Új Magyar Múzeum 9/2 (1859)
Nyelv - Czuczor Gergely: A mássalhangzókról
668 CZUCZOR GERGELY: sany, kedélyszó = saj, sanyar = sajar, sanyarog = sajarog, sanyargat = sajargat; sáp, hangút, sápog, sápit, sápolódik; sáp, sáppad, sáppaszt, sáppadt (tabescit); sa,r metszésre vonatkozó tar, sarol, = tarol, sarabol, sarló = taroló eszköz ; kard sarja = éle ; sár ■= növésre vonatkozó ser, sarj, sarjad, sarang, sarjadoz, sarju, serdül, sereng; rokona a tér, terem, termeszt; sár, a láb hátulsó része, honnan sarok v. sark , saru, ami e részt takarja; sár v. sár, sáros, sároz, változ; csér, eséres , epesár , sáruik, sárhat a ló ; sárarany, sárga, sármány ; sas, sasorr, sasszeg, sasos, Sasd, sás, sásos, sáska, susogva mozgó, illetőleg repülő hangjoktól ; sas, sassudok , senyvedek, tehát sassudok, sanysudok, a sas sany gyöktől; sat, satnya, satnyás, a sannyad sennyed változata; sav, savany, savanyú, savanyodik, savó ; sáv, sávoly ; sáh, sáholy; seb (vulnus) sebes, sebesít, sebesedik, sebhed, sebhető, sebész; seb, 1. se v. si ; seg, segít, segél, segéd, segedelem, segítség; se99, segges, seggel, seggöltet; sej = saj, sejt, sejdít, sajdít; sej = söv, szöv, sejt (cellula) mintegy likacsos szövedék; sekpesek, sekély, csekély, ford, kecses, kicsi; ser, selejt, selejtes, homályos ered.; ser v. sely, hangút, selyp, selypes, selypeg; seny, senyv, senyved, senyveszt, v. senny, sennyed, sennyedék, vö. sany ; ser, hangút, serez, serczeg, serp, serpeg, serpen, serpenő, ser v. sör, ital; ser, növésre vonatkozó, serdül, sereny, serevény, mélyhangon sár, sarjadzik, sarju; serény v. sörény (szőr) serte ; ser, mozgás, sürgés; serény, sereg, serke, serken, serkent, serteperte, mélyh. sár, sarmálódik; ser , sodor, teker , serült, serti, serül, sérülködik, serifikál, serikál, s tekereg.