Új Magyar Muzeum 4/1 (1854)

Történet - Gróf Kemény József: Mikó-Újvár emléke

44 • GR. KEMÉNY JÓZSEF: MIKÓ-I­JVÁR EMLÉKE. ÍRTA GRÓF KEMÉNY JÓZSEF­ Szárhegyi gróf Lázár Miklós öcsémnek. Néked köszönheti ezen értekezésem­ eredetét, mert Te­talál az, a ki szives és alapos közléseid által Benkő Józsefünk állítása ellenére engemet az iránt felvilágosított, hogy Mikó-árvára Mikó Ferencnek halála után nem Csikszékre, hanem annak fiára, s öz­vegyére szállott. Ez iránti köszönetemet nyilvánítom tehát, midőn jelenlegi értekezésemet, mely nékem egyébiránt nem csekély kutatást oko­zott, ezennel Néked ajánlom. Fogadd azt szívesen, a mit örömmel tettem. Iram Gerenden sept. 8. 1853. tisztelő barátod Gr. Kemény József. MIKÓ -ÚJVÁR EMLÉKE. Fel- és Al-Csík közepén, mint elválasztó, vagy összekötő ponton fekszik Csík-Szereda városa a két Csík között, az Olt mel­lékén olt, a hol a Szereda patakának, Taploca, és Várdotfalva fe­lől jövő két ágai egyesülnek. Némi kis nevezetessége Csík-Szeredának a közte lévő vár, mely XVII. századbeli oklevelekben „l­ikóvára“, vagy „Mikó-nij­­tóra“ név alatt fordul elő. Mostani formáját tekintve, áll az egy négyszögű várfallal, sánccal, és négy szögletén négy bástyával ellátott emeletes kas­télyból, melyben 1849-ig az első székely gyalog ezred tisztjei lak­tak. Távairól tekintve jól mutatkozik ugyan, de közelebb menve a régi hajdankornak tupusa rajta épen nem látható. A vár minden inkább mintsem erősség. Megerősítésében és építményeiben sem­mi stíl, semmi hadtudományi előszámitás. — De mind e mellett is első eredetére és építőjére nézve azt merem erősíteni, hogy ezen vár a XVII—dik század elejénél (a mikoron tudniillik ,,Mikó-újvá­­rának‘‘ kezdetett neveztetni) sokkal, és igen is sokkal, régibb. De mindazát épen nem célom e várnak eredetét dák, vagy romai időkre felvinni, s még pedig azért, mivel azonkori létező-

Next