Új Magyar Muzeum 1/1 (1850-1851)

Történet s rokon - Ipolyi Arnold: Tündérek a magyar ősvallásban

TÜNDÉREK A MAGYAR ŐSVALLÁSBAN. 611 Aleruna tulajdonnevek mellett az Alruna, Alrun jós ördögi szellem, (a Saem. 133. előjövő) Olrün jósnő, és az ó angolszász Burgruna­, parcae furiae, elnevezésekben. A név jelentése magyarázható volna ősjelvi és mythicus óéjszaki, szinte rúnának nevezett, irásmodor­­ból *), miután az irás, följegyzés, hasonlón mint a fonás a végzt-l­ői, parcai hitképzet attribútumaként jő elő. így ismert már a latin my­­thos egy faja Seribundát, ki Tertullian (de anima c. 39.) szerint: a világra jött gyerek születése első hetének utolsó napján tiszteltetett; hasonló hit képzet forog fen a jóskönyves Sybilláról, és a fáták és parcák között az a különbség vétetett észre, hogy míg azok a fari, foLTi?, monda, Sage, ^^pí-től nevezve (Isidorus is f. id. h. §92.: fa­lum dicunt esse quidquid dii efTantur. Fatum igitur dictum a fando i. e. loquendo) a végzetet szóval hirdetik l­emezek írva jelölik és jegyzik (Lersch: Bonner Jahrb. 1813 II. 129.). Hasonlón ily írási cselekvésre magyarázza Grimm (Myth. 378.) az éjszaki nornáknak tulajdonított működést is: Serifan, eredetileg ordinare, és a parcák­­nak brievara , die aufzeichnende, fordítását. Nálunk, mint tudva van, s lejebb tüzetesen tárgyaljuk (1. Szent felvek, irás, XVIII. fej.) egy ily sajátságos,a rúnákkal találkozó, ős és kétségtelenül pogány vallásunk s korunkban keletkezett írásnak tudata s nyoma maiglan fonván; sőt úgy látszik, hogy az annak gyakorlatát és fogalmát tökéletesen kifejező s a rúna szóval szinte rokon hangzatu Rovás szóban ezen ős írás hason régi s eredeti nevét is leírjuk, miután már hún emlékeinkből hason régi Rua, Re­­uva , Róva tulajdonneveket is ismerünk. Valamint töredék hagyo­mányainkban kimerítő s részletekig menő tudósítást senki józanon keresni nem fog, úgy a végzetnői írás képét sem találjuk fel többé, de nyelvünk és a néphit igen is ismerik a ma is divatozó, egykor bizonyára kuruzs, boszorkányi, cselekvés és gyakorlat h­alás,h­atni, nevét; róla mint ilyenről már a Varázsról­ XIV. cikkünkben emlé­keztünk, s megjegyeztük, hogy annak kettős értelme, az ír — *) A rúna szorosabb értelme : tudás, scientia, all-rúna , minden tudó­s: alles wissend, minek természetesen igen közel körébe tartozika az irás, különösen igen titkos értelmet s tudást magokba rejtő rú­nas jelvek. Egy más ónémet­ rúna, köznémet rúne ,a fatörzs is összefüggőleg mutatkozik, miután a rúnák közönségesen ezekbe vé­geztek.

Next