Új Magyar Muzeum 4/2 (1854)
Mathem. és Természettudományok - Szabó József: Földtani tájékozások. I. Földünk szerkezete
MAGYAR MUZEUM. IV. ÉV. JULIUS. 1854. VII. FÜZ. FÖLDTANI TÁJÉKOZÁSOK. SZABÓ JÓZSEFTŐL. I. FÖLDÜNK SZERKEZETE. Csekély figyelem kell ahoz, hogy meggyőződjünk, miszerint földünk látható része többféle könevekből áll. Ha tapasztalatokat gyűjtünk, összehasonlításokat teszünk s fokonként átalánosítjuk észleleteinket, megszülemlik bennünk a fogalom : földünk szerkezetéről. Valóban ha magasról néznénk le, itt homokot, ott meszet, egy helyen gránitot, másutt bazaltot, lávát, itt agyagot, amott kovaföldet, szóval, legkülönfélébb föld- s könemeket látnánk, melyek csupán fölületesen tekintve, mint mozaik darabok veszik ki magukat egy folytonos egészet képezők. Midőn bejárunk valami vidéket, ezen különbséget szinte észre vehetjük. Van azonban még más kutatásmódja is a geológnak , s ez , midőn fölülről lefelé hat. Minden kutásás , minden fúrás, aknamélyesztés , minden árok, átmetszés, sőt hegyek közt a vízmosások a földtani viszonyokat tüntetik elő. Ezeknél tanuljuk hogy a homok, a mész, az agyag, a gránit lent a földszíne alatt sajátságos módon vannak helyezve; hogy a homok alatt a mész, melyet fölül a homokvidék szélein látni csak, összefüggő egészet képez. Ha a homokban bármelyik ponton leásunk, a mészre jövünk, ha keresztül hatunk a mészen, azon anyagot találjuk, mely a W M. UUZ. IV. EV VII. ]