Új Magyar Muzeum 10/2 (1860)
Philosophia és Matematika - Horváth Cyrill: Mit szükségel nálunk aesthetikailag a jelen?
MIT SZÜKSÉGEL NÁLUNK AESTHETIKAILAG A JELEN ? 295 kezőleg a kérdés alatti homályosság- bonyolultság- és felszínességnek legközelebbi okait sem kell másutt, mint min magunkon belül keresnünk. És épen e miatt oly tulajdonok, melyeket mi, ha aesthetikai ügyfolyásunkon csorbát ejteni nem akarunk, a jövő fejlés irányainak megvitatásakor figyelem nélkül nem hagyhatunk. Azon álláspont, melyről a múltnak és jövőnek fölfogása, valamint a talált elemek fölhasználása is legbiztosabb foganatot ígér, csak a jelenkor álláspontja lehet. Ámde valamint a fának tavaszkori bimbói között nem mindenik való arra, hogy a viszonyok által vele közlött elemek természeti fölhasználása után egészséges gyümölcsöt hozzon, úgy a jelenkori adottságok elemei sem lehetnek mindnyájan olyanok, hogy azok a jövőkor fejlésirányaira nézve mindenképen biztos alapokat szolgálhassanak. Melyik legyen biztosan fölhasználható , melyik nem, annak meghatározását a vizsgálódó egyén tartozik végrehajtani. Hogy ez az adottságok elemeinek átnyomozása és megbírálása nélkül meg nem történhető, magától értetik. Kettő volt eddig szándékoltan kiemelve: a föladat és az eszköz. Föladat: az aesthetikai tökélyesség; eszköz : az adottságok bírálatos átnyomozása. A föladat megvalósítandó ; az eszköz a megvalósíthatás végett alkalmazandó. Az aesthetikai tökélyesség nem valósíttathatik meg valahol az aesthetikai adottságokon kívül, hanem csak azokban és azokon keresztül. Ámde hogy az aesthetikai adottságok a tökélyesség elfogadására, illetőleg a megvalósításkori összedolgozásra képesekké váljanak, egyfelől mindentől meg kell tisztíttatniok, ami bennök a megvalósítást akadályozhatná; másfelől meg mindazt meg kell bennök hatályosítani, ami a megvalósításnak föltéte. Ezt a bírálatos átnyomozás teljesíti. Mintegy magától jó most itt elő e tudakolás: mi az most nálunk az irodalom aesthetikai terén, ami, a jövőfejlés irányai végett, minden más előtt bírálatosan átnyomozandó . Három, másokkal fölváltandó tulajdonság érintetett már meg : a homályosság, bonyolultság és a fölszínesség, melyeknek székében mutatkozó követői: a kapkodás , fércelgetés és a szétáradás. Csodálhatni-e azután, ha ilyféle hiányok