában és a sokgyermekes csalá­dok háztartásában nyernek alkal­mazást. Gondoskodnak a dolgozó anyák gyermekeiről, segítenek a kony­hán és a pályaudvari szolgála­tokban. Minden 17 éves leánynak köteles­sége résztvenni egy egészségügyi tanfolyamon, ahol őket elsősorban a légvédelemhez szükséges első­segélyre, a kémiai hadszerekkel való bánásmódra és a lövési­ sebek ápolására tanítják. Ez a „belső" frontnak egyik hadserege, amelyre Németország büszke lehet. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IX., Üllői­ út 19. Csekkszámla száma: 7300. Felelős szerkesztő: MARSCH­A­LKÓ LAJOS. Felelős kiadó: VITÉZ MARTON BÉLA. Kiadja a Nemzeti Munkaközpont sajtóosztály­a. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem­ adunk vissza. A szerkesztőség fogadóórát ta­rt vasárnapi kivételével minden nap délelőtt 11 és 1­0 óv között. Nyomatott a Stádium Rt. körforgógépeim. Felelős: Győry Aladár igazgató. ÚJ MAGYAR MUNKÁS

Next